, ha tehát ezután egy szakasz tűzoltót látunk fölmászni a létrán, akkor azt kell mondanunk, hogy ott a „katasztrófavédelem tűzoltóegységét” látjuk katasztrófavédelmi akció keretében.
Nem tudni, hogy szerencsétlen láng lovagok (márciustól katasztrófalovagok) mit vétettek a sors ellen, különös tekintettel arra, hogy ma Magyarországon ők az egyetlenek, akik iránt van még némi bizodalma a lakosságnak, a tűzoltózenekarokat is ideértve. Hát most sikerült elintézni, hogy derűs, ünnepi reggeleken, midőn a napfény vidám táncot lejt a trombitákon, a bámészkodó közönség jól kiröhögje a rezesbandát, hogy na, itt jön a katasztrófa-zenekar; ha itt egyszer polgárháború lesz, ne csodálkozzunk, ha a tamburmajorok fogják kirobbantani.
Ezzel egyidejűleg a hĂ©ten megjelent egy másik hĂr is, miszerint az Ă©pĂtĂ©sz-, illetve a mĂ©rnöki kamara föl van háborodva a labdarĂşgĂł-szövetsĂ©g legĂşjabb stadionĂ©pĂtĂ©si ötletĂ©n. Mint ismeretes, a kormány megĂgĂ©rte, hogy 2015-re Ăşj nemzeti stadion Ă©pĂĽl a rĂ©gi helyĂ©n, amibĹ‘l nyĂlegyenesen következik, hogy nem Ă©pĂĽl Ăşj stadion, hiszen mibĹ‘l is Ă©pĂĽlne. Ezt mindenki tudja, de minthogy mára az MLSZ-nek is sikerĂĽlt magábĂłl pojácát csinálnia, a kormánybiztossal karöltve 2015-ben már nem is egy, hanem mindjárt kĂ©t Puskás stadion átadását tervezi, amiben van ráciĂł, hiszen a lĂ©nyeget tekintve vĂ©gĂĽl is teljesen mindegy, hogy adott terĂĽleten adott határidĹ‘re eggyel több vagy kevesebb stadion nem Ă©pĂĽl meg. NĂ©mi gond, hogy az Ă©pĂtĂ©szek Ă©s a mĂ©rnökök szerint a terv műszakilag megvalĂłsĂthatatlan, hely sincs rá, plusz ráfizetĂ©ses, Ăşgyhogy a budapesti Ă©pĂtĂ©szkamara felszĂłlĂtotta a tagjait, hogy pályázat nĂ©lkĂĽl semmifĂ©le munkában ne vegyenek rĂ©szt a stadionnál, lĂ©tezik ugyanis az önkĂ©nynek Ă©s a tökfejűsĂ©gnek az a határa, amit szakmai tisztessĂ©ggel átlĂ©pni már nem lehet.
VegyĂĽk Ă©szre: itt már rĂ©g nem ellenzĂ©ki meg kormánypárti, liberális meg nemzeti, bal- meg jobboldali áll egymással szemben, hanem civilizáciĂł Ă©s barbarizmus. ElĹ‘fordulhat ugyanis, hogy miközben a nemzeti egyĂĽttműködĂ©s jegyĂ©ben az összes gondolkodásra Ă©pĂĽlĹ‘ szakmát leĂ©pĂtik, a művelĹ‘it pedig porig alázzák, nem lesz a vĂ©gĂ©n senki, aki számoljon, tanĂtson, gyĂłgyĂtson, Ă©pĂtsen, működtessen, ha kell, tĂĽzet oltson, Ă©s ez már több lesz, mint Ăşri passziĂł kĂ©t föl nem Ă©pĂĽlt futballstadionban. KĂ©pzeljĂĽk el azt az országot, amelyben a lakosság szellemi táplálĂ©kának egyetlen forrása Hoffmann RĂłzsa Ă©s a hiszekegy, szimbĂłluma pedig az Ăşj alkotmány három Ă©s fĂ©l kilĂłs dĂszkiadása, feltĂ©ve, hogy lesz hely a háztartásokban a tárolására Ă©s a vele szemben megkövetelt bánásmĂłd gyakorlására. Ezt azĂ©rt emlĂtem, mert Ă©pp most olvasom, hogy KerĂ©nyi Imre miniszterelnöki megbĂzott szerint az alaptörvĂ©ny dĂszkiadását, amit minden magyar emberhez el akarnak juttatni, „szándĂ©kosan Ăşgy gyártották, hogy ne fĂ©rjen el a könyvespolcokon, mivel kĂĽlönleges bánásmĂłdot igĂ©nyel”.
Ha Ăgy vesszĂĽk, akkor kifejezetten megnyugtatĂł bánásmĂłd a lakossággal szemben, hogy a tűzoltĂłk egyik alapvetĹ‘ vĂvmányát mĂ©giscsak sikerĂĽlt megĂłvni, amennyiben a katasztrĂłfavĂ©delmi fĹ‘igazgatĂłság egyelĹ‘re engedĂ©lyezi, hogy ha a helyzet Ăşgy kĂvánja, a rĂ©gi, elavult, ortodox tankönyvek szerint vĂzzel oltsanak.
A szerző Megyesi Gusztáv (az Élet és Irodalom munkatársa)
Forrás: Nol.hu |