Nem lesz a DK-nak frakciója |
2012-04-19 17:28:16 |
|
A módosítás értelmében csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek van módjuk frakciót alakítani. A módosítás egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát. Ezt azt jelenti, hogy ebben a ciklusban nem alakíthat képviselőcsoportot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK). (Lásd korábbi hírösszefoglalónkat: A DK a koalícióalakítás ellehetetlenítéséről.) Holott még tavaly novemberben a parlament alkotmányügyi bizottsága úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ezt az állásfoglalást a parlament is megerősítette. A féléves moratórium április 23-án, hétfőn járt volna le. Kedden a DK úgy döntött, egy jogi kiskapu kihasználásával próbálkozik meg mégis a frakcióalakítással. Népszavazást kezdeményezett az országgyűlési törvényről a DK A Demokratikus Koalíció (DK) április 17-én, kedden megerősítő népszavazást kezdeményezett az aznap elfogadott, de még ki nem hirdetett országgyűlési törvényről – jelentette be sajtótájékoztatóján Molnár Csaba. A DK ügyvezető alelnöke elmondta: a referendum benyújtásával az a céljuk, hogy a köztársasági elnök feladatkörét az új államfő megválasztásáig ellátó Kövér László házelnök hétfőig ne írhassa alá a jogszabályt, mert akkor a DK megalakíthatja parlamenti frakcióját. A kezdeményezésről a parlamentnek a következő, vagyis hétfői ülésén kell döntenie, egészen addig Lezsák Sándor házalelnök fel sem terjesztheti a javaslatot Kövér Lászlónak. Tudják, mondta, hogy a Ház nem fogja megerősíteni népszavazási kezdeményezésüket, de az új országgyűlési törvényt legkorábban csak kedden lehet kihirdetni, a DK frakcióalakítási moratóriuma viszont hétfőn lejár és a korábbi jogszabály alapján még aznap felállhat a képviselőcsoportjuk. A képviselő elképzelhetőnek tartotta, hogy a „Fidesz törvénysértéseket fog elkövetni a következő pár napban”, de mint mondta, ahhoz, hogy a frakcióalakításukat meg tudják akadályozni, olyan durva törvénysértésre lenne szükség, ami még „a törvénysértésekre szakosodott fideszes politikusoknál is (…) ritkaságszámba megy”. „Igazi fricska Orbán Viktornak, (…) hogy a Demokratikus Koalíció éppen az új alaptörvényen hagyott lyukon keresztül fog besétálni az Országgyűlésbe” – mondta Molnár Csaba. Lezsák: nincs alkotmányos alapja a DK népszavazási kezdeményezésének Nincs alkotmányos alapja az új országgyűlési törvény megerősítésére vonatkozó, a Demokratikus Koalíció (DK) által javasolt népszavazási kezdeményezésnek – erről tájékoztatta a házelnöki feladatokat ellátó Lezsák Sándor parlamenti alelnök kedden a DK ügyvezető alelnökét, a független országgyűlési képviselő Molnár Csabát. Lezsák szerint az alaptörvény meghatározza, hogy népszavazás kezdeményezésére a köztársasági elnök, a kormány, valamint meghatározott számú választópolgár jogosult. Országgyűlési képviselőket a népszavazás kezdeményezésének joga sem az alkotmány, sem pedig az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló – január 1-jén módosult – jogszabály alapján nem illeti meg. Mi több, az alaptörvény szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről sem. A kezdeményezésnek tehát nincs alkotmányos alapja – közölte Lezsák Sándor. Lezsák szerint a hatályos házszabály egyik paragrafusa szól úgy, hogy az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni és hogy a Ház a végszavazást követő ülésen határoz a népszavazásra bocsátásról. Ez a passzus azonban a házszabály hétfőn elfogadott, de még ki nem hirdetett módosításával kikerült a rendelkezések közül. DK: az alkotmányügyi bizottság nyilvánítsa házszabályellenesnek Lezsák döntését népszavazásügyben! Az alkotmányügyi bizottság összehívását szorgalmazza a Demokratikus Koalíció (DK), arra kérve a testületet, nyilvánítsa házszabályellenesnek a házelnöki feladatokat ellátó Lezsák Sándor döntését. A DK ügyvezető alelnöke, a független parlamenti képviselő Molnár Csaba szerint a házszabály értelmében a parlament csak jövő hétfőn határozhat, addig pedig lejár a DK frakcióalapításának hathónapos moratóriuma. A DK kezdeményezéséről a házszabály alapján kizárólag az Országgyűlés dönthet, Lezsák Sándornak ehhez nincs joga, neki „csupán annyi a feladata, hogy a kezdeményezést beterjessze a parlament ülésére”. A DK szerint az Alkotmánybíróság lehetővé teszi frakcióalakításukat A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, Molnár Csaba szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz amiatt a hétfőn elfogadott házszabály-módosítás miatt, amely alapján ebben a ciklusban nem hozhat létre képviselőcsoportot a Gyurcsány Ferenc vezette párt. A DK alelnöke szerint a testület korábbi ítéleteiből az következik, hogy megsemmisíti a frakcióalakításukat gátoló szabályokat. Szerinte tartalmi okok mellett eljárási hibák is ezt indokolják. „Teljesen bizonyos a DK győzelme, legfeljebb kis időt kell várni, amíg az Alkotmánybíróság is kimondja ezt.” Molnár Csaba szerint egyébként Lezsák Sándor és az új országgyűlési törvényt aláíró Kövér László szándékosan jogellenesen járt el. (A köztársasági elnök feladatait ellátó Kövér László kedden már aláírta a jogszabályt, szerda délig azonban nem hirdették ki a Magyar Közlönyben.) Lásd ehhez Bolgár György interjúját Molnár Csabával, illetve Lánczos Vera írásait (A Tisztelt Ház figyelmébe – A lex DK – Az MSZP szégyene is) Tüntetést szervez az Ab épülete elé a Demokratikus Koalíció Tüntetést szervez jövő keddre az Alkotmánybíróság (Ab) épülete elé a Demokratikus Koalíció (DK). Ez az első lépése az úgynevezett alkotmányos blokádnak, amelyet Gyurcsány Ferenc pártelnök hirdetett meg március 15-én arra az esetre, ha a testület harminc napon belül nem dönt annak a beadványnak a megtárgyalásáról, amely szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. Molnár Csaba, a DK alelnöke szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, demonstrációjuk törvényes, békés és tiszteletteljes lesz, s azt a rendőrség is tudomásul vette. A következő három hétben újabb akciókat szerveznek az Ab teljes ülésének idejére, ezekben az esetekben a párt aktivistái vonulnak majd az épület környékére szórólapokkal, táblákkal, arra szólítva fel az alkotmánybírókat, hogy „tegyenek eleget alkotmányos kötelezettségüknek, védjék meg Magyarországot az önkényuralom rendszerétől”, erre ugyanis már csak az Ab képes. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem céljuk azt sugallni, hogy milyen döntést várnak az Alkotmánybíróságtól, csak azt kérik, tárgyalja meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát. Eszerint a kormány – sarkalatos törvényekkel és személyi kinevezésekkel – a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. A beadványt az Ab korábban formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mire az intézet újból benyújtotta. „Egyetlen kérésünk van, hogy az Alkotmánybíróság tárgyalja meg ezt a beadványt, ne utasítsa vissza érdemi vizsgálat nélkül” – közölte a DK alelnöke. Lásd ehhez összefoglalónkat Vörös Imre volt alkotmánybíró írásáról (Államcsíny – az új törvények összehangolt rendje), illetve Bolgár György interjúját Vörös Imrével. Forrás:Galamus.hu |
Április 16-án, hétfőn fogadta el az országgyűlés – a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében – négy kormánypárti képviselő, köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter javaslatát a házszabály módosításáról. A Jobbik, az LMP és a DK független képviselői nemmel szavaztak, a szocialisták nem vettek részt a voksolásban.