Kétség nélkül: elégtelen

2012-08-06 14:33:59

Sólyom feladta a leckét. Egyértelműen tartalmas, sok rétegű beszédet mondott pár napja az aszófői falunapon. És a sajtó, a bloggertársadalom rá is ugrott témára. Az Index blogok ünnepeltek. A Varánusz szerint „a baloldali liberálisnak semmilyen alapon nem nevezhető ex köztársasági elnöknek nyakán is felforrt a víztorony, és eldurrant a búra az orbáni értelemben vett alkotmányosságon.

Hányan lesznek még ilyenek? Hányan fognak még kiakadni Viktor ámokfutásán?” A Vincent szerint ” Az elnök beszéde fordulatot is jelenthet, ha képesek vagyunk arra, hogy fordulatként tekintsünk rá. (…) Sólyom László (…) Megfontoltan, kimérten és visszafogottan, leleplezte Orbán Viktor rendszerét.”

Tény: a beszéd több szempontból világosan és érthetően bírálja mindazt, amitől sokaknak van elegük manapság. Jó időre ad majd muníciót azoknak, akik nem akarják szó nélkül tudomásul venni, ha a kétharmad a talpuk alól elhordja lassan az egész országot. Nem akarom tehát tagadni Sólyom László beszédének értékeit. Ugyanakkor pontosan úgy vagyok vele, mint elnöksége egészével. Egy-egy szempontból nagyszerűnek, de több szempontból kevésnek, sőt félresikerültnek tartom. Legalábbis: olyan fogyatékosságokkal terheltnek, amelyek miatt semmiképpen sem elég ahhoz, hogy valami új, előremutató folyamat kiinduló pontja legyen.

1., Nem is feltétlenül arról van szó, hogy Sólyom László csak úgy volt hajlandó Orbánt kritizálni, hogy közben az ellenzék, mindenekelőtt a baloldal felé is jó nagyokat üt. Ezzel legfeljebb csak árnyalta azt a tudásunkat, amely korábban is megvolt: Sólyom markánsan jobboldali beállítottságú politikus. Szépen felmondta a Magyar Nemzet vezércikkeinek dédelgetett paneljeit – a bántó, igazságtalan, felháborító külföldi támadásokról, arról, hogy nincs itt se lopakodó fasizmus, se diktatúra. Sőt, még arra is képes volt, hogy Orbán Viktor május elsejéjét - a békemenetet - „érthetőnek” nevezze. Nos, ezek az érvek, ha másra nem is, arra biztosan jók, hogy pl. visszagondolva 2006 őszére újra megnyugtathassuk magunkat: a „Kakukk” akkori fellépését valóban nem a pártatlanság, nem kizárólag az alkotmányosság védelme motiválta.

2.,De mondom: nem ez a lényeg, a szöveggel vannak nagyobb bajok is. A legfontosabb az, hogy olyan igenis alapvető problémákat, mint az állam világnézeti semlegességét (a keresztény Isten szerepeltetését az alkotmányban), a szexuális kisebbségek jogait (a házasság, mint férfi-nő kapcsolatát) és a magzati élet védelmét (ill. annak abszolutizálását) Sólyom László „mondvacsináltnak” minősített. Lehet, hogy a többség ezekkel a dolgokkal saját életében élesen nem szembesül, de elég beleképzelnünk magunkat egy-egy érintett bőrébe, hogy belássuk: alapvető jogok megadásáról, vagy megtagadásáról van szó. Ezek az ügyek nem egy szélsőségesen liberális minoritás vesszőparipái, hanem nagyon is valóságos kérdések, amelyekkel egy európai modern államnak nyitott, érzékeny módon foglalkoznia kell.  Sólyom László viszont egy vállrándítással elintézi az egészet – és az érintetteket is. Ebben a tekintetben egy granddal nem jobb annál, mint amit a FIDESZ nap mint nap produkál. És akkor a „cigánykérdésről” (így!), a jobbik szemérmetlen fajgyűlölő akcióiról, melyeket Sólyom meg sem említ, még egy szót sem szóltam.

3.,Továbbmenve, azért még egy alkotmánybíróval is lehet talán vitatkozni arról, hogy amikor a fékek és ellensúlyok rendszere alapvetően sérül, amikor az alkotmányosság, az alkotmány már nem szab gátat a kormány működésének, amikor a választójog a gazdasági hatalom bebetonozásának eszközévé válik – ő maga sorolta mindezeket – vajon tényleg beszélhetünk-e demokráciáról. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy szerinte miért igen.

4., Végül, Sólyom nem pártvezér, és véleményes, hogy egy elnöknek milyen részletességgel, konkrétsággal kell, lehet napi ügyekben megszólalnia. Mégis, a problémák lehetséges megoldásának felvázolása még egy elemzőtől, egy egyetemi professzortól is elvárható bizonyos szinten. És innen nézve nem gondolom, hogy a helyi közösségekbe való visszavonulás, a szemlélődés, és a gondolkodás a mai helyzetben elégséges „program” lenne. Lehet, hogy megrögzött alternatívként valóban hiszi, hogy igen – de ha így van, akkor súlyosan téved. Ebból bizony nem lesz énekes halott, és ezt neki, mint egykori politikusnak, ezt igenis látnia kellene.

Összegezve: igaza van a Vincentnek, tényleg oda jutottunk, hogy manapság meg kell becsülni azt, ha egy jobboldali politikus az alkotmányosságért szólal fel, és világosan rámutat, ha nem is az összes, de legalább egy sor alapvető bajunkra. Azt azonban, hogy ez a beszéd fordulat lehetne, egyáltalán nem gondolom. Sólyom László Aszófőn is csak régi önmagát adta. A markánsan jobboldali, minden alternatív indíttatása ellenére meglehetősen elitista – sőt, mondhatjuk: életidegen – tudóst, aki a napi politikában bizony esetlenül mozog. A vezéréhez vallásos engedelmességgel ragaszkodó jobboldalt az ő jogtudósi fintorgása nem fogja "megerjeszteni". (Már csak azért sem, mert a trezor kulcsa és az összes kinevezési pecsét is Orbánnál van, ugyebár). De beszédéből a baloldali pártok sem fognak erőt meríteni, hiszen Sólyom végső soron a FIDESz-szel egy kalap alá vette őket. Akkor pedig mire volt jó ez az egész azon túl, hogy megtudjuk, amit egyébként is tudtunk: hogy Sólyomnak sem tetszik rendszer?

Aszófőn tehát újra a kiválóan felkészült, időnként lenyűgöző gondolkodó állt elénk, aki azonban tökéletesen alkalmatlan arra, hogy bajainkon érdemben segíteni tudjon. Ha pedig exelnökünk csak ennyire képes, akkor továbbra sem hiányzik a magyar belpolitikából.

Forrás: Ghostwriter

 

Vissza...