Az Ă©letkoron alapulĂł diszkrimináciĂł megállapĂtásához vezetĹ‘ eljárásban Ă©s az ĂtĂ©let indoklásában van azonban – a jogsĂ©rtĂ©s megállapĂtásának határozott jellege mellett – nĂ©hány figyelemre mĂ©ltĂł elem.
Furcsának tűnhet pĂ©ldául, hogy az igazságszolgáltatást Ă©rintĹ‘ jogállamtalanĂtĂł átalakĂtások közĂĽl miĂ©rt csak a bĂrák kĂ©nyszernyugdĂjazása vezetett ilyen határozott bĂrĂłsági eljáráshoz. A válasz egyszerű: erre van az EurĂłpai BĂrĂłságnak hatásköre. A bĂrák státuszának szabályozásán keresztĂĽl azonban a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©g egyik lĂ©nyeges pillĂ©rĂ©t vette vĂ©delmĂ©be az UniĂł. Az egyenlĹ‘ bánásmĂłd azok közĂ© az elvek közĂ© tartozik, amelyek az EU Ă©rtĂ©kközössĂ©gĂ©t alkotják, Ă©s mint ilyen, alkalmasa a tág Ă©rtelmezĂ©sre: ezen keresztĂĽl vĂ©delembe vehetĹ‘ a jogállam egĂ©sze. Az eljárást kezdemĂ©nyezĹ‘ Bizottság szemĂ©ben nem kĂ©tsĂ©ges, hogy a magyar kormányzat kilĂ©pett a jogállami elveket Ă©s ezzel a UniĂł elvi kereteit jelentĹ‘ körbĹ‘l. Ebben az ĂĽgyben nem akármilyen munkavállalĂłkrĂłl van szĂł, hanem a kormányzati hatalmat ellensĂşlyozĂł bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©g Ă©rvĂ©nyesĂĽlĂ©si esĂ©lyeirĹ‘l. Magyarországnak az eljárásban felhozott silány Ă©rveibĹ‘l sem derĂĽlt ki a BĂrĂłság számára, hogy milyen törvĂ©nyes Ă©s Ă©sszerűen igazolt szĂĽksĂ©ges cĂ©l vezetett a bĂrák nyugdĂjkorhatárának drasztikus csökkentĂ©sĂ©hez. Pontosabban világosan kiderĂĽlt, hogy a cĂ©l nyilvánvalĂłan nem törvĂ©nyes, mert a közjogi berendezkedĂ©s egĂ©sze, beleĂ©rtve az AlaptörvĂ©nyt szánalmas mĂłdosĂtásával egyĂĽtt, a jogállamon kĂvĂĽli cĂ©lokat, a hatalom kizárĂłlagos megtartását szolgálja. Minden valĂłszĂnűsĂ©g szerint az EurĂłpai BĂrĂłság döntĂ©sĂ©ben jelentĹ‘s szerepet játszott Magyarország nemzetközi megĂtĂ©lĂ©sĂ©nek teljesen indokolt tragikus sĂĽllyedĂ©se. EbbĹ‘l az is következik, hogy további ĂĽgyekben sem várhatĂł nagyon más döntĂ©s. EurĂłpa nem nagyon tud egyelĹ‘re máskĂ©nt vĂ©dekezni tagállamai autoriter fordulataival szemben.
Egy ilyen eljárásra akkor kerĂĽl sor, ha az EurĂłpai Bizottság sokszori prĂłbálkozásra is kudarcot vall a tagállam meggyĹ‘zĂ©sĂ©ben. A Magyarországhoz intĂ©zet felszĂłlĂtĂł levĂ©lnek, majd a nem kielĂ©gĂtĹ‘ válasz után a megfogalmazott határozott vĂ©lemĂ©nynek Ă©s a kötelezettsĂ©gszegĂ©s megszĂĽntetĂ©sĂ©re valĂł felhĂvásnak sem volt foganatja. Ahogy az idĹ‘közben megszĂĽletĹ‘ magyar alkotmánybĂrĂłsági (Ab) döntĂ©snek sem. Nem mellĂ©kes körĂĽlmĂ©ny, hogy olyan alkotmányvĂ©dĹ‘ testĂĽletĂĽnk van, amelynek fele (növekvĹ‘fĂ©lben lĂ©vĹ‘ fele) a jogállam Ă©s alkotmányos berendezkedĂ©s egyik leglĂ©nyegesebb intĂ©zmĂ©nyi elemĂ©ben homlokegyenest más vĂ©lemĂ©nyen van, mint az EurĂłpai UniĂł legfĹ‘bb intĂ©zmĂ©nyei. A bĂrák nyugdĂjszabályairĂłl szĂłlĂł döntĂ©shez csatolt kĂĽlönvĂ©lemĂ©nyek provincializmusa Ă©s szolgalelkűsĂ©ge nem ĂgĂ©r sok jĂłt a jövĹ‘re nĂ©zve. EgĂ©szen biztosan nem játszik szerepet ez az Ab a magyar ámokfutás akadályozásában. A jĂşliusban megszĂĽletett Ab-döntĂ©s, amely visszahatĂł hatállyal megsemmisĂtette a kifogásolt rendelkezĂ©seket, az Ă©rintett bĂrák státuszára semmilyen hatással nem volt. Az EurĂłpai BĂrĂłság ezt a körĂĽlmĂ©nyt is hangsĂşlyosan figyelembe vette, amikor nem tekintette „döglött kutyának” az esetet, amely minĹ‘sĂtĂ©ssel utĂłbb a magyar miniszterelnök stĂlusosan illette a döntĂ©st. Vagyis a bĂrák Ă©s rajtuk keresztĂĽl a jogállam Ă©s az eurĂłpai elvek akkor sem kapnak vĂ©delmet, ha vĂ©letlenĂĽl az Ab ilyen tartalmĂş döntĂ©st hoz. A belsĹ‘ kontrollok teljesen működĂ©skĂ©ptelenek – mint azt tudjuk.
Az EurĂłpai BĂrĂłság ĂtĂ©letĂ©nek indoklása az Ă©letkoron alapulĂł hátrányos megkĂĽlönböztetĂ©s indokául felhozott magyar Ă©rveket sorra elvetette. „...Magyarország lĂ©nyegĂ©ben kĂ©t olyan cĂ©lt emlĂtett, amelyek elĂ©rĂ©sĂ©re a szĂłban forgĂł szabályozás elvben irányul, nevezetesen elsĹ‘dlegesen a nyugdĂjra vonatkozĂł szabályok mindenki számára valĂł egysĂ©gessĂ© tĂ©tele, másodlagosan pedig a fiatal jogászok bĂrĂłságon valĂł elhelyezkedĂ©sĂ©nek megkönnyĂtĂ©se a ’kiegyensĂşlyozott korstruktĂşra’ kialakĂtása Ă©rdekĂ©ben.” Az ĂtĂ©let szerint ezek önmagukban nem lehetnek jogszerű cĂ©lok, ráadásul a szabályozás nem is alkalmas az elĂ©rĂ©sĂĽkre. KĂĽlönösen jĂł hatással volt az elnöklĹ‘ 70 fölötti eurĂłpai bĂrĂłra az az Ă©rv, hogy a fiatalĂtás a minĹ‘sĂ©g biztosĂtásának eszköze. A bĂrĂłság ezt egyszerű elĹ‘ĂtĂ©letnek minĹ‘sĂtette, amelyekkel szemben az eurĂłpai irányelveknek meg kell vĂ©deniĂĽk az embereket. Ráadásul hosszabb távon kifejezetten akadályozza a fiatalabb bĂrák elĹ‘menetelĂ©t az, hogy a kormányzati szándĂ©koknak megfelelĹ‘en lecserĂ©ltĂ©k az idĹ‘sebbeket fiatalokra. A szabályozás pedig nincs összhangban az általános nyugdĂjszabályokkal sem. A hirtelen, átmeneti rendelkezĂ©sek nĂ©lkĂĽl bevezetett nyugdĂjszabályok olyan hátrányokat okoztak az Ă©rintett bĂráknak, amelyekre nem kĂ©szĂĽlhettek fel. A bĂrák státusza pedig alkotmányos jelentĹ‘sĂ©gű tĂ©nyezĹ‘, szabályozása garanciális jellegű.
Magyarország jogi vĂ©dekezĂ©se egyetlen elemĂ©ben sem állta ki a prĂłbát. Ahogy annak idejĂ©n a kĂĽlönvĂ©lemĂ©nyen levĹ‘ alkotmánybĂrák szemlĂ©lete sem. Az AlaptörvĂ©ny átmeneti rendelkezĂ©sei is sĂ©rtik az irányelvet. A rendszer egĂ©sze romlott, ez ebbĹ‘l a lĂ©nyeges rĂ©szkĂ©rdĂ©sbĹ‘l is nyilvánvalĂł.
Akik szerint Ăşgy lehet helyreállĂtani majd a jogállamot, hogy nem tekintik az alaptörvĂ©nyt illegitim Ă©s átmeneti prĂłbálkozásnak, azok minden jĂłszándĂ©kuk ellenĂ©re tartĂłsĂtják Magyarország szĂ©gyenĂ©t. Akik abban bĂznak, hogy a kialakult alkotmánybĂrĂłsági összetĂ©tellel lehet jogállamot Ă©pĂteni, hogy olyan bĂrĂłsági vezetĹ‘vel, aki semmibe vette az Ab határozatát, lehet jogállamot működtetni, sĂşlyosan tĂ©vednek. De hibát követnek el, ha Ăşgy kĂ©pzelik a tĹ‘lĂĽk valĂł majdani megszabadulást, hogy az nem egy teljesen Ăşj alkotmányozásra Ă©s Ăşj intĂ©zmĂ©nyi szabályozásra Ă©pĂĽl. Nem látszanak mĂ©g a jogállam ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©nek feltĂ©telei, csak az biztos, hogy az orbáni hatalmi csapdábĂłl ki kell lĂ©pni. Nem volt más cĂ©lja, mint hatalmának minden áron valĂł megtartása, ezĂ©rt az egĂ©sz hatalmi szerkezetet át kell Ă©pĂteni. Akkor is, ha nincs a demokratikus politikai erĹ‘knek kĂ©tharmaduk, csak egy sima kormányzásra valĂł felhatalmazásuk van. De kĂ©tharmad hiányában is konszenzusra kell jutni az Orbán utáni Fidesszel. Ezek a feltĂ©telek egyĂĽtt lehetetlennek látszanak egyelĹ‘re, minden más azonban sĂşlyos károkkal járĂł fĂ©lmegoldás.
Forrás: Galamus.hu |