A hosszabb távra szóló gazdasági víziót illetően a négy fő építőelemben értettek egyet. Ezek: egységes pénzügyi, költségvetési és összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszer, valamint a "megerősített demokratikus legitimitás és számonkérhetőség". Orbán közölte: nem adja fel saját adópolitikáját.
Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át - mondta a magyar miniszterelnök újságíróknak a tanácskozás után.
Az Orbán Viktornak feltett kérdések egyike arról szólt, vajon véletlennek vagy tudatosságnak tulajdonítható, hogy miközben ő az egyik minapi nyilatkozatában az "európai birodalom" és a "nemzetek Európája" koncepcióját állította szembe egymással, Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy minél mélyebb az uniós integráció, annál jobb lesz a tagállamoknak. Orbán Viktor válasza szerint nem taktikáról van szó. "Ha a kormányzó koalíción belül az Európai Unió jövőjét illetően különböző vélemények hangzanak el, az azért van, mert különböznek a vélemények" - szögezte le.
Időközben a német törvényhozás felsőháza, a Bundesrat elsöprő többséggel jóváhagyta az euróövezeti tagországok számára adósságcsökkentést és költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktumot, valamint az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerről (ESM) szóló nemzetközi szerződést.
A szavazás előtt a német kancellár azt mondta a képviselők előtt: bölcs és jó megállapodásokkal zárult az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek értekezlete. Angela Merkel kiemelte: az uniós csúcson kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét és döntöttek egy csomagról, amely a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését ösztönzi. A megállapodások már az idén eredményt hozhatnak, az év végére elkészülhet az Európai Központi Bank (EKB) bankfelügyeleti funkciójának kiépítésére vonatkozó javaslat és lezárulhatnak az uniós típusú tranzakciós adó bevezetésének előkészületei.
Az Európai Unió a gazdasági válság hatására igyekszik minél jobban összehangolni a tagállami gazdaságpolitikákat. Ez az igény főként a nettó befizetők, elsősorban Németország részéről jelent meg, a következménye pedig egy, a mainál lényegesen föderatívabb keretek között működő Európai Unió lehet, ami következésképpen együtt jár a nemzetállami szuverenitás csökkenésével is. - elemezte a helyzetet a nepszava.hu kérdésére Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet munkatársa.
Ugyanakkor arra egyelőre még nem kell számítani - teszi hozzá -, hogy jövőre már egy közös európai pénzügyminiszter hagyja jóvá a tagállamok költségvetését, de az tény, hogy egy közös bankfelügyelet már a közeljövőben megvalósulhat.
Magyarországra nézve azonban még ennek sem feltétlenül lesz következménye, hiszen az elsődleges szempont most az eurózóna megmentése, így a szigorúbb szabályok is elsősorban rájuk lesznek érvényesek - hívja fel a figyelmet Gyömöre Máté. Ez pedig azt jelenti, hogy az EU szakít azzal az elvvel, hogy csak akkor mozdul előre, ha az összes tagállam áldását adja egy döntésre, ami azt jelenti, hogy a többsebességes Európa ma közelebb áll a valósághoz, mint korábban bármikor.
A jelenlegi politikai kurzus - még ha sok esetben is az EU elvárásainak megfelelő gazdaságpolitikai lépéseket hajt végre - vélhetően nem megy bele abba, hogy az ország szuverenitása, gazdasági mozgásterének "szabadsága" korlátokba ütközzön - mondja az elemző. Ennek rövidtávon komoly káros következménye valószínűleg nem lesz, hosszabb távon viszont, az integráció mélyülésével a kimaradókat már érezhető versenyhátrány érheti.
Mivel azonban az uniós változások iránya, gyorsasága, és mélysége egyelőre még rendkívül képlékeny, Magyarország sincsen döntéskényszerben. Ugyanakkor az szinte biztosan jótékony hatást gyakorolna a hazánkkal szembeni befektetői bizalomra, következésképpen a magyar gazdaságra is, ha a későbbiekben az ország alávetné a magát a jelenleginél is szigorúbb költségvetési kontrollnak - zárja gondolatmenetét Gyömöre Máté.
Forrás: Népszava.hu |
A gazdasági növekedést szolgáló intézkedésektől a további bővítés megerősítéséig számos fontos döntést hozott az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos értekezlete Brüsszelben.