GĂ©raldine Soudri: – Magyarország jelenleg egyfajta ellenforradalmon megy át a miniszterelnök, Orbán Viktor vezetĂ©se alatt. Ki ez az EurĂłpát nyugtalanĂtĂł politikus?
 Kende PĂ©ter: A magyar közĂ©let egyik, több mint hĂşsz Ă©ve fontos szemĂ©lyisĂ©gĂ©rĹ‘l van szĂł. Orbán Viktor 25 Ă©ves korában lĂ©pett be a politikába a budapesti egyetemen vĂ©gzett jogi tanulmányok után. 1989 jĂşniusában, Nagy Imre Ă©s az ötvenhatos magyar forradalom többi mártĂrja ĂĽnnepĂ©lyes elföldelĂ©sekor, amely a fennállĂł kommunista rezsim elleni nagy tĂĽntetĂ©ssĂ© vált, Orbán Viktor mint e ceremĂłnia öt szĂłnokának egyike nagy feltűnĂ©st keltett azzal, hogy az oroszok azonnali távozását követelte.
Az esemĂ©nyen egy fiatal párt, a Fidesz nevĂ©ben beszĂ©lt, amelynek egyik alapĂtĂłja volt. 1988-ban, indulásakor, a Fideszt nĂ©hány fiatal liberális hozta össze, akik a fennállĂł rezsim ellenzĹ‘inek táborához kĂvántak csatlakozni. A kommunista világ krĂzise ekkorra már erĹ‘sen megtĂ©pázta ezt a rendszert, amelynek vezetĹ‘i az 1956 Ă©s 1988 között Magyarország Ă©lĂ©n állĂł Kádár János utĂłdai voltak, akik erĹ‘teljesen prĂłbáltak a szovjetizmustĂłl kĂĽlönbözni, hogy kibĂ©kĂtsĂ©k nĂ©pĂĽket Ă©s megszerezzĂ©k a Nyugat jĂłindulatát. A rendszer ellenzĹ‘i között voltak nacionalista csoportok, kĂĽlönfĂ©le irányzatĂş demokraták Ă©s egy szociálliberális Ă©rtelmisĂ©gi kör, amely kĂ©sĹ‘bb a Szabaddemokraták SzövetsĂ©gĂ©ben testesĂĽlt meg. A Fidesz 1989-ben ez utĂłbbihoz állt közel, de az ellenzĂ©k más csoportjaihoz is; mint párt liberálisnak, antiklerikálisnak Ă©s antikommunistának indult, a piacgazdaságot pártolta, s nyitott volt a modern világra.
Amikor az 1990 tavaszi elsĹ‘ szabad választások nyomán megalakulĂł kormány a gyĹ‘ztes nemzeti demokrata MDF vezetĂ©sĂ©vel egy nemzeti konzervatĂv koalĂciĂł bázisán jön lĂ©tre, az Orbán vezette Fidesz a liberális ellenzĂ©khez csatlakozik az Ăşj OrszággyűlĂ©s második legfontosabb erejĂ©t kĂ©pezĹ‘ SZDSZ oldalán. Orbán Viktor azonban elĂ©g hamar felfedezi, hogy az ország kĂ©t legnagyobb politikai csoportja között, illetve a liberális balközĂ©pen nincs elĂ©g hely számára. Amikor azonban az 1994-ben sorra kerĂĽlĹ‘ Ăşj választásokon a nemzeti konzervatĂv tábor veresĂ©get szenved, a politikai tĂ©rsĂ©g Ăgy lĂ©trejövĹ‘ átcsoportosulása vĂ©gre alkalmat nyĂşjt Orbánnak Ă©s pártjának, hogy jobboldali irányba lĂ©pjen tovább. Kihasználva azt a körĂĽlmĂ©nyt, hogy a liberális SZDSZ hajlandĂł koalĂciĂłra lĂ©pni a szocialistákkal, azaz az elĹ‘zĹ‘ rendszer örököseivel, s hogy a nacionalista pártok erĹ‘sen meggyengĂĽlve kerĂĽlnek ki a választásokbĂłl, a Fidesz elfoglalja a jobboldalon megnyĂlĂł ĂĽres helyet. SzakĂtva a korábbi Ă©vekben követett irányultságával, „nemzeti Ă©rzĂ©kenysĂ©gű” konzervatĂv párttá alakul át.
Antikommunizmusát hangsĂşlyozva Ă©s egykori liberális szövetsĂ©geseinek „árulását” felhánytorgatva a Fidesz a Magyar Demokrata FĂłrum Ă©s a KeresztĂ©nydemokrata Párt maradványaihoz fordul, hogy velĂĽk egyĂĽtt alkosson egy „polgári” Ă©s antimarxista koalĂciĂłt. Ebben a szellemben lát hozzá Orbán Viktor az 1998-as választások után – amelyeket megnyert –, hogy a nemzeti Ă©rtĂ©kek nevĂ©ben telepedjen rá az intĂ©zmĂ©nyekre, mi több az egĂ©sz társadalomra. Ăšgy tesz, mint aki Ă©vtizedekre rendezkedik be.
– De aztán elveszti a 2002-es választásokat. Hogyan reagál erre?
– Teljesen fel van dĂşlva. Egyik nyilvános budapesti beszĂ©dĂ©ben, amelyet a veresĂ©get gyászolĂł sok ezer hĂve elĹ‘tt tart, Ăgy fogalmaz: „Ne fĂ©ljetek, a haza nem lehet ellenzĂ©kben.” Ăšgy tekint önmagára, mint aki az ország lelkĂ©t kĂ©pviseli, Ă©s azt ĂgĂ©ri hĂveinek, hogy visszaszerzi a hatalmat. Egy ĂşjságĂrĂłnak, aki azt kĂ©rdezi tĹ‘le, vajon nem az Ĺ‘ radikalizmusának volt-e köszönhetĹ‘ a választási veresĂ©g, ezt válaszolja: „Az ellenkezĹ‘jĂ©t gondolom, nem voltam elĂ©g radikális, s ha a következĹ‘kben ĂşjbĂłl alkalmam lesz az országot vezetni, sokkal inkább az leszek.”*
TĂ©ny, hogy az ezt követĹ‘ Ă©vekben az ellenzĂ©kbe szorult Fidesznek sikerĂĽlt fokrĂłl fokra, mĂłdszeres munkával visszahĂłdĂtania a közigazgatást, az ország politikai szervezeteit Ă©s a sajtĂłt. Orbán, aki Ăşgy ĂtĂ©li meg, hogy a választásokat a baloldali Ă©rtelmisĂ©g Ă©s a balra hĂşzĂł sajtĂł intrikálása miatt vesztette el, legközelebbi hĂve, a Fidesz pĂ©nzĂĽgyeit irányĂtĂł Simicska segĂtsĂ©gĂ©vel hozzálát, hogy megvásárolja Ă©s jobboldal szolgálatába állĂtsa a sajtĂłt. KĂ©t nagy országos napilap (a Magyar HĂrlap Ă©s a Magyar Nemzet), amely addig baloldali irányzatĂş volt vagy a mĂ©rsĂ©kelt közĂ©phez tartozott, a Fidesz hatására radikálisan jobboldali orgánummá válik. A Fidesz 2002-ben lĂ©trehozott egy egĂ©sz nap sugárzĂł HĂr TV-t is, amelynek hangĂĽtĂ©se ugyancsak szĂ©lsĹ‘sĂ©gesen jobboldali, ha nem Ă©ppen antiszemita. Orbán Viktornak Ă©s pártjának nagy szolgálatot tesznek majd ezek a tömegtájĂ©koztatási eszközök.
A 2002-ben hivatalba lĂ©pĹ‘ szociálliberális kormány kĂ©t Ă©v után válságba kerĂĽl, feje, Medgyessy miniszterelnök lemondásra kĂ©nyszerĂĽl. Ekkor egy Ăşj szemĂ©lyisĂ©g tűnik fel a baloldali tĂ©rfĂ©len: Gyurcsány Ferenc, aki korábban Medgyessy stratĂ©giai tanácsadĂłja volt, s 2004-ben már maga is miniszter. Gyurcsány, aki a nyolcvanas Ă©vek vĂ©gĂ©n a Kommunista IfjĂşsági SzövetsĂ©g egyik vezetĹ‘je volt, 1989-ben elhagyta a politika terepĂ©t Ă©s vállalkozĂłkĂ©nt gyĂĽmölcsöztette kĂ©pessĂ©geit. A kĂ©tezres Ă©vek elejĂ©n tĂ©rt vissza a politikai szĂntĂ©rre, s kisvártatva megcĂ©lozta a szocialista párt vezetĂ©sĂ©t. A párttagok mintegy nĂ©pszavazásszerűen Ĺ‘t állĂtják az Ă©lre. Orbán Viktor gyanakodva nĂ©z erre az emberre, akit 1988-ban alkalma volt megismerni. Már ebben az idĹ‘ben, a KISZ-rĹ‘l szĂłlva, Ăgy figyelmezteti barátait: csak erre a Gyurcsányra figyeljetek, ez az egyetlen komoly ember ebben a bandában.
A Gyurcsány Ferenc vezetĂ©se alatt a 2004-ben mĂ©g vesztĂ©sre állĂł szociálliberális koalĂciĂł 2006-ban megint megnyeri a választásokat. A választási kampány vĂ©ge felĂ© Orbán egy kĂ©tszemĂ©lyes televĂziĂłs vitában kĂ©nyszerĂĽl megĂĽtközni Gyurcsánnyal, aki intellektuálisan lesöpri Ĺ‘t az asztalrĂłl. Orbán hosszĂş Ă©veken át nem fogja tudni ezt a veresĂ©get feldolgozni.
A 2006-tĂłl 2010-ig tartĂł periĂłdus Ăşgy is felfoghatĂł mint a Fidesz megállás nĂ©lkĂĽli kĂĽzdelme Gyurcsány Ferenc szemĂ©lye ellen. Minden bajĂ©rt Gyurcsány a felelĹ‘s, ráadásul mĂ©g Ĺ‘ van hatalmon, amikor 2008-ban kitör a nemzetközi pĂ©nzĂĽgyi válság. 2009-ben vĂ©gĂĽl is lemondásra kĂ©nyszerĂĽl, Ă©s egy szocialista szĂnezetű szakĂ©rtĹ‘i kormány veszi át a helyĂ©t, hogy a 2010-es választások elĹ‘tt megoldást találjon az ország gazdasági problĂ©máira.
– Ezeket a választásokat Orbán és pártja nagy többséggel megnyeri…
– Egy kis katolikus párttal szövetsĂ©gben a Fidesz ezeket a választásokat olyan többsĂ©ggel nyeri meg, amelyekre azĂłta, hogy Magyarország áttĂ©rt a parlamentáris demokráciára, mĂ©g nem volt pĂ©lda. A leadott szavazatok 53 százalĂ©kával a parlamenti helyek több mint kĂ©tharmadát szerzi meg. Orbán Viktor ezek után mindent megtehet, ami szándĂ©kában áll. Felfogása szerint e választásokon valĂłságos „forradalom” ment vĂ©gbe a szavazĂłfĂĽlkĂ©kben, amely arra hatalmazta fel Ĺ‘t, hogy szakĂtson az elmĂşlt Ă©vek „áruló” politikájával, amely szerinte voltakĂ©ppen „a kommunista uralmat hosszabbĂtotta meg”.
A szakĂtás logikájábĂłl következik az ország alkotmányának ĂşjraĂrása, valamint a törvĂ©nyek Ă©s az intĂ©zmĂ©nyek átformálása, hiszen ideje volt, hogy vĂ©gre összhangba kerĂĽljenek a magyar nĂ©p szellemĂ©vel, amely nemzeti, keresztĂ©ny Ă©s hagyománytisztelĹ‘. Olyan retorika ez, amely bármit igazolhat, sĹ‘t annak ellenkezĹ‘jĂ©t is. S fĹ‘leg arra valĂł, hogy a 2010 Ăłta hozott intĂ©zkedĂ©sek valĂłdi Ă©rtelmĂ©t elfedje, vagyis azt a kormányzati szándĂ©kot, hogy minden hatalmat a maga kezĂ©be koncentráljon.
Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a Fidesz Ă©rvĂ©nyes statĂştumai szerint, amelyeket a 2002-es veresĂ©g után hoztak, az elsĹ‘ számĂş vezetĹ‘ – de csakis Ĺ‘ – elmozdĂthatatlan. A párt minden más tisztsĂ©gviselĹ‘jĂ©t, a kormány tagjait is ideĂ©rtve, Orbán Viktor szemĂ©lyesen választja ki, s tetszĂ©se szerint állĂthatja más helyre vagy válthatja le. VegyĂĽk csak egy 2010-ben megválasztott kĂ©pviselĹ‘ pĂ©ldáját. MielĹ‘tt a jelöltlistára kerĂĽlt, meg kellett jelennie az egyes számĂş vezetĹ‘ vidĂ©ki házában, hogy szemĂ©lyes vizsgálatnak vethesse Ĺ‘t alá. Más szĂłval jelöltsĂ©ge attĂłl fĂĽggött, hogy Orbán Viktor szemĂ©lyesen zöldre váltja-e a lámpát. A Fidesz Ă©s a kormány vezetĹ‘inek kiválasztásában Orbán megkerĂĽlhetetlensĂ©ge mĂ©g ennĂ©l is nyilvánvalĂłbb.
– SzociolĂłgiailag nĂ©zve milyen támogatĂłkra számĂthat Orbán Viktor pártja?
– NehĂ©z ezt megmondani, hiszen a nĂ©pessĂ©g minden rĂ©tegĂ©rĹ‘l szĂł van. VálasztĂłinak többsĂ©ge a közĂ©posztályhoz számĂthatĂł. De hĂvei közĂ© tartozik ĂşgyszĂłlván az egĂ©sz parasztság (ideĂ©rtve a vidĂ©ki lakosság állástalan rĂ©szĂ©t is), továbbá a katolikusok Ă©s a protestánsok. NagyszámĂş cigány is kormánytámogatĂł, mert abbĂłl indul ki, hogy a mainál rosszabb már nem lehet a helyzete, s hogy a fĹ‘veszĂ©ly, amely fenyegeti, a szĂ©lsĹ‘jobb irányábĂłl jön.
– Mitől ekkora a támogatottsága?
– Orbán Viktor nagyon karizmatikus szemĂ©lyisĂ©g, igazi nĂ©ptribun. NĂ©lkĂĽle a Fidesz nem lĂ©tezne. Világot átformálĂł alkat. Senki nem tudta volna Ăşgy kihasználni Gyurcsány Ferenc gyengesĂ©geit, mint Ĺ‘, sem hozzá hasonlĂł megszállottsággal vĂ©ghezvinni Gyurcsány megbuktatását. Nemzeti populizmusa valĂłszĂnűleg karizmájának is az egyik kulcsa.
– Mondhatjuk-e, hogy Orbán Viktort egy bizonyos Magyarország-ideál mozgatja? A 2011. január elsején elfogadott állampolgársági törvény, amely minden magyar felmenővel rendelkező személy számára megnyitja a magyar állampolgárságot, tekinthető-e úgy, mint egyfajta Nagy-Magyarországhoz intézett kacsintás?
– Orbán Viktort a nemzeti nagyság ideálja hatja át, márpedig a Magyarország terĂĽlete kĂ©tharmadát Ă©s lakosságának felĂ©t leszakĂtĂł 1919-20 Ă©vi bĂ©keszerzĹ‘dĂ©s vĂ©get vetett ennek a nagyságnak. De Orbán nem fontolgat terĂĽleti revĂziĂłkat, hiszen egy tĂzmilliĂł fĹ‘nyi kis ország Ă©lĂ©n állva pontosan tudja, hogy annexiĂłkra nem gondolhat. Ez nemcsak EurĂłpai UniĂł statĂştumaibĂłl következik, hanem az eurĂłpai országok 1945 utáni egyĂĽttĂ©lĂ©sĂ©nek hallgatĂłlagos Ă©s kimondott szabályaibĂłl is.
Orbán, miközben minden magyar politikai egyesĂtĂ©sĂ©rĹ‘l beszĂ©l, igazában a magyar kisebbsĂ©geknek az anyaországhoz valĂł kulturális közelĂtĂ©sĂ©re gondol, valamint e kisebbsĂ©gek kĂ©pviselĹ‘i fölötti politikai befolyásra[...]**
Az Orbán-kormánynak az a gesztusa, amellyel ez utĂłbbiaknak a magyar állampolgárságot felkĂnálta, nem is egĂ©szen Ăşj: akik ezt igĂ©nyeltĂ©k, már korábban is megkaphatták. MostantĂłl kezdve azonban bátorĂtják Ĺ‘ket a kettĹ‘s állampolgárságra. Mindent egybevĂ©ve ez a törvĂ©ny nem hoz nagy változást, Ă©rtĂ©ke inkább szimbolikus. De ezek a gesztusok sok magyarra hatnak pozitĂvan, azokra, akik Ăşgy Ă©rzik, hogy a kommunizmus Ă©vei alatt meg voltak fosztva attĂłl a jogtĂłl, hogy magyarnak Ă©rezzĂ©k magukat. Most azt látják, hogy megint bĂĽszkĂ©k lehetnek a magyarságukra, Ă©s hivatkozhatnak azokra az irodalmi Ă©s politikai nagyságokra, akiket az 1945 utáni hivatalos törtĂ©netĂrás jobboldalinak minĹ‘sĂtett Ă©s degradált. Ezek közĂ© tartozik Horthy kormányzĂł szemĂ©lye is.
– Mit kell tudni az antiszemitizmusrĂłl, amely a Horthy-rendszer idejĂ©n Magyarországon pusztĂtott?
– Már 1920-tĂłl kezdve volt egy törvĂ©ny, amely az egyetemeken etnikai arányszámokat határozott meg; a zsidĂłk esetĂ©ben öt százalĂ©kot. KĂ©sĹ‘bb enyhĂtettĂ©k e törvĂ©ny szigorát. 1938-ban Ăşjabb zsidĂłellenes törvĂ©nyhozás kezdĹ‘dött, elĹ‘bb vallási alapon, 1939-ben azonban már faji alapokon: nem-zsidĂł minĹ‘sĂtĂ©shez kĂ©t nem-zsidĂł nagyszĂĽlĹ‘ kellett. 1941-ben további szigorĂtásokra kerĂĽlt sor.
E törvényhozás célja az volt, hogy kiiktassák a zsidókat számos foglalkozási ágból, mindenekelőtt azonban a hadseregből és a közigazgatásból. Az ipari és kereskedelmi szektorban a hatás drámai volt. Ezekben ugyanis a zsidó alkalmazottak és vezetők száma nagyon magas volt, helyenként a létszám felét is elérte.
1944 márciusa után, amikor is a nĂ©metek megszállták Magyarországot, a budapesti zsidĂłknak Ăşgynevezett zsidĂłházakba kellett átköltözniök, miközben a vidĂ©ki zsidĂłságot gettĂłkba zárták, majd deportálták a magyar csendĹ‘rsĂ©g közreműködĂ©sĂ©vel Ă©s az akkori kormány kĂ©t államtitkárának felĂĽgyelete alatt. Ez a dráma hihetetlenĂĽl gyorsan következett be, Ă©s rendkĂvĂĽli brutalitással ment vĂ©gbe: nĂ©hány hĂ©t alatt nĂ©gyszázezer magyar zsidĂłt deportáltak Auschwitzba Ă©s más megsemmisĂtĹ‘ táborokba.
Horthy MiklĂłs kormányzĂł, akit az országot megszállĂł nĂ©metek a helyĂ©n hagytak, hogy hatĂ©konyabban biztosĂtsák a maguk számára a magyar hadsereg Ă©s közigazgatás kollaboráciĂłját, nem emelt vĂ©tĂłt a vidĂ©ki zsidĂłk deportálása ellen. De látva, hogy közeleg a háborĂş vĂ©ge, Ă©s engedve a SzövetsĂ©gesek Ă©s a semleges országok oldalárĂłl jövĹ‘ tiltakozásoknak, lĂ©pĂ©seket tett a fĹ‘városi zsidĂłk összegyűjtĂ©sĂ©nek Ă©s kiirtásának megakadályozására. Az 1944 Ă©vi genocĂdiummal kapcsolatos magatartása mind a mai napig viták tárgyát kĂ©pezi Ă©s megosztja a kommentátorokat – ha nem is a szaktörtĂ©nĂ©szeket.
– Lehet-e ma azt mondani, hogy Magyarország antiszemita ország?
– Az antiszemitizmus felĂ©ledĂ©sĂ©rĹ‘l ma a Jobbikkal kapcsolatban lehet beszĂ©lgetni. KissĂ© feledĂ©sbe merĂĽlt, hogy ezt a pártot Orbán alapĂtotta 2003-ban, abbĂłl a megfontolásbĂłl, hogy szĂĽksĂ©g volna egy radikális jobboldali ifjĂşsági mozgalomra, amely azonban nem olyan szĂ©lsĹ‘sĂ©ges, mint az 1992-ben Csurka István által alapĂtott MIÉP. Vona Gáborban találta meg ennek a mozgalomnak a lehetsĂ©ges vezetĹ‘jĂ©t. A Jobbik azonban a kĂ©sĹ‘bbiekben emancipálĂłdott magátĂłl a FidesztĹ‘l. 2009-ben elsĹ‘ Ăzben lĂ©pett fel az eurĂłpai választásokon, Ă©s a Magyarország számára biztosĂtott hĂşsz hely közĂĽl kettĹ‘t mindjárt meg is szerzett. Egy Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb, az országos választásokon a leadott szavazatok tizenöt százalĂ©kával a budapesti Parlament harmadik pártja lett. Jelenleg a Fidesz legveszĂ©lyesebb vetĂ©lytársa.
A Jobbik ugyanis erĹ‘sen antiszemita. Ez az ĂĽzleti profilja, miközben a Fideszben az antiszemitizmus nincs engedĂ©lyezve – ámbár sokak gyanĂşja szerint teljesen elutasĂtva sincs. A Jobbik a cigányok ĂĽgyĂ©ben is szörnyű hangot ĂĽt meg: ha az országban nincsen rend sem biztonság, ez a cigányoknak köszönhetĹ‘, mondják. A Magyar Gárda mögött is ez a párt áll; ez olyan paramilitáris szervezet, amely kis falvakban szokott felvonulni. Jelenleg azonban Magyarországon az antiszemitizmus megáll a verbális agressziĂł határán.
– Melyek a magyar demokráciát fenyegető legfontosabb veszélyek?
– Orbán Viktor az intĂ©zmĂ©nyek olyan átalakĂtásán dolgozik, amely mindennemű ellenállást lehetetlenĂtene vagy hatástalanĂtana. ĂŤgy pĂ©ldául 2010-ben, amikor a kormány a bankok nyeresĂ©gĂ©t 98 százalĂ©kos adĂłval sĂşjtotta, Ă©s az AlkotmánybĂrĂłság ez ellen vĂ©tĂłt emelt, a Fidesz által kĂ©zben tartott OrszággyűlĂ©s gyorsan egy olyan törvĂ©nyt szavazott meg, amely az AlkotmánybĂrĂłságot az állami költsĂ©gvetĂ©s dolgait illetĹ‘en minden hatáskörĂ©tĹ‘l megfosztotta. Kompetencia hiányában az AB már nem tehetett semmit, amikor az OrszággyűlĂ©s a szĂłban forgĂł adĂłkivetĂ©st ĂşjbĂłl megszavazta.
VeszĂ©lyben van az ellenzĂ©ki sajtĂł is, mĂ©g ha jelenleg teljesen szabadon fejezheti is ki magát. A fenyegetĂ©s pĂ©nzĂĽgyi sĂkon jelentkezik, nevezetesen a hirdetĂ©si bevĂ©telek oldalán. A nagyvállalatok Ăşgy látják, hogy ha igĂ©nyt tartanak állami vagy más közĂĽleti megrendelĂ©sekre, nem tesz nekik jĂłt a szocialista vagy liberális irányzatĂş sajtĂłorgánumokban hirdetni. EnnĂ©lfogva 2010 Ăłta az ellenzĂ©ki sajtĂłban drámaian csökkent a fizetett reklámok száma.
– Lehet-e azt mondani, amit Kertész Imre, hogy Magyarország mindig a történelem rossz oldalán állt? Tényleg van egy ilyen magyar kivételesség?
– Mint a törtĂ©nelmi szociolĂłgia művelĹ‘je, KertĂ©sznek ezt a megállapĂtását nem tudom aláĂrni. Az viszont igaz, hogy Magyarország megint rossz korszakba kerĂĽlt, amely mĂ©ly nyomokat fog hagyni az emberek mentalitásában. Orbán Viktor rendszere a konformitás Ă©s a szolgalelkűsĂ©g olyan reakciĂłit váltotta ki, amelyekrĹ‘l azt lehetett volna gondolni, hogy az 1989 utáni változásokkal, majd az EurĂłpába valĂł belĂ©pĂ©ssel Ă©s a határok megnyĂlásával vĂ©gleg eltűntek. Ezeknek a károknak a helyrehozása sok idĹ‘t fog követelni, talán Ă©vtizedeket is.
A dolgok mai állásában természetesen a kommunizmus hosszú uralmának is van valami része. Ideológiai dominanciája túl hosszú ideig gátolta az országot abban, hogy reálisan nézzen szembe 1919 és 1989 közti történetével. A magyarokat e történet kritikus és elfogulatlan szemlélésében hol az gátolja, hogy személyes szerepük volt a kommunista rendszerben, hol meg az antikommunista megszállottság, amely nem akar tudni a II. világháborúban elkövetett magyar bűnökről. Nekem egyébként úgy tűnik, hogy ilyesfajta problémák Közép- és Kelet-Európa úgyszólván valamennyi népénél jelentkeznek.
Napjainkban azonban a magyar nehĂ©zsĂ©geket mĂ©g sĂşlyosbĂtják OrbánĂ©k gazdaságpolitikai baklövĂ©sei. NĂ©mi naivitással ugyanis azzal indultak, hogy az EurĂłpai UniĂłval nagyobb költsĂ©gvetĂ©si hiányt fogadtathatnak el, mint amit az elĹ‘zĹ‘ kormánytĂłl megörököltek. Amikor ezt BrĂĽsszel elutasĂtotta, sĂĽrgĹ‘sen más forrásokat kellett találniuk választási ĂgĂ©reteik teljesĂtĂ©sĂ©re, valamint az egykulcsos adĂłk következmĂ©nyeinek ellensĂşlyozására. Az ekkor improvizált lĂ©pĂ©sek – pĂ©ldául a magánbiztosĂtĂł kasszák konfiskálása – a gazdasági szereplĹ‘k legtöbbjĂ©t kedvezĹ‘tlenĂĽl Ă©rintettĂ©k, egyszersmind rossz hĂrbe hozták Ĺ‘ket a kĂĽlföld elĹ‘tt.
S mindezt mĂ©g sĂşlyosbĂtotta az a zavaros diskurzus, amellyel az elsĹ‘számĂş vezetĹ‘ a Magyarország Ă©s EurĂłpa közti kapcsolatok alakulását kĂsĂ©rte; fĂ©lelmet keltett Ă©s a kĂĽlföldi tĹ‘kĂ©k elvándorlását indĂtotta el. Ezen a ponton azonban megállok, mert nem tartom magamat illetĂ©kesnek a gazdaságpolitika kĂ©rdĂ©seiben, sem elĂ©ggĂ© tájĂ©kozottnak a magyar vezetĹ‘k ez irányĂş Ăşjabb Ă©s Ăşjabb szĂneváltozásait illetĹ‘en.
* A fenti kijelentĂ©st, amely nem szĂł szerinti, hanem Ă©rtelem szerinti idĂ©zet, abbĂłl a beszĂ©lgetĂ©sbĹ‘l vettem, amelyet Orbán Viktor az Ă©letrajzát Ă©ppen befejezĹ‘ Debreczeni JĂłzseffel folytatott 2002-ben. (A szerzĹ‘-fordĂtĂł megjegyzĂ©se a magyar közönsĂ©g számára.)
** Az interjúban ezt egy felsorolás követi a határon túli magyar kisebbségek lélekszámáról.
Forrás. Galamus.hu |