A pénzügyi bizottság véleményét annak elnöke, Nagy Piroska ismertette. Kiemelte, felhívják a figyelmet a tervezett, 780 milliós, ingatlanértékesítésekből várt bevételre a bizonytalan piaci helyzet miatt.

Némedi Lajos alpolgármester beszélt az önkormányzatok általános helyzetéről, ahogy fogalmazott, azok eladósodtak az elmúlt 20 évben, majd szólt az oktatási intézményekben az üres álláshelyek megszüntetéséről és összességében úgy vélte, a költségvetés üzenet a jelennek és a jövőnek is.

A büdzsé egyensúlyát csak új adónem bevezetésével, adóemeléssel és hitelfelvétellel sikerült biztosítani - mondta Forgóné Kelemen Judit. A Jobbik képviselője emellett szintén az ingatlanértékesítés teljesülését tartotta bizonytalannak, majd kifogásolta a kiemelt fesztiválok támogatását és úgy vélte, "cirkusz kell a népnek".

Gerstmár Ferenc a kérdések költségvetésének nevezte a büdzsét, felvetette, mi lesz jövőre, amikor működési hitelt nem vehetnek fel, hogyan biztosítják az intézmények működését. Szólt arról is, nem tudni, mely ingatlanokat tervezik értékesíteni és nem értett egyet azzal, hogy a szociális ellátáson és a közművelődésen spórolnak. Strenner Zoltán a közjóléti bizottság elnökeként kiemelte, nehéz döntéseket kellett meghozni, de lényeges eredménynek tartja, hogy nem lesz az önkormányzati intézményeknél idén létszámleépítés.

Egyszerre a pazarlás és a megszorítás költségvetése - így vélekedett Katanics Sándor. A fejlesztések között szerinte sok a pazarló elem, mint a kerékpárutak, melyeket nem is a városban építenek meg, hanem például Veszprém-Bánd között. Az előkészítést is példa nélkülinek nevezte, hiszen a bizottságok csak a hét elején, rendkívüli ülésen tárgyalták meg az előterjesztést és akkor is alig fél óra alatt végeztek vele. Az intézmények számára pedig a durva megszorítások költségvetése ez- tette hozzá.

Siklódi Levente viszont úgy vélte, ez nem a legadakozóbb büdzsé, de nem is azt a világot éljük. Mint mondta, kevés a pénz és azt a lehető leghatékonyabban kell felhasználni. Hangsúlyozta, a kitörési pontok keresése nem pazarlás és fontosnak nevezte az infrastrukturális fejlesztéseket is. A kiemelt fesztiválok támogatás kapcsán pedig hangsúlyozta, ezeknél az országosan ismert rendezvényeknél jobb reklám nem kell. 

Sehol sem könnyű ma költségvetést összeállítani, vélekedett Halmay György, aki az oktatási bizottság elnökeként szólt arról, az intézményi felújításokra ebben az évben 67 millió forintot költenek, a diáksport támogatása pedig nem változik.

A regresszió kezdetének büdzséje - mindezt már Hartmann Ferenc fogalmazta meg. A szocialista képviselő felhívta a figyelmet a 10 milliárdra emelkedő adósságállományra és arról is beszélt, a bevételek 13,5 százalékát költi a város fejlesztésre.

Brányi Mária alpolgármester hozzászólásában azt mondta, várja a javaslatokat, miként lehetne bővíteni a bevételeket, ha sem az adók, sem az ingatlanértékesítés nem jó megoldás. Arra is emlékeztetett, a veszprémi építőipar megléte nagyban köszönhető az önkormányzati beruházásoknak.

A Fidesz frakció véleményét Mihalovics Péter ismertette. A képviselő-csoport vezetője szólt a kormányzat helyhatóságokat érintő döntéseiről, a költségvetést pedig konszenzusosnak nevezte, mint mondta, mind a 12 egyéni képviselővel és az intézményvezetőkkel is konzultáltak.

Szebellédi István könnyvizsgáló értékelésében úgy fogalmazott, ez a büdzsé rosszabb, mint a tavalyi és jobb, mint a következő lesz. Hangsúlyozta, az önkormányzatnak el kell majd döntenie, mely nem kötelező feladatot tartja meg a jövőben.

A képviselő-testület végül 14 igen és négy nem szavazat mellett fogadta el a költségvetési rendeletet, az ellenzékiek közül csak Nagy Piroska támogatta a büdzsét.

Forrás: Veszport.hu