Négy tüntetés - egy temetés?

2012-09-20 19:52:33

Hamar rosszkedvűek lettek a demokratikus ellenzéki összefogás hívei. Ami a DK-s éhségsztrájk lezárásaként megrendezett sokezres tüntetés után oly egyszerűnek tűnt, most ismét bonyolulttá vált. Az Orbán-rezsim alatt nyomorodó, szenvedő magyarok tömegei legszívesebben azt szeretnék, ha már holnap összeállna az összes párt és civil szervezet, és néhány hét alatt megtartott százezres tüntetésekkel buktassák meg a nemzetpusztító kormányt.

 Ez több okból is lehetetlen, de igény lenne rá.

Nem megy ez ilyen egyszerűen, és nem csak azért, mert a pártok órája másképp jár, mint a zembereké. A pártoknak nem csupán Orbán és zsírosodó barátainak menesztése fontos - nyilván ez is eltérő mértékben -, hanem majdani 2014-es pozícióik kialakítása is.

Ma úgy fest, Magyarország fővárosának lakossága október 23-án négy tüntetés közül is választhat. Vélhetően rendez egy, a békemenet hazugságát megismétlő vonulást a Fidesz. Annyira romlik a helyzet az országban, hogy muszáj valamivel előállni a fogyatkozó csapat megmentése érdekében. Nem kétséges, hogy a Jobbik is elindul valahová a Corvin közből, így szokták. A Milla sem hajlandó lemondani a saját, úgynevezett civil megmozdulását. Ezzel nagy szívességet tesznek a Fidesznek, hiszen megosztják az ellenzéket, egyúttal menekülő útvonalat adnak az ellenzéki pártok összefogását folyamatosan akadályozó LMP-nek. A Milla, pártokat negligáló érvelése azért súlyos tévedés, mert nem gondolhatják komolyan, hogy - mint állítják - a Fideszből kiábránduló százezrek majd elsétálnak a Millához, hogy szinte szó szerint ugyanazt meghallgassák a rezsim rémtetteiről néhány civil szónoktól, amit, a pártpolitikusoktól és a civilektől együtt is meghallgathatnának. A Milla ott is hibázik, hogy egybemossa 20 év kormányait. Ők is olyanok, mint a mai kormányfő, aki azt ajánlja, ne azt figyeljük, amit mond, hanem azt, amit tesz. A Milla nyilatkozói interjúkban elismerik, hogy látják, érzik, tudják a különbséget a 2010 előtti és utáni időszak demokráciához való viszonyáról, azonban a múlt teljes megtagadásának plakáton hirdetésével ennek az ellenkezőjét teszik. Ezzel felmentik a Fideszt az elmúlt két év brutális bűnei alól, de legalább is relativizálják a gyalázatot, és ami még ennél is rosszabb: a pártok távol tartásával, ezáltal az ellenzék megosztásával, kifejezetten a Fidesznek dolgoznak.

Ott van még a negyedik demonstráció, amelyet az éhségsztrájk sikerét megértő Szolidaritás szervez. Itt szívesen látnak minden pártot és civil szervezetet. A DK, amely egyedüliként vállalná a teljes összefogást, már elfogadta a meghívást. Az LMP nyilván a környékre sem megy el. Az MSZP még nem nyilatkozott. Dilemmájuk mögött az áll, hogy ha részt vesznek a Szolidaritás tüntetésén, nem az ellenzék vezető erejének tűnnek majd fel, hanem egy pártnak az összefogók sűrűjéből. A regisztráció parlamenti vitájára adott ide-oda-válaszuk is ezt bizonyítja,. Először közlik, hogy egyetértenek Gyurcsány Ferenccel, hogy bojkottálni kell, két nap múlva visszakoznak, holott tudják, érzik, hogy csak a vita teljes megtagadása ad legitimációt a szükségszerű totális tiltakozásra. Ha az MSZP igent mond a Szolidaritásnak, lehet egy rendezvény Kónyával, Gyurcsánnyal, Mesterházyval, amely egyfajta erőközpont lehet. Ha az MSZP külön ünnepel, nem megy el oda még a saját párttagjuk sem. Tehát mindkét lépés fájna, hamarosan dönteni kell.

Az LMP áll a senki földjén, házon belül 8-7-es és 6-6-os szavazataránnyal. Úgy érzik, hogy identitásuk veszne oda, ha együtt tüntetnének az előző, ugyan szerintük is demokratikus kormányok vezetőivel. Marad nekik a Milla környéke, csak éppen ők is párt, akik - elvileg - nemkívánatosak azon a rendezvényen. Így hát keresik a konfliktust - most éppen Gyurcsányt hazugozzák, hogy összehozta őket és a kopogtatócéduláikat a Fidesszel. Pedig mindenki emlékszik, hogy mi történt 2010 őszén. A cédulák leadási határideje előtt három nappal Jávor Benedek még arról beszélt, hogy rettenetes baj van, nem gyűlnek a szelvények, aztán az utolsó pillanatban világgá kürtölte, hogy "csoda történt." Márpedig ilyen csodák nincsenek. Látja bárki maga előtt a választók tízezreit, hogy az utolsó órákban a homlokukra csapnak, hogy tényleg, az LMP?! Az a párt tett csodát 48 óra alatt, amelyik a "nép érdekeit" megfogalmazó népszavazási kérdéseire heteken át sem volt képes összeszedni az aláírásokat? Ki hiszi ezt el?

Mai tudásunk szerint tehát lesz négy tüntetés, talán több is. Kell-e máris temetnünk az ellenzéki összefogást? Ha belegondolunk, hogy az elégedetlen tömegek mit akarnak, van ok a szomorúságra. Ha figyelembe vesszük, hogy még másfél év van a ciklusból, akár hagyni is lehet a pártokat, hogy passzírozzák egymást. Azt biztos, az érdekek ma még távol állnak.

Ám a végén, amikor az lesz a kérdés, Orbánnal, vagy nélküle megy tovább az ország, aki nem áll be a sorba, azt a választók egész biztosan megbüntetik. Kérdés, mekkora árat fizetünk érte.

Forrás: Gréczyblog.hu

Vissza...