Katanics S�ndor honlapja, Veszpr�m

Ugyanakkor a 89/D. paragrafus (2) bekezdésében a településrészen lakó képviselő tagjává válhat az új község alakítása érdekében létrehozott előkészítő bizottságnak. Csupán ennyiből is kiderül, törvényt sértett az önkormányzat, amikor kizárt a falugyűlés kezdeményezőinek sorából. Mint Kádártán lakó képviselő, nincs jogom Kádártán új község alakításának előkészítésével összefüggésben falugyűlés összehívását kezdeményezni. Czaun Jánosnak, aki Rátóton él, van. Ugyanakkor az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról szóló törvény 52. paragrafusának (2) bekezdésének az SZMSZ-be történő átemelése alapján ahhoz már van jogom, hogy ha határozatképes falugyűlés jönne össze Kádártán, akkor az új község alakításának előkészítésére életre hívott bizottságnak választás nélkül is tagja legyek.

(A jelenleg hatályos helyi szabályozás szerint falugyűlés kezdeményezésnek lehetőségét csak az egyéni képviselőnek és nem a településrészen lakó képviselőnek biztosítják. Ezt a "szabályozást" nem a törvény szövegéből vették át. Feltételezem, nem véletlenül. Mindenáron szeretnék megakadályozni, hogy én is kezdeményezhessem a falugyűlés összehívását. Czaun János -az eddigi magatartása alapján mondható, hogy -nem fogja ezt megtenni. A törvény szellemében persze nem is tehetné meg Kádártán, Rátóttal ellentétben. Rátóton teljesen logikus, hogy nekem (és természetesen más önkormányzati képviselőnek sem) sincs az Ötv. alapján jogom (joga) falugyűlést indítványozni. Ha más képviselőnek (és nem csak Czaun Jánosnak) is lenne Gyulafirátóton állandó lakhelye, akkor viszont ezt a jogot nekik is biztosítani kellene az SZMSZ-ben az Ötv.-ben foglaltak alapján.)

Igazán elszomorító, hogy a jegyző, a törvényesség őre (a most tapasztaltak szerint) ezúttal nem a jogot képviseli, hanem a Fidesz érdekeit „erősíti” több mint két oldalas válaszlevelében. Válaszát eljuttattam annak a megyénkben a 90-es évek elején köztársasági megbízotti feladatot ellátó személynek is, aki a törvényesség (így az Ötv-ben foglaltaknak is) őre volt akkoriban. Ma találkoztam is vele és beszéltünk minderről. Azt jelezte a számomra, hogy a vitában nekem van igazam.

Mire megyek vele, ha a jegyző a presztízsét és ki tudja még mit féltve, nem akarja segíteni helyrehozni a nyilvánvaló jogsértést.

Új község alakításának előkészítésével összefüggésben falugyűlést kell összehívni.

1.) A falugyűlést a polgármester hívja össze az elkülönült, legalább háromszáz lakosú településrész: a.) egyéni választókerületi képviselője, vagy b.) választópolgárainak legalább 10%-a részéről benyújtott írásbeli kezdeményezésre.

2.) A választópolgárok írásbeli kezdeményezésüket aláírásgyűjtő ív alkalmazásával nyújthatják be. Az aláírásgyűjtő ívet az Önkormányzat honlapjáról lehet letölteni.

1.) A falugyűlés az új község alakításának előkészítése érdekében öttagú előkészítő bizottságot választ. A polgármester felhívja a településrészen lakó települési képviselőt, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, az előkészítő bizottsági tagságot vállalja-e.

2.) A településrészen lakó képviselő, ha a bizottsági tagságot vállalja, külön szavazás nélkül a bizottság tagja lesz.

A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 1990. 11. 27. (55.ülésnap)

Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági megbízottak kinevezése és intézményi rendszerének működése az önkormányzatok törvényes működésének egyik fontos törvényi garanciája. Emiatt a köztársasági megbízott jogállásának szabályozása és hivatali szervezetének kialakítása az önkormányzati szervek kiépülésével párhuzamosan megoldásra váró és égetően sürgős feladat. Mindezekre is figyelemmel kérem önöket, kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és a már beérkezett módosító indítványokat is figyelembe véve, azt fogadja el. Köszönöm a figyelmüket.

52. § (1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül.

(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből, ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.

2012. április 12-én hozzám írt levelében arra hívta fel figyelmemet, hogy az SzMSz 89/A. § (2) bekezdés a) pontjával kapcsolatban a Közgyűlés törvénysértő szabályt fogadott el. Képviselő úr álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti a képviselői jogok azonosságára vonatkozó szabályt, azaz (levelében konkrétan nem említve, de tartalmából beazonosíthatóan) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 19. § (1) bekezdés 3. mondatát, ami szerint „A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak”.

1. Az SzMSz sérelmezett, 89/A. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

„A falugyűlést a polgármester hívja össze az elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrész:

2. Képviselő úr érvei szerint az a tény, hogy a falugyűlés összehívására csak a településrész egyéni választókerületi képviselője jogosult, míg az ott állandó lakóhellyel rendelkező, listán megválasztott képviselő nem, sérti a képviselői jogok egyenlőségét.

3. Álláspontom szerint a képviselői jogok és kötelességek azonossága tekintetében differenciálni kell aszerint, hogy azok gyakorlása a település egészével kapcsolatosan, vagy speciális esetként – így például csak az adott településrész jövőbeli sorsát érintően – merül fel.

a) Az Ötv. képviselői jogok azonosságára vonatkozó szabályát az Alkotmánybíróság több döntésében is alkalmazta. A település egészét érintő ügyekben az Alkotmánybíróság valóban azt hangsúlyozta, hogy a képviselői jogok közötti különbségtétel nem megengedhető, így etekintetben az egyéni választókerületben, vagy listán bejutott képviselők között nem tehető különbség. Ebben a vonatkozásban ugyanis a települési képviselő „a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit, ezért az egyéni választókerületben megválasztott képviselők is elszakadnak az őket megválasztó szűkebb közösségtől” [67/2002. (XII. 17.) AB határozat].

Az Alkotmánybíróság több döntésében kimondta azt is, hogy a képviselői jogegyenlőség megsértését is jelenti, ha valamely önkormányzati rendeletben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, s nem láthatja el feladatát [43/1992. (VII. 16.) AB határozat, 49/1992. (IX. 26.) AB határozat].

Az Alkotmánybíróság ezekre az érvekre alapozva több alkalommal semmisített meg olyan előírásokat, melyek adott településrész tekintetében felmerülően tettek különbséget egyéni és listás képviselők között, de ezek az esetekben a képviselő törvényben biztosított, és az egész település érdekében történő képviselői joggyakorlásának korlátozásáról volt szó [67/2002. (XII. 17.) AB határozat, 68/2002. (XII. 17.) AB határozat, 71/2006. (XII. 15.) AB határozat].

- a szabad mandátum és a települési képviselők egyenlőségének elvéből sem következik azonban az, hogy képviselők között - nem jogaikat^¹, hanem tényleges helyzetüket tekintve - ne lehetnének különbségek. Így például az Alkotmánybíróság a 126/E/2001. AB határozatában nem állapított meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet amiatt, hogy egyes települési képviselők nem kaptak az önkormányzati bizottságokban helyet;

- amennyiben az adott jog nem a képviselői feladat ellátásához szükséges jogot jelenti, amely minden képviselőt meg kell, hogy illessen, akkor az a szabályozás, amely azt csak a képviselők meghatározott csoportja részére biztosítja, nem sérti az Ötv. 19. § (1) bekezdésének a képviselői jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezését [67/2002. (XII. 17.) AB határozat];

- amennyiben a helyi szabályozás minden képviselőnek azonosan biztosít valamely lehetőséget a „város egészét érintő” ügyben, akkor a képviselők jogai ebben a tekintetben egyenlőek, nem merül fel az Ötv. 19. § (1) bekezdésének a sérelme [1114/H/2005. AB határozat];

- az egyenlőség merev alkalmazása esetenként abszurd eredményre vezetne. Az Alkotmánybíróság emiatt nem tekintette alkotmányellenesnek, hogy a képviselő a többi képviselőtől eltérő jogokkal rendelkezett amiatt, hogy más pozíciót is betöltött (polgármester volt, frakcióvezető volt) [834/B/2003. AB határozat, 565/H/1999. AB határozat].

4. Az Ötv. egyenlőségi szabályából és az ahhoz kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatból tehát az következik, hogy a képviselők közötti (például a mandátumszerzés módja alapján történő) különbségtétel akkor sérti az Ötv. e rendelkezését, ha az a képviselő törvényben biztosított, a képviselői tevékenységéhez, képviselői feladatainak ellátásához szükséges jogok tekintetében különböztet.

5. Az SzMSz képviselő úr által tárgyalt szabálya vonatkozásában a jogi helyzet ettől eltérő.

A falugyűléssel kapcsolatban ugyanis a központi jogszabályi háttér részletes szabályozást nem tartalmaz. Az Ötv. 18. § (2) bekezdése szerint „(2) A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.”

A falugyűléssel kapcsolatban tehát az Ötv. 18. § (2) bekezdés a helyi szabályozásra utalja a részletezést, így a központi szabályozás ezzel kapcsolatban semmilyen, a meglévőkön túli képviselői jogot nem keletkeztet, másrészt etekintetben a képviselő számára helyi rendeletben biztosított jog gyakorlása nem a település egésze, hanem kifejezetten a településrész tekintetében felmerülő jogosítványokat jelent.

Veszprém MJV Közgyűlése az SzMSz módosításakor – a jogszerűség keretei között – szabadon határozhatott abban, hogy a kezdeményezési jogot egyáltalán megnyitja-e a képviselők számára. Az sem lett volna törvénysértő, ha a falugyűlés összehívására képviselőknek egyáltalán nem biztosított volna lehetőséget. A Közgyűlés azonban – a településrész választópolgárai jogainak érvényesülését segíteni kívánva – lehetővé tette, hogy a jogilag hangsúlyozottan nem a település egészét érintő ügyben a településrész választóinak közvetlen bizalmát bíró képviselő kezdeményezési jogot gyakorolhasson. Ez a képviselői jog nem a település egészét érintő, a képviselet általános ellátását biztosító jog, emiatt az Ötv. sérelme nem merül fel – ellenkező esetben csak az lenne jogszerű, ha minden közgyűlési képviselő rendelkezne kezdeményezési joggal, függetlenül mandátumszerzési módjától, lakóhelyétől stb.

Álláspontom szerint, amint a város választópolgárai is egyenlő jogokkal rendelkeznek, mégsem törvénysértő, hogy a településrész elszakadásának kérdésében csak az ott állandó lakóhellyel rendelkezők rendelkeznek döntési joggal, úgy az sem törvénysértő, ha az ehhez a folyamathoz szorosan kapcsolódó eljárási cselekményt is az ottaniak bizalmát bizonyítottan bíró képviselő gyakorolhatja.

Amennyiben a településen listán mandátumot szerzett, a településrészen lakó képviselő is rendelkezne a kezdeményezési joggal, akkor – az egyéniben mandátumot szerzett képviselővel ellentétben – lehetőség nyílna a lakóhely megváltoztatásával valamely településrész ügyében kezdeményezési jogot szerezni.

A településegyesítés megszüntetése vonatkozásában tehát indokolt szétválasztani a mandátumszerzés módját, mivel e vonatkozásban nem jelenik meg a törvényi igény, hogy a képviselő megválasztását követően a település egészéért köteles tevékenykedni – ebben a speciális helyzetben a képviselő kivételesen éppen nem a település egésze, hanem az adott településrész érdekeit tartja szem előtt.

6. A szabályozás kialakításakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kezdeményezési lehetőséget úgy kell biztosítani, hogy az reálisan gyakorolható legyen. A kezdeményezési jognak a képviselő lakóhelyéhez (és nem mandátumszerzéséhez) kötése azt eredményezhetné, hogy egyes választókerületek tekintetében az esetleges elszakadási folyamat kezdeményezése tekintetében kedvezőbb helyzetbe kerülne az a településrész, ahol lakik képviselő, mint az, ahol nem lakik. Ebben a vonatkozásban az egyenlőséget tehát csak az egyéni képviselő kezdeményezése alapján lehet biztosítani.

7. A fentiekre figyelemmel képviselő úrnak azt a javaslatát, mely szerint kezdeményezési joggal rendelkezzen a településrészben állandó lakhellyel rendelkező, listán megválasztott képviselő is, a lakóhellyel kapcsolatos változási lehetőségek miatt nem tartom támogathatónak, az SzMSz szabályát pedig – a nem törvényben biztosított és a képviselőt nem az egész település érdekében való feladatellátásra vonatkozó jog jellege miatt – nem tartom törvényellenesnek.

„Jogaikat” kitétel alatt törvényben biztosított, a képviselői feladat ellátásához szükséges jogok értendők - 67/2002. (XII. 17.) AB határozat.

Előzmények: Klikkeljen ide!