A vég kezdete

2012-10-12 19:31:37

Nem kell nagy bölcsesség kijelenteni: Bajnai Gordon visszatérése korszakhatár lesz. 2012. október 23. után semmi sem lesz úgy, mint annak előtte. Bármit mondjon is majd beszédében a volt miniszterelnök, az a vég kezdete lesz. Csak épp azt nem tudjuk még, hogy kinek, vagy minek a végét hozza el nekünk.

A nagy visszatérés módját illető minden kétség ellenére szívet melengető érzés megérezni, hogy lám-lám: a mindenható Orbán rezsimnek igenis van félnivalója. Egy rövid pillanatra átérezni a reményt, hogy a pocakos tábornok nem marad örökre a nyakunkon. Mert most először ez már nem csak álom – hanem valódi lehetőség. Egyszerűen azért, mert Bajnai Gordonnak a demokratikus ellenzék minden szekértáborában vannak hívei – akik sokan vannak, sőt elegen. És ezt rajta kívül ma senki más nem mondhatja el magáról.

Mindez pedig azért lehet így, mert a közvélemény többsége számára a Bajnai-kormány egy éve elkülönül az azt megelőző hét évtől. Azért, mert a választók ma is úgy gondolják, hogy Bajnai Gordon egyfelől sikeres volt, másfelől pártok és ideológiák felett áll.

Ami az állítás első felét illeti: tény, hogy bár hivatali idejében Bajnai Gordon sem volt kimondottan népszerű, politikáját tartalmi oldalról – hogy azt ne mondjam: „szakmai szempontból” – kikezdeni igazából senki nem tudta. Azt, hogy Orbánéknak miféle alapjuk volt arra az ocsmány, farízeus fröcsögésre, amit „ellenzéki alternatíva” címén akkoriban előadtak, azóta pontosan kiderült. És bár Bajnai intézkedései korántsem voltak előzmény nélküliek, a válságkezelő kormány nagyjából mindent elért, amire reálisan lehetősége volt. Ha a Fidesznek lett volna annyi esze, hogy erőnek erejével nem dúlja szét a Bajnai-kormány gazdaságpolitikai hagyatékát, a Viktatúra gulyás-populizmusa alighanem szilárd lábakon állna. Szóval – a mondat első fele igaz: Bajnai Gordon sikeresen kormányzott.

A második állítás, miszerint Bajnai Gordon pártok és ideológiák felett állna, már nem ilyen egyszerű. Tény, hogy az ex-kormányfő nem volt az MSzP tagja. Csakhogy olyan miniszterelnök, aki nem valamely politikai párt(ok) akaratából került volna a székébe, még nem volt Magyarországon. (Elárulom: 2014-ben sem lesz.) Bajnai Gordon politikai hovatartozásáról bennem két emblematikus kép maradt meg – mindkettő az MSzP 2009-es miniszterelnök-választó kongresszusáról. Az egyik az, amelyen először beszél a piros szegfűs pulpitusról, a háttérben a lemondott Gyurcsány Ferenc árnyékával. A másik pedig az, amikor a párt vezetősége rágyújtott az internacionáléra, Bajnai Gordon pedig… – hát, nem ő vitte a prímet, na :-). Azt jelentenék ezek a képek, hogy Bajnai az MSzP-t elfogadta, a baloldali eszmét pedig, amelyre az MSzP - és a DK is - hivatkozik fenntartással kezeli?

Meggyőződésem, hogy pont fordítva van. Aki hallgatta Bajnai Gordon beszédeit – 2010 előtt, de akár azóta is – az tudhatja: a nyilvánosság előtt rendszeresen beszélt látható meggyőződéssel pl. arról, hogy az esélyegyenlőség, az elesettek felemelése, vagy éppen a cigányság integrációja megkerülhetetlen politikai feladat, sőt erkölcsi kötelesség. És amikor megszorítani volt kénytelen, akkor is csak olyan adótáblát fogadott el, amelyben a kiskeresetűek nem járhattak rosszabbul, mint annak előtte. Bajnai liberális, baloldali elkötelezettségű politikus – efelől nincs különösebb kétségem. Az MSzP-vel viszont mindig csak olyan szoros viszonyt tartott fenn, amilyenre feltétlenül szüksége volt.

Hogy ez most miért fontos? Azért, mert - hacsak valami nagyon meg nem változott körülötte – Bajnai Gordon 2012. október 23-án is baloldali, liberális politikusként áll majd az emelvényre. És pontosan ez a meggyőződése – nem pedig a technokrata erénye – az, ami képessé és alkalmassá teszik őt arra, hogy újra Magyarország miniszterelnöke legyen. Sőt: csak ez a meggyőződés, ez a belső iránytű teheti őt újra sikeres kormányfővé.

De ugyanezért gondolom azt is, hogy Bajnai beszéde olyan ellenzéki összefogásról fog szólni, amelyben – minden választási matematikai szükségszerűségtől függetlenül is – helye lesz a baloldalnak, azoknak, akikkel ő 2006 és 2010 között  együtt kormányzott. Ha így lesz, akkor két hét múlva kedden Orbán Viktor végének kezdetét - és valami nagyszerű, új dolognak a kezdetét fogjuk látni. Ha nem, ha Bajnai Gordon egyszerűen „csak” a meggyőződés nélküli Milla és az arctalan LMP zászlaját emeli magasba, akkor a kormányváltás reménye ér véget, szinte még mielőtt megszületett volna. Mert akkor a baloldalon olyan harc kezdődik, amelyet senki sem nyerhet meg – de amelyet mindnyájan el fogunk veszíteni.

Forrás: Ghostwriter.blog.hu

Vissza...