Az egykori Oktatási Ă©s Kulturális MinisztĂ©rium szakállamtitkára rámutat: a tervezet szerint az államosĂtott iskoláknak nem lesz önállĂł költsĂ©gvetĂ©sĂĽk.
– A költsĂ©gvetĂ©si törvĂ©nytĹ‘l fĂĽggĹ‘ intĂ©zmĂ©nyek, a költsĂ©gvetĂ©si szervek korábban sem rendelkezhettek minden bevĂ©telĂĽkkel szabadon, nem volt minden esetben gazdálkodási joguk, azonban volt saját költsĂ©gvetĂ©sĂĽk, Ă©s a bĂ©rköltsĂ©g-elĹ‘irányzatuk felett rendelkezhettek. A törvĂ©nytervezet szerint viszont az iskoláknak nem lesz saját költsĂ©gvetĂ©sĂĽk, Ăgy saját bĂ©reik felett sem rendelkezhetnek, mert az sem lesz elkĂĽlönĂtve. EzĂ©rt teljesen megszűnik az intĂ©zmĂ©nyek beleszĂłlása a költsĂ©gvetĂ©s meghatározásába, felhasználásába. Annak a lehetĹ‘sĂ©ge is megszűnik, hogy saját bevĂ©telekre tegyenek szert.
„A nem állami szerv által alapĂtott intĂ©zmĂ©ny csak akkor vehetĹ‘ nyilvántartásba, ha működĂ©se összhangban van a fĹ‘városi, megyei feladatellátási, intĂ©zmĂ©nyhálĂłzat-működtetĂ©si Ă©s köznevelĂ©s-fejlesztĂ©si tervben foglaltakkal” – fogalmaz a törvĂ©ny, ami azt jelenti, hogy az állami iskolán kĂvĂĽl csak annak az intĂ©zmĂ©nynek engedĂ©lyezik az alapĂtását Ă©s működĂ©sĂ©t, amelynek ezt a miniszter szemĂ©ly szerint megengedi, hiszen a törvĂ©nytervezet azt is kimondja: a köznevelĂ©sifeladat-ellátási tervek elkĂ©szĂtĂ©se az oktatásĂ©rt felelĹ‘s minisztert terheli.
– Az intĂ©zmĂ©nyalapĂtás tehát nem jog, hanem miniszteri kegy lesz, mint ahogy annak eldöntĂ©se is, melyik nem állami iskolának engedĂ©lyezik majd a további működĂ©sĂ©t – magyarázza SzĂĽdi János, hozzátĂ©ve, egy másik paragrafus is a teljhatalomrĂłl szĂłl: a pedagĂłgiai szakszolgálatok működĂ©sĂ©t a miniszternek kell jĂłváhagynia, egy „miniszter által jĂłváhagyott szakmai irányelvnek” kell megfelelnie.
A mĂłdosĂtások Ă©rtelmĂ©ben lĂ©nyegĂ©ben az egyházi iskolákat is „államosĂtják”: a köznevelĂ©si törvĂ©ny 68. §második bekezdĂ©se ugyanis Ăgy szĂłl: „Az állami intĂ©zmĂ©nyfenntartĂł központ által fenntartott köznevelĂ©si intĂ©zmĂ©nyek kivĂ©telĂ©vel az állami fenntartásĂş köznevelĂ©si intĂ©zmĂ©nyek, továbbá az egyházi Ă©s magánintĂ©zmĂ©nyek vezetĹ‘jĂ©t az oktatásĂ©rt felelĹ‘s miniszter egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel a fenntartĂł bĂzza meg, a munkáltatĂłi jogokat a fenntartĂł gyakorolja (…).”
– Ez azt jelenti, hogy az egyházi iskolák vezetĹ‘inek kinevezĂ©sĂ©be is beleszĂłlhat a miniszter. Továbbá az egyházi iskolák sem kivĂ©telek a Nemzeti alaptanterv alĂłl, az egyházi iskolákban is ugyanaz a központi kerettanterv lesz – magyarázza SzĂĽdi János. Ide tartozik, hogy a miniszter dönti majd el azt is, hogy mely alapĂtványi Ă©s magániskolák szimpatikusak, Ă©s melyek nem, jövĹ‘ április 30-ig ugyanis az összes intĂ©zmĂ©nyt megvizsgálják, Ă©s csak akkor folytathatják a működĂ©sĂĽket, ha illeszkednek a miniszter által alkotott tervbe.
Az autonĂłmia teljes halálát jelenti, hogy az Ăşj törvĂ©ny miniszteri rendelet Ăştján kĂvánja szabályozni a „köznevelĂ©si intĂ©zmĂ©nyek működĂ©sĂ©nek szakmai szabályait”, a „diákkörök, diákönkormányzatok működĂ©sĂ©re vonatkozĂł rĂ©szletes szabályokat, diáksport-egyesĂĽletek Ă©s a nevelĂ©si-oktatási intĂ©zmĂ©nyek kapcsolatát, az ĂłvodaszĂ©k, iskolaszĂ©k, kollĂ©giumi szĂ©k, szĂĽlĹ‘i szervezet, intĂ©zmĂ©nyi tanács működĂ©sĂ©nek rĂ©szletes szabályait”. Ezek korábban az iskolai szabályozás rĂ©szei voltak, a szĂĽlĹ‘k, a diákok Ă©s az iskola vezetĹ‘i maguk állapĂtották meg, milyen keretek közt működnek.
– Három hĂłnap mĂşlva hatályba lĂ©p a törvĂ©ny, miközben most negyven ponton mĂłdosĂtják. Ugyanakkor a törvĂ©nyhez kapcsolĂłdĂł vĂ©grehajtási rendeletek közĂĽl csak a Nemzeti alaptanterv kĂ©szĂĽlt el, legalább tĂz rendelet mĂ©g hiányzik. Az önkormányzatok jĂşlius közepĂ©n fogják megismerni a költsĂ©gvetĂ©si mozgásterĂĽket, egy hĂłnapjuk lesz annak eldöntĂ©sĂ©re, vállalják-e iskoláik fenntartását. Az pedig vĂ©gkĂ©pp nem látszik, mi törtĂ©nik akkor, ha 2500 iskolafenntartĂł önkormányzatbĂłl 2000 lemond az oktatási intĂ©zmĂ©nyeirĹ‘l. Honnan fog akkor az állam 100-150 milliárdot elĹ‘teremteni a közoktatás finanszĂrozására? – kĂ©rdezi a közoktatási szakĂ©rtĹ‘.
A köznevelĂ©si törvĂ©ny „mĂ©ltó” kiegĂ©szĂtĹ‘je a tankönyvpiacrĂłl szĂłlĂł törvĂ©ny, amely lĂ©nyegĂ©ben az oktatásĂ©rt felelĹ‘s miniszter jogkörĂ©be utalja annak eldöntĂ©sĂ©t, mibĹ‘l legyen tankönyv. A törvĂ©nyszöveg egyĂ©rtelmű: „A mĂłdosĂtás nyomán azon tankönyvek esetĂ©ben, amelyeknek elkĂ©szĂtĂ©se az oktatásĂ©rt felelĹ‘s miniszter nyilvános pályázati eljárása keretĂ©ben törtĂ©nik meg, nem lesz szĂĽksĂ©g tankönyvvĂ© nyilvánĂtási eljárásra (…). Mindez gyorsabbá, hatĂ©konyabbá Ă©s egyszerűbbĂ© teszi mindezeket a folyamatokat.” A javaslat kizárja annak a lehetĹ‘sĂ©gĂ©t is a jövĹ‘ben, hogy egy kiadĂł olyan könyve, amely a miniszter nyilvános pályázatán nem kapott támogatást, a „hagyományos” tankönyvvĂ© nyilvánĂtási eljárás során tankönyvvĂ© nyilvánĂtásra kerĂĽljön, mert a hivatal ilyen esetben elutasĂtja majd a kĂ©relmet. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 2013 szeptembere után – ekkor lĂ©pne ugyanis hatályba ez a törvĂ©ny – csak az a kiadĂł mer majd elindulni, amelyik biztos a miniszteri szimpátia elnyerĂ©sĂ©ben. Hiszen melyik vállalkozásnak Ă©rnĂ© meg akár milliĂłkat áldozni egy tankönyv fejlesztĂ©sĂ©re, ha a tankönyvvĂ© nyilvánĂtás nem hivatalos eljárás többĂ©, hanem a miniszteri tetszĂ©sen mĂşlik?
– Ez a törvény sérti az uniós piaci versenyszabályokat, az áruk szabad mozgását, és súlyos csapás a jogállamra is – kommentálja Szüdi János.
Nem mindenkinek kell nyelvvizsga?
Nagy vitát váltott ki az Ăşj felsĹ‘oktatási törvĂ©ny Ĺ‘szi vitájában Hoffmann RĂłzsa oktatási államtitkár által benyĂşjtott javaslatban az a pont, amelyik a felsĹ‘oktatásba lĂ©pĂ©s feltĂ©telekĂ©nt Ărja elĹ‘ a nyelvvizsgát 2016-tĂłl. PĂ©nteken egy fideszes kĂ©pviselĹ‘ törvĂ©nymĂłdosĂtĂł javaslatot nyĂşjtott be, amely ezt a rendelkezĂ©st törölnĂ©. Ha a parlament rábĂłlint, akkor nem lesz a belĂ©pĂ©snĂ©l mindenkire kötelezĹ‘ a nyelvvizsga meglĂ©te. Azt, hogy mely szakoknál lesz kötelezĹ‘ a nyelvvizsga, kormányrendeletben fogják szabályozni. (Ă“. M. D.)
Forrás: Nol.hu |