Kutyaalázatosságú ország voltunk? S most?

2012-03-16 17:20:58

Miközben lengyel katolikus bértüntetők éljenzik a Habsburgokat támogató, a magyar szabadságot és a polgári jogokat tűzzel-vassal irtó katolikus egyház Orbán-vezette bábkormányát Budapesten, felidézzük a legnagyobb magyar költőnek mondott Petőfi (Petrovics) Sándor választási beszédét

, amelyben azt mondta a magyarokról, hogy “ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt”. Ez a költő mondta nem sokkal korábban, hogy “Talpra magyar!”

Petőfi Sándor: A kis-kunokhoz

(választási beszéd – részlet, 1848)

“(…) Ha valaki csakugyan dicsekedésnek veszi elõbbeni szavaimat, ám vegye; megengedem hát, hogy olyan pimasz voltam, hogy hetvenkedtem, de olyan alávaló soha nem voltam, hogy akárkinek is hizelkedjem. A legjobb alkalmam volna rá most, megszerettetni magamat veletek az által, ha az egekig magasztalnálak benneteket, hogy ti kunok, ti ilyen meg ilyen, dicsõ, páratlan, hasonremek emberek vagytok. Ha én azt amugy hosszas kacskaringósan kikanyargatnám, tudom, nem esnék roszul egyikteknek sem, sõt közületek többen megsimitanák a bajuszokat és a hajokat s azt mondanák: „ejnye, mégis derék ember ez a Petõfi, tegyük meg követnek.” Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsõkhöz, mint az utósókhoz. Gondoljatok csak vissza arra a Szluha kapitányra, hogy süvegeltétek, hogy csúsztatok-másztatok elõtte. Ah, ha eszembe jut, még most is szégyenlem magamat a ti nevetekben. A zsidók hajdan Mózes idejében az isten helyett egy arany borjut imádtak, de ti még lejebb sülyedtetek, – ti egy ólomszamarat imádtatok. Azonban ez az idõ lejárt és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember elõtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettõt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, – mert az ég alatt minden ember egyenlõ, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.

Ennyit akartam mondani, atyámfiai, ebbõl megitélhetitek, hogyan érzek és hogyan gondolkodom. Ha kedvetekre való vagyok, meg fogtok követnek választani, s akkor minden erõmet nagy és szent kötelességem teljesitésére forditom. (…)”

Petőfit e remek kortesbeszéde után nem választották meg. Hiába írta nem sokkal korábban a Nemzeti dal-t, nem volt elég jó magyar, ha a szolgalelkűséget emlegette.

Petőfi Sándor

Nemzeti dal

Talpra magyar, hĂ­ a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyĂĽnk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
EskĂĽszĂĽnk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszĂĽnk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak õsapáink,
Kik szabadon Ă©ltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
EskĂĽszĂĽnk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszĂĽnk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsĂĽlete.
A magyarok istenére
EskĂĽszĂĽnk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszĂĽnk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban Ă©kesĂ­ti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
EskĂĽszĂĽnk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszĂĽnk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
EskĂĽszĂĽnk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszĂĽnk!

Hol sĂ­rjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
EskĂĽszĂĽnk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszĂĽnk!

(Pest, 1848. március 13.)

Tévedés, rabok voltunk, rabok is maradunk, mert ezt szeretjük. Büszke a rabságára a szolgalelkű, kutyaalázatosságú magyar.

Forrás: Amerikai Népszava

Vissza...