Egészen pontosan: a tanulók szülei azok, akik besorolhatóvá válnak ezen az alapon, hiszen a következő évi beiratkozáskor nekik kell választ adniuk arra a kérdésre, hogy gyermekük az állami általános iskolában az erkölcstanórán vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstanórán vegyen-e részt. Választani kell! Ezek az órák ugyanis a kötelező tanórai foglalkozások részeként kerülnek megszervezésre.
EzĂ©rt ahhoz, hogy az adott iskolai Ă©vfolyamot a tanulĂł teljesĂtse, közĂ©rthetĹ‘bben, ne bukjon meg, legalább elĂ©gsĂ©ges (2) osztályzatot kell szereznie ebbĹ‘l a tantárgybĂłl is. TermĂ©szetesen, ha a gyermek hiányzik ezekrĹ‘l az ĂłrákrĂłl, a szĂĽlĹ‘ Ă©ppĂşgy elveszĂti az iskoláztatási támogatáshoz valĂł jogát, mint ha másik „hagyományos” ĂłrárĂłl maradt volna távol. Megindulhat a szĂĽlĹ‘vel szemben a szabálysĂ©rtĂ©si eljárás is gyermeke igazolatlan iskolai mulasztása miatt.
Annak, hogy ezek a foglalkozások beĂ©pĂĽlnek a tanrendbe, a másik következmĂ©nye az, hogy az iskolai dokumentumokban (naplĂł, törzslap) fel kell tĂĽntetni a tanĂłrák idejĂ©t, a rĂ©sztvevĹ‘k nevĂ©t, a tanulĂłi teljesĂtmĂ©nyt. A tanulĂł rĂ©szĂ©re kiállĂtott bizonyĂtvány pedig kitörölhetetlenĂĽl tartalmazni fogja azt az adatot, amelyhez egyĂ©bkĂ©nt mĂ©g az oktrojált alaptörvĂ©ny szerint sincs senkinek semmi köze. Bár a szĂĽlĹ‘ jogosult megválasztani, hogy gyermekĂ©nek milyen legyen a vallása, az esetek tĂşlnyomĂł többsĂ©gĂ©ben ez a szĂĽlĹ‘i döntĂ©s meghatározĂł egy egĂ©sz Ă©letre.
A törtĂ©nelem tanulsága szerint a vallási hovatartozás tisztázásánál a felmenĹ‘k mindig szerepet játszottak. ĂŤgy az Ă©rintett szĂnváltása mindig kevĂ©s volt ahhoz, hogy kijátssza az aktuális hatalom adott valláshoz hozzákapcsolt megkĂĽlönböztetĹ‘ intĂ©zkedĂ©sĂ©t. EzĂ©rt egy nyilatkozattal legalább kĂ©t szemĂ©lyt listára lehet tenni.
LĂ©trejön az ország legnagyobb szervezete, az állami intĂ©zmĂ©nyfenntartĂł központ, Ăgy egy munkáltatĂłja lesz mindenkinek, közel százötvenezer embernek, aki a központ által fenntartott köznevelĂ©si intĂ©zmĂ©nyben a gyermekek, tanulĂłk nevelĂ©sĂ©ben rĂ©szt vesz. A gyermekekrĹ‘l, a tanulĂłkrĂłl kĂ©szĂtett (meglĂ©vĹ‘) nyilvántartáshoz ezĂ©rt könnyen hozzákapcsolhatĂłk azoknak a pedagĂłgusoknak az adatai, akiknek a gyermeke a köznevelĂ©si rendszerben erkölcstan vagy hit- Ă©s erkölcstanĂłrán vett – vesz – rĂ©szt.
Máris kreálhatĂł egy Ă©rtĂ©kelĂ©si szempont a pedagĂłgusminĹ‘sĂtĂ©si rendszerhez. A pedagĂłgus ugyanis a törvĂ©ny erejĂ©nĂ©l fogva köteles hivatásához mĂ©ltĂł magatartást tanĂşsĂtani. Ebbe az elvárásba a hatalom bármit belefogalmazhat. NĂ©hány Ă©v mĂşlva pedig az egyes munkakörökre, álláshelyekre kiĂrt pályázatokban megjelenhet követelmĂ©nykĂ©nt valamely, meghatározott egyház által szervezett hit- Ă©s erkölcstanĂłrán valĂł rĂ©szvĂ©tel igazolása.
Nem zárhatĂł ki az sem, hogy Ă©ppensĂ©ggel kizárĂł okká válik adott munkakör, álláshely betöltĂ©se azok számára, akik rĂ©szt vettek a hatalom számára nem tetszĹ‘ egyház által szervezett foglalkozáson. Ă“hatatlanul felvetĹ‘dik az a kĂ©rdĂ©s, milyen tisztsĂ©g betöltĂ©sĂ©re, feladat ellátására válik mĂ©ltatlanná az, akirĹ‘l az iskola kiállĂtotta a bizonyĂtványt: „erkölcstelen”.
Forrás: Nol.hu |