Albánia reloaded? |
2012-08-30 20:41:27 |
|
Nagyjából azt, amit legelőbb Debreczeni József, most pedig Ujhelyi István és Kolláth György is elmondtak, magyarán hogy igenis meg kell gondolni a dolgot. UPDATE: az MSzP sietett cáfolni, hogy távol akarnának maradni a 2014-es a választásoktól. Mondhatnánk, hogy az ügy lezárva. De egyrészt - never say never. Másrészt, a probléma továbbra is érdekes. Szóval, folytassuk. A két álláspont, ami a cikkekben és a kommentekben is kikristályosodott, röviden az alábbi: A., Muszáj elindulni, mert csak így lehet megverni a FIDESZ-t. Egyébként meg a demokratikus ellenzéknek kutya kötelessége részt venni, mert különben „cserben hagynák” a választóikat. A bojkottnál nincs antidemokratikusabb. Nem beszélve arról, hogy annak eredménye csak is egy megerősödött, újralegitimált FIDESZ többség lehet. B., Öngyilkosság elindulni, mert ebben a rendszerben matematikailag nem lehet megverni a FIDESZ-t. így a részvétel eredménye csakis egy újraleigitimált , ezért megerősödött FIDESZ többség lehet. Melyik a helyes álláspont? Véleményem van, a bölcsek köve nincs nálam. Senkinél sincs, és tartok tőle, hogy új érvet nem nagyon lehet már felhozni. De van itt egy dolog, amit azért meg lehetne nézni. Mégpedig azt, hogy mi van akkor, ha beüt a legrosszabb - de tartok tőle: az egyik legvalószínűbb - forgatókönyv: a demokratikus ellenzék elindul, és bár tömegtámogatottsága érdemben meghaladja a FIDESZ-ét, veszít. (Az MSzP a súlyánál némileg több mandátumot kap, de messze nem eleget. Az LMP-nek pl., konkrétan három-öt mandátuma lesz. A DK-nak, ha megugorják a küszöböt, dettó. Az eredmény meg mondjuk egy talán-talán kétharmad nélküli FIDESZ-többség.) Hangsúlyozom: ez nem fantazmagória, nagyjából ez jön ki a Haza és Haladás legutóbbi, minden korábbinál alaposabb SZÁMÍTÁSAIBÓL. Aki tehát vitatni akarja, legyen szíves SZÁMOKAT hozni. Szóval, mi van akkor ha…? Ha hiszik, ha nem: van élő példa a közelben. A festői Albániában. El se hinnék, mennyi párhuzam van a két ország jelene között, de alapvetően nem provokálni akarok, hanem gondolkodásra ösztönözni. Úgyhogy kérem, vonatkoztassanak el a Balkánra vonatkozó előítéleteinktől. Látni fogják, tanulságos a dolog. Albániában a legutóbbi választásokon az ellenzék kikapott, de nem ismerte el a vereséget, ezért bojkottálni kezdte a parlamenti munkát. Innentől fogva semmilyen érdemi reformról szó nem lehetett. Tekintve, hogy EU-tagságra aspiráló országról van szó, az EU azonnal blokkolta a csatlakozási folyamatot. Ugyanakkor a NATO-nak se mindegy, hogy mi lesz a shqipetárokkal, ezért erős nemzetközi nyomás nehezedett a nagy pártokra, hogy valahogy egyezzenek meg. Ez mind a mai napig várat magára. A helyzetet súlyosbította a tavalyi önkormányzati választás, amelynek legnagyobb tétje a főpolgármesteri pozíció volt. (A jobboldali kormánypárt, ahogy azt várni lehetett, nagyjából vitte a vidéket, a baloldal a városokat – de nem volt egyértelmű győztes, mert a választókerületeket ott egyelőre nem manipulálták.) A regnáló főpolgármester akkoriban a szocdemek pártelnöke volt. Az egyetlen kérdés az volt: sikerül-e őt kilőni. A választás totális botrányba fulladt. Az ellenzék az első eredmények birtokában bejelentette: a balos főpolgármester szoros versenyben győzött. (Igen, elvben legálisan tudhatták a szavazatszámokat.) A kormánypárt erre csak annyit mondott: nono! Aztán másnap a választási bizottság úgy döntött, újraszámolnak, és befogadják azokat a szavazatokat, amelyek (mivel rossz urnába dobták őket) az ellenzék szerint érvénytelenek voltak. A kormánypárt szerint viszont „minden szavazatnak számítania kell”. (Ismerős?) Ezért folyamatos, kb. 10 napos élő televíziós közvetítés mellett (!) végigvitték az újraszámolást. És a végén pár szavazatos többséggel a jobboldali (kormánypárti) jelölt győzött. Aki egyébként egy tényleg kiváló pali. Ráadásul nemzetközi bíróságokra se lehet rohangálni, mert a választási tv. – minimum a csűrcsavar jogászok szerint – tényleg nem volt egyértelmű. Namármost – és itt a lényeg – az ellenzéknek esélye se volt független jogorvoslatra. A választási bizottságot, az alkotmánybíróságot, a bíróságokat, a közigazgatás összes kulcspozícióját a jobboldal által kinevezett emberek foglalják el. (Nem én mondom ezt, hanem az EU országjelentései.) Az államfő is jobboldali. És hiába voltak ott az Európa Tanács és az EBESZ megfigyelői, hiába nyomtak fel egy sor komoly problémát, az eredmény érdemi felülvizsgálatáról, újraszavazásról szó nem lehetett egy pillanatig sem. Nem kell tovább részleteznem, azt hiszem, világos, a fenti szcenárió abszolút lehetséges Magyarországon is. És ahogy Albániában, nálunk sem lesz megoldása. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a nemzetközi közösség jobb híján - mivel a káosztól fél a legjobban - a status quot próbálja valahogy jegelni. Egyébként pedig tartósan leírta az országot. Az EU-val a viszony lényegében befagyott, és a beruházások is inkább oda mennek majd, ahol nagyjából nyugi van. Pl. az északi szomszédhoz. A legszebb az egészben az, hogy Albánia ettől függetlenül stabil ország – a régió egy sor másik államához képest mindenképpen. Az egyszerű ember nagyjából nyugodt életet él. Legyint a politikára, és örül, hogy van mit ennie. Ezenközben a Lonely Planet szerint Albánia az egyik legklasszabb hely a turistáknak, akiket gyönyörű táj, barátságos emberek, és finom kaják fogadnak. Sőt, a squipetárok képesek pl. még arra is, hogy időnként elnáspángolják a magyar focibajnokot. A Berisha-kormány pedig a jelek szerint még nagyon sokáig a helyén maradhat. Szóval, akinek van kedve, játssza végig magában: mi lenne akkor, ha lenne egy frissen választott, de a választók jelentős része által el nem fogadott parlamentünk, egy olyan ellenzékkel, amely semmibe, de semmibe nem tud beleszólni. És akkor mondja, hogy Debreczeni, Kolláth és Ujhelyi teljesen hülyék, és csak ordítoznak, mint az albán szamár. A fentiek alapján mindenesetre egy dologban biztosak lehetünk: ha a választási törvény miatt bárki balhézni akar - ok van rá bőven - akkor azt most, a választások ELŐTT kell megtennie. Utána már nem lehet. Forrás. Ghostwriter blog |
Megint felvetődött, ezúttal az MSzP részéről, hogy kell-e, szabad-e a 2014-es választásokat bojkottálni. A vita egyszer, Debreczeni József ATV-s interjúja után, már lejátszódott. Poldi bácsi megmondója most újra összeszedte, hogy – szerinte – ez miért marhaság. A Varánusz verset írt ugyanerről. Jómagam korábban megírtam mindennek az ellentétét.