A volt miniszterelnök arrĂłl beszĂ©lt: sokfĂ©le demokratikus választási rendszer elkĂ©pzelhetĹ‘, az egyetlen feltĂ©tel, hogy a szabályokat konszenzus övezze, Ă©s szerinte ez eddig a pártok 1989-es megegyezĂ©sĂ©nek eredmĂ©nyekĂ©nt Ăgy is volt.
Gyurcsány Ferenc Ăşgy látja, a kormányoldal cĂ©lja a választási rendszer teljes átalakĂtásával, hogy az ellenzĂ©k akkor se szerezzen jogot a kormányzásra, ha nagyobb a támogatottsága a FideszĂ©nĂ©l.
A DK elnöke a tervezett alaptörvĂ©ny-mĂłdosĂtás ellenĂ©re is alkotmányellenesnek tartja az elĹ‘zetes regisztráciĂłt, mert szĂĽksĂ©gtelenĂĽl Ă©s aránytalanul korlátozza a választĂłjogot.
Szigetvári Viktor, a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által lĂ©trehozott Haza Ă©s Haladás AlapĂtvány kuratĂłriumi tagja kifejtette: az Ăşj választĂłjogi szabályok között egy sincs, ami az ellenzĂ©knek kedvezne, azok a kormánypártokat segĂtik, vagy semlegesek. "EttĹ‘l fĂĽggetlenĂĽl el kell indulni (...), meg kell prĂłbálni kĂ©tharmaddal nyerni, ami egy inkább szĂ©lesebb, mint szűkebb választĂłi koalĂciĂłt igĂ©nyel" – mondta.
Jelezte, hogy bár egyetért a szavazójog kiterjesztésével a határon túli magyarokra, a kormányoldal által választott megoldást – hogy a külhoniak a magyarországi pártok listái közül választhatnak – a lehető legrosszabbnak tartja.
KitĂ©rt arra is, hogy a Fidesz-KDNP 20-25 egyĂ©ni választĂłkerĂĽlet határait saját, a 2006-os adatokbĂłl vĂ©lelmezett Ă©rdekei alapján alakĂtotta ki, Ăgy számĂtása alapján a baloldal nem nyert volna a hat Ă©vvel ezelĹ‘tti parlamenti választáson.
Szigetvári Viktor, aki 2006-ban Ă©s 2010-ben az MSZP kampányfĹ‘nöke volt, kifogásolta, hogy a választási kampány számos meghatározĂł rĂ©szletszabálya továbbra sem ismert, ahogy a kampányfinanszĂrozás átalakĂtásának mikĂ©ntje sem.
Kiemelte, hogy hĂrek szerint a kormányoldal megtiltaná a politikai hirdetĂ©seket a kereskedelmi mĂ©diában. ĂŤgy fennáll a veszĂ©lye, hogy a pártoknak a kampánypĂ©nzĂĽk nagy rĂ©szĂ©t közterĂĽleti hirdetĂ©sekre, Simicska Lajos Ă©s Nyerges Zsolt vállalkozásainál kell elkölteniĂĽk, ami "világbotrány lenne" – jelentette ki.
A borĂtĂ©kos szavazás tervezett megszĂĽntetĂ©sĂ©t nem ĂtĂ©lte "demokráciaproblĂ©mának", bár szerinte harmincmilliĂł forintos megtakarĂtással Ă©rvelni – amint fideszes kĂ©pviselĹ‘k tettĂ©k – álságos. Ă–sszessĂ©gĂ©ben az ajánlĂłszelvĂ©nyek megszĂĽntetĂ©sĂ©t is elfogadhatĂłnak tartotta, viszont bĂrálta, hogy az azt felváltĂł aláĂrásgyűjtĂ©skor a választĂłk láthatják, elĹ‘ttĂĽk kik Ărták alá az általuk támogatott jelölt ajánlĂłĂvĂ©t.
Szigetvári Viktor mellett Tóth Zoltán választási szakértő és Wiener György korábbi MSZP-s képviselő is a szavazásban részt vevők számát növelni igyekvő nemzetközi trendekkel ellentétesnek és szükségtelennek tartotta a feliratkozás bevezetését.
TĂłth Zoltán, aki 1990 Ă©s 1999 között az Országos Választási Iroda vezetĹ‘je, 2002 Ă©s 2004 között pedig a BelĂĽgyminisztĂ©rium közigazgatási államtitkára volt, kĂ©t javaslatot fogalmazott meg a demokratikus ellenzĂ©ki pártoknak: az elĹ‘választást Ă©s a kapcsoltlista-állĂtást, vagyis hogy a szervezetek önállĂł jelöltekkel Ă©s listával induljanak a voksoláson Ăşgy, hogy a rájuk adott listás szavazatok összeadĂłdnak. Az utĂłbbival kapcsolatban jelezte, az Ăşj választĂłjogi törvĂ©ny nem ad rá lehetĹ‘sĂ©get, de szerinte az ellenzĂ©ki pártok megprĂłbálhatják kiharcolni az engedĂ©lyezĂ©sĂ©t.
Egy kĂ©rdĂ©sre válaszolva azt mondta: ha az ellenzĂ©ki erĹ‘k jelenlegi vezetĹ‘in mĂşlik, biztosan nem lesz közöttĂĽk választási egyĂĽttműködĂ©s, azt a párttagoknak kell kikĂ©nyszerĂteniĂĽk.
Wiener György, az MSZP 1998 és 2002 közötti országgyűlési képviselője az új választási rendszer aránytalanságáról beszélt, azzal érvelve, hogy a Fidesz-KDNP az új szisztéma alapján 2010-ben a szavazatok 53 százalékának megszerzésével a mandátumok háromnegyedét megszerezte volna.
A választási feliratkozást vagyoni-műveltsĂ©gi jellegű cenzusnak minĹ‘sĂtette, amelynek a cĂ©lja, hogy minĂ©l több ellenzĂ©ki szavazĂł távol maradjon a voksolástĂłl.
Forrás: Nol.hu |