Béci bácsi nem tér haza

2012-11-04 20:35:36

Vélhetően sokan vagyunk olyanok ebben a városban, akik Béci bácsi történeteitől már szó szerint a falra másztak. Falra másztak, hiszen az adófizetők pénzén évente több mint 20 millióból olyan ingyenes újságot kaptak hetente a postaládájukba, amiben nyoma sem volt a független tájékoztatásnak.

Ebben a kiadványban a felelős szerkesztő is hétről-hétre akasztott minket hasba olyan történetekkel, ami nem igazán a helyi, hanem az ország belpolitikájának egyik-másik akut ügyét tárta igencsak felületesen, sajátos látásmódban olvasói elé. Mindezt nyilvánvaló szándékossággal. Próbálta belénk, a veszprémiekbe belebeszélni, hogy a főszerkesztő fantáziájának szüleménye, bizonyos Magyar Béla (egy gügyének rajzolt öregúr, aki a baloldalnak csápol, de rendszerint igencsak agyatlanul,) miként hajlik meg a főszerkesztő megcáfolhatatlannak gondolt érvei előtt. Persze addig sohasem merészkedett a felelős szerkesztőkém, hogy valódi vitapartnert, Béci bácsinál egy kicsit felkészültebbet válasszon magának.

Már ekkoriban is ott dolgozott „Batman jó barátja, Robin”, akit inkább csak afféle lóti-futi munkásként használt az ügyvezetés és felelős szerkesztőkém. Ő végezte és végezhette a „rabszolgamunkát.” S mivel Robin jó tanítványa volt Batmannak, nem kérdezett, hanem felvette simán a ritmust. A főnök és az ügyvezetés elvárásai szerint cselekedett és már úgy írt, akár Batman. Így pedig szinte minden önállóan is gondolkodni tudó újságírót ki lehetett gyorsan ebrudalni. Lényeg, a minél nagyobb profit és a „gazda” elvárásai szerinti cselekvés.

Szerencsére maradtak aprópénzért páran még bedolgozók, de amint látom, hétről-hétre egyre kevesebben. A lap meg működik ugyebár így is. A városlakók valós igényei a szerkesztőségben senkit sem érdekelnek. A városvezetés évről-évre rendesen pergeti ki a „zsét”, a hülyítés professzionális szintre van fejlesztve, a reklámbevétel meg jön már szinte magától is. Van látszatdemokrácia is az újságban, egészen jól átgondoltan bemutatva azt. Időről-időre „beraknak” egy-két ellenzéki képviselőt, írnak is ezt-azt az általa elmondottakról. Mindezt profi módon, a valós tartalmat legyengítve, a mondandókat igencsak „kifilézett” állapotban tárva az olvasók elé.

Ezt látva okkal gondolhatják az olvasók, igencsak bátortalan és gyenge egy ellenzék ez, hisz a közgyűlésen sem igazán tud fontos kérdésekben sem komoly ellenérvekkel előhozakodni. A város vezetői abból indulnak ki joggal, hogy az átlagpolgár jegyzőkönyvet nem olvas a város honlapjáról és simán elhiszi, amit az újság ír, pontosabban meg sem ír.

Észrevették-e vajon a derék veszprémiek, hogy Béci bácsi szülőapukája sportújságíróvá lett a múlt heti szám óta visszafokozva, s felelős főszerkesztővé a valamikori Robin lépett elő?

Engem ez egyáltalán nem zavar, hisz Batman sportújságírónak még egészen jó volt. Igaz, olvastam jobbat is az elmúlt időkben ebben a kiadványban, de úgy látom, neki hamarosan elfogy majd itt a „kenyér.” Azt sejtem ugyanis, Robin Batmant azért inkább tűri majd meg maga körül. A tanítvány csak nem billenti alsó tájékon valamikori mesterét? Feltéve persze, ha a városnak pártállástól függetlenül évtizedek óta szolgálatkész ügyvezető és az újság tartalmának valós megrendelői érdeke nem kívánja majd ezt is valamiféle rejtélyes okból másként.

Egy biztos. Béci bácsi most már tuti, hogy Ausztráliában marad. S mi mégsem lehetünk ettől egy pillanatra sem boldogok. Olvashatjuk, ha elbírja egyáltalán még a gyomrunk, a mindennapjainkat hétről-hétre egyre markánsabban betöltő átlagosságot, az újság minden oldalából egyre inkább áradó ijesztő szürkeséget.

 

Vissza...