Az FH rámutatott, hogy "az index törtĂ©netĂ©ben rendkĂvĂĽl szokatlan" Magyarország esete, amikor egy "rĂ©gĂłta szabad ország" esetĂ©ben kĂ©t Ă©v alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy "a mĂ©diaszabadság mĂ©g a látszĂłlag jĂłl megalapozott demokráciákban sem tekinthetĹ‘ magátĂłl Ă©rtetĹ‘dĹ‘nek".
Az FH Ăşgy fogalmazott, hogy a leminĹ‘sĂtĂ©s oka "Orbán Viktor konzervatĂv kormányának arra irányulĂł, koncentrált törekvĂ©se, hogy megragadja a mĂ©dia jogi Ă©s szabályozási kerete feletti ellenĹ‘rzĂ©st".
A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még - Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben - elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva.
Az FH minĹ‘sĂtĂ©si mĂłdszere az egyes országok esetĂ©ben 23 metodolĂłgiai kĂ©rdĂ©sre Ă©s 109 mutatĂłra terjed ki, három szĂ©lesebb kategĂłriával, a jogi, a politikai Ă©s a gazdasági környezettel kapcsolatosan. MinĂ©l rosszabb valahol a sajtĂłszabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmĂ©rĂ©sben az országokat 0-tĂłl 30 pontig a "szabad", 31-tĹ‘l 60-ig a "rĂ©szben szabad", 61-tĹ‘l 100-ig pedig a "nem szabad" kategĂłriába sorolják.
A közĂ©p- Ă©s kelet eurĂłpai tĂ©rsĂ©gbĹ‘l az FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), SzlovĂ©niát (25) Ă©s Lettországot (27) minĹ‘sĂtette "szabadnak". Magyarország Ă©s Bulgária a szubrĂ©giĂł 10. helyĂ©n osztozik, egy ponttal elmaradva a 8. helyre sorolt, de már "rĂ©szben szabadnak" minĹ‘sĂtett SzerbiátĂłl Ă©s MontenegrĂłtĂłl (35-35).
Az FH a tavalyi Ă©v fejlemĂ©nyeinek mĂ©rlegelĂ©se alapján csak Magyarországot Ă©s ChilĂ©t minĹ‘sĂtette le a "szabadbĂłl" a "rĂ©szben szabad" kategĂłriába. A demokráciák esetĂ©ben a civil szervezet India (37), Izrael (30), Olaszország (33), DĂ©l-Afrika (34) Ă©s DĂ©l-Korea (32) esetĂ©ben emlĂtett mĂ©g romlást, de ezen országok státusza már korábban is "rĂ©szben szabad" volt - a "szabad" kategĂłriában maradt Izrael kivĂ©telĂ©vel.
Magyarország rĂ©szben szabad kategĂłriába törtĂ©nt leminĹ‘sĂtĂ©se tĂĽkrözi "a sajtĂłszabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erĂłziĂłját" - hangzott a jelentĂ©s. A FH a romlás jeleit egyebek között a Nemzeti AdatvĂ©delmi Hivatal lĂ©trehozásában látja, amely "korlátozni fogja az informáciĂłhoz valĂł hozzáfĂ©rĂ©st". A civil szervezet szerint bizonyĂtĂ©k van arra, hogy  egy"politikailag motivált" engedĂ©lyeztetĂ©si folyamat következmĂ©nyekĂ©nt egy "kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit". A Freedom House szerint megnĹ‘tt a cenzĂşrára Ă©s az öncenzĂşrára utalĂł jelentĂ©sek száma, kĂĽlönösen az elektronikus közmĂ©diával kapcsolatban Ă©s romlott a fĂĽggetlen mĂ©diavállalkozások gazdasági helyzete is.
"Miközben az eurázsiai szubrĂ©giĂłban az átlag csaknem teljesen statikus volt, a tipikusan jobban teljesĂtĹ‘ KözĂ©p- Ă©s Kelet-EurĂłpát a romlás jellemezte, amit kĂĽlönösen a magyarországi Ă©s a macedĂłniai számszaki esĂ©s vezĂ©relt" - közölte a Freedom House.
A "részben szabad" sajtójú országok közé a FH az Európai Unió tagállamai közül Magyarország és Bulgária mellett Olaszországot (33) és Romániát (41), valamint az uniós tagságot jövőre elnyerő Horvátországot (40) sorolta. Ugyanezt a státuszt kapta a tágabb értelemben vett régióból Montenegró (35), Szerbia (35), Bosznia-Hercegovina (48), Koszovó (49), Albánia (51), Grúzia (52), Macedónia (54), Moldova (54), Törökország (55) és Ukrajna (59).
A SajtĂłszabadság 2012-ben cĂmű jelentĂ©s kiemelt helyet szentelt a Közel-Keleten vĂ©gbement változásoknak, kiemelve, hogy 2011-ben TunĂ©zia (51), Egyiptom (57) Ă©s LĂbia (60) felkerĂĽlt a "rĂ©szben szabad" kategĂłriába, miután a sajtĂłszabadság a rĂ©gĂłta kormányzĂł diktátorok megbuktatása nyomán kiszĂ©lesedett. A FH ide sorolta be az Ăşjonnan megalakult DĂ©l-Szudánt (59) is.
A Freedom House-nak a mĂ©diaszabadság 2011-es állapotát összesĂtĹ‘ felmĂ©rĂ©se szerint 66 ország vagy terĂĽlet (az esetek 33,5 százalĂ©ka) minĹ‘sĂĽlt "szabadnak", 72 (36,5 százalĂ©k) "rĂ©szben szabadnak", 59 (30 százalĂ©k) pedig "nem szabadnak". A jelentĂ©s szerint a világ lakosságának 14,5 százalĂ©ka Ă©l olyan országban, amelynek a sajtĂłja "szabad", 45 százalĂ©ka olyanban, amelyben az "rĂ©szben szabad" Ă©s 40,5 százalĂ©k olyanban, amelyben a mĂ©diakörnyezet "nem szabad".
A "szabad"  kategĂłriájĂş országok közĂ© azokat sorolta a FH, ahol a megĂtĂ©lĂ©se szerint a politikai hĂrekrĹ‘l "erĹ‘teljesen" számolnak be, az ĂşjságĂrĂłk biztonsága garantált, a mĂ©dia ĂĽgyeibe valĂł állami beavatkozás minimális Ă©s ahol a sajtĂł nem tárgya sĂşlyos jogi vagy gazdasági nyomásnak.
Forrás: HVG.hu |