Miniszterelnök úr, tegyünk egy próbát!

2012-07-07 17:23:00

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnök úr részére

Tisztelt Miniszterelnök úr! Érdeklődéssel hallgatom, s nagy figyelemmel kísérem minden megnyilvánulását, hiszen az ország sorsa most valóban az Ön kezében van. Teoretikusan ez minden rendszerváltás utáni magyar miniszterelnök regnálása alatt leírható volt, hiszen kormányzati berendezkedésünk a némethez hasonlóan „kancellária-rendszerű”, így Ön az államhatalom tényleges gyakorlója, amelyet részben törvények alapján, részben pedig az Ön szabad belátása szerint oszt meg, - ha úgy jobban tetszik - oszt ki.

Az előző kormányfőknél – így Önnél is – csak azért volt ez a megállapítás teoretikus, mert „fülkeforradalom” nem hozta őket „gyakorlati” helyzetbe. Önt azonban igen, s élt is a „lehetőséggel”. A Hősök terén elhangzott emlékezetes beszéd szónoka célba ért. Tett ugyan erre egy tétova kísérletet 1998-2002 között is, de akkor még túl sok béklyó kötötte. A jogállamiság, az Európához illeszkedés, a demokratikus berendezkedés követelményének való „megfelelni vágyás” súlya még Önre nehezedett. 2010-ben új helyzet állt elő, illetve ezt az „új” helyzetet Ön úgy értékelte, ahogy. Szíve joga. Világosan látszik, hogy 2014-ben Önre még komolyabb történelmi felelősség és kihívás vár, miniszterelnökként folytatnia kell mindazt, amit 2010-ben megkezdett. Számomra teljesen egyértelmű, hogy 2014-ben Ön meg fogja kezdeni második – ha a nehezen ideilleszthető elsőt is figyelembe vesszük – harmadik miniszterelnöki ciklusát. Ezért is vagyok Ön iránt nagy figyelemmel, s meghallgatom mindazt, amit elmond, elolvasom, amit leír. A közelmúltban arról tett említést a parlamentben egy LMP-s politikussal folytatott vitájában, hogy a büntetőjogi kategóriába tartozó ügyek felvetésének és megtárgyalásának nem ott van a helye, akinek bűncselekményről van tudomása, az ne interpelláljon, ne kérdezzen, tegyen feljelentést.
Miniszterelnök úr! Tegyünk egy próbát. Egy hónappal ezelőtt tettem egy feljelentést, Veszprém megyében közpénzből elköltöttek a „semmire” 80 millió forintot. Annyit értem el, hogy Budapestről – ahova címeztem a beadványomat – áttették az ügyet Veszprémbe, oda, ahol a „szereplők” okán nem várható el a hatóságoktól elfogulatlan eljárás.

Miniszterelnök úr, tegyen ebben az ügyben Ön is feljelentést, hátha az Öné sikeres lesz.

Megnyilvánulásaiból érzékelem, hogy foglalkoztatják az ilyen jellegű ügyek, hiszen a Cozma ügyben született ítélet kapcsán is „csak a nyilvánosság tartotta vissza”, hogy ne értsen egyet „hangosan” a markáns véleményt megfogalmazó Jobbik-os képviselővel. Ugyanakkor nem volt ilyen visszafogott annak idején, amikor sorra buktak ki az MSZP bugyraiból az egymásnál bűzösebb és rothadóbb, áporodott ügyek, amelyek végül is maga alá temették az e bűnök hátterét biztosító pártot. Hát éppen ez az.
Miniszterelnök úr! Tegyünk egy próbát! Ha nem tesz semmit, óhatatlanul be fog következni a FIDESZ „elzuschlágosodása”. Tudja ki az a Zuschlag? Az a nyegle fiatalember, aki egyszer csak úgy „beszólt”. Egy rendezvényen elvesztette az önkontrollt, bár lehet, hogy nem is volt neki. Azt hitte, ha lophat, már pofázhat is. Tévedett. A pofázása miatt felelnie kellett a lopásért is. Más megye történéseit nem ismerem – leszámítva Esztergom „mélynyomorát”, amelyet FIDESZ segítséggel egy Meggyes nevű ámokfutó követett el polgármesterként, mert nem szólt rá időben senki – de Veszprém megye biztos, hogy zuschlágosodik. A jéghegy csúcsaként látszik ki ez az általam felemlített 80 milliós ügy a mocsok tengerből, - e helyütt nem részletezem azt, levelem mellékleteként megküldöm a feljelentést, illetve az ahhoz kapcsolódó beadványomat, hiszen a nagyközönséget nyilván untatná. A lényeg magában a jelenségben van. Miniszterelnök úr, ha mindezt jól végiggondolja, s elolvassa a részleteket, rájön, hogy pártja érdekében fog cselekedni. Már nem a kezdeteknél tartunk, amikor még mindenki „ártatlan” volt. Már lesz itt sok helyi, regionális és országos felkentségű ifjú, aki majd ellenáll, akik úgy érzik „csak jogos jussukat veszik el a közösből”.  Ön is tudja, ez nem így van, ez nem helyes, de nem szól.

Miniszterelnök úr! Tegyünk egy próbát! Szóljon. Hátha az Ön szava elhallatszik oda, ahova az enyém nem ér el. Jut eszembe, ezt nem is pártelnökként, hanem kormányfőként fogja cselekedni. Az előbbi tisztségében még akár mérlegelhetne is, hiszen az „belügy”. Utóbbi minőségében azonban minden megnyilvánulása „közügy”.

A szava is, a hallgatása is….

Veszprém, 2012. július 6.

Tisztelettel: dr. Bősze Ferenc (közíró)

Vissza...