Komolyan gondolom, hogy civilizált nemzetnek kellene kinĂ©znĂĽnk valamifĂ©le barbár pusztai csĂĽrhe helyett, komolyan gondolom, hogy ha errĹ‘l mindenkori kormányunk kĂ©ptelen gondoskodni, akkor nekĂĽnk, egyszerű állampolgároknak kell odaállnunk, Ă©s biztosĂtani a belpolitikai nĂĽanszokban járatlan nagyvilági közvĂ©lekedĂ©st, hogy azĂ©rt ezek a magyarok mĂ©giscsak mások.
Az meg, hogy Rogán Antal rendesen kicentizett beszéde nem jelent semmit, de semmit, és még ráadásul disszonáns hangok sem voltak, miközben jött a meleg levegő a szájából, azt meg majd magunk közt megbeszéljük.
Maradjunk annyiban, hogy Rogán Antal, ahogy az egyĂ©bkĂ©nt várhatĂł volt, nem mondott semmit. Nem szĂłlt saját Ă©s pártja politikai felelĹ‘ssĂ©gĂ©rĹ‘l, amely oda vezetett, hogy Magyarországon egy ilyen tĂĽntetĂ©sen kell egy parlamenti kĂ©pviselettel rendelkezĹ‘ párt ellen tĂĽntetni. Pedig tehetett volna egyszerű Ă©s mondandĂłját hitelesĂtĹ‘ gesztusokat. Mondhatta volna, hogy hĂ©tfĹ‘n a parlamentben kezdemĂ©nyezi a Nemzeti Alaptanterv felĂĽlvizsgálatát abbĂłl a cĂ©lbĂłl, hogy NyirĹ‘ JĂłzsef Ă©s Wass Albert kikerĂĽljön belĹ‘le. Megnyugtathatott volna mindenkit, hogy nem lesz az iskolákban ideolĂłgiai nevelĂ©s, hit- Ă©s erkölcstan fedĹ‘nĂ©ven, amely alkalmat szolgáltathat a hatalomnak, hogy meggyĹ‘zĹ‘dĂ©si listákat kĂ©szĂtsenek az állampolgárokrĂłl. Nem folytatom.
Rogán Antal mondhatott volna sok mindent, de nem tette. Nem azĂ©rt kĂĽldtĂ©k oda. A marĂ©k birkenaui földrĹ‘l szĂłlĂł bekezdĂ©st pedig hadd ne nyaljam be. MĂ©g ha megtette, akkor se. A demokráciárĂłl nem beszĂ©lni kell, hanem Ăşgy kell viselkedni. Hadd ne boruljak már Rogán nyakába, kĂ©pletesen termĂ©szetesen, azĂ©rt, mert fideszes frakciĂłvezetĹ‘kĂ©nt aktĂvan Ă©s lelkesen rĂ©szt vett a demokrácia lebontásában, annak a helyzetnek a lĂ©trehozásában, amelyben tĂ©nyleg vannak olyanok, egyre többen, akik fizikai lĂ©tĂĽkben Ă©rzik magukat fenyegetettnek ebben az országban.
A szervezĹ‘k…. Hát igen. Nem tudom, hogy törtĂ©nt ennek a nagyon kimĂ©rt Ă©s nagyon pĂszĂ dolognak az összetolása. Egy dolog azonban feltűnĹ‘ volt. Van ebben az országban egy politikus. Vannak neki mindenfĂ©le hibái, hovatovább vĂzen sem tud járni. Ez a politikus 2004-ben miniszterelnöki szĂ©kfoglalĂłja alkalmábĂłl a magyar parlamentben a következĹ‘ket mondta lovári nyelven: „Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them”. (Egy Magyarország van, romák Ă©s magyarok közös országa.) TörtĂ©nelmi tett volt ez akkor Ă©s ez lenne most is. A roma szĂłt ez esetben be lehetne helyettesĂteni, bármilyen tetszĹ‘leges mellĂ©knĂ©vvel, Ăşgy is mint zsidĂł, meleg, liberális, baloldali. Nem sorolom.
Ez a politikus nem volt ott a szĂnpadon. Nem tudom, hĂvták vagy sem, hogy ment volna-e, de nem akarták, hogy menjen, hogy akarták, de nem Ĺ‘ nem akarta. Nem tudom. Azt tudom, hogy ez a politikus nemcsak mondatai, hanem tettei miatt is hitelesen beszĂ©lhetett volna onnan, a nagy nemzeti összeborulás Ă©s felejtĂ©s szĂnpadárĂłl.
Forrás: Galamus.hu |