Veszélyben a helyi demokrácia

2012-02-23 21:03:26

Két olyan eleme is volt a mai közgyűlési vitának, amely a demokratikus intézmények elsorvasztását vetíti előre. Az egyik még a napirendi pontok megvitatása előtt került elő. A januári közgyűlésen 9 kérdést intéztem Brányi Máriához a Hangvilla projekt ügyében. A kérdésekre akkor nem kívánt az alpolgármester asszony megválaszolni.

A szervezeti és működési szabályzat szerint ebben az esetben 15 napon belül kell megküldeni a képviselőnek a választ. Ez meg is történt. Sajnos a korrekt válaszok viszont kimaradtak a levélből. Gondoltam megírom a válasznak szánt levélről is a véleményemet, könnyítve ezzel a testület munkáját. Bárcsak ne tettem volna. Azzal ugyanis, hogy ezt a mai közgyűlés előtti napon eljuttattam a polgármesterhez és a jegyzőhöz, lehetőséget adtam arra, hogy kijátsszanak. S ez be is következett, legnagyobb megrökönyödésemre. Eddig példátlan eset zajlott le ma reggel a testületi ülésen. A polgármester a szervezeti és működési szabályzatot elég sajátos módon értelmezte. Közölte, hogy írásban jeleztem, hogy Brányi Máriának nem fogadtam el a válaszait, és a szó megadása nélkül már lépett is tovább. Ha nem írok levelet, az SZMSZ szerint kötelessége lett volna rákérdezni hogy, elfogadom-e az írásban eljuttatott válaszokat a múltkor megfogalmazott kérdéseimre. S ekkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően arra is lehetőségem lett volna, hogy elmondjam, miért utasítom el az alpolgármesteri választ. A SZMSZ úgy fogalmaz ugyanis, hogy „ A kérdésre adott válaszról a kérdező nyilatkozik”. Ezt értelmezte most meglehetősen sajátosan a város első embere. Bizonyára úgy gondolta, mivel írásban nyilatkoztam, ennek az eredményét közli és így a szót sem kell megadni számomra. Ha nem írom le a válaszaimat, ezt a barátságtalan eljárási formát nyilván nem tudta volna megtenni. Ami elszomorító és valójában a képviselő véleményének és az önkormányzatiság lényegének semmibevétele, hogy a megküldött válaszom még a képviselőtársaim számára sem küldték meg.

Később az SZMSZ módosításának vitája során szembesítettem ezzel a polgármestert. Szembesítettem mindazzal, hogy csak a mai napon hányszor sértette meg az adott pillanatig az ülés vezetése során a szabályzatunkat. Maga dicsekedett többször is el azzal, bár a jegyző figyelmeztette a szabálytalanságokra, ő mégis úgy döntött a jegyzői észrevételeket sem veszi figyelembe. Délutánra azért mégis megváltozhatott valami, mert a válaszlevelem a közgyűlést követően megküldték elektronikus úton a képviselőknek. A szervezeti és működési szabályzat módosításának vitája sem zajlott kevésbé problémamentesen. A telekadó bevezetése miatt joggal háborgó Gyulafirátóti és Kádártai lakosok esetleges elszakadási törekvéseit akarták megnehezíteni úgy, hogy a még SZMSZ-ből hiányzó, (ún.) falugyűlés szabályozása során az észszerű "küszöbértékek" alkalmazása helyett egy nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető mértéket szabtak meg .

Furcsa elképzelés az, hogy miközben a képviselőválasztáskor a városrész választópolgárainak mindössze 1%-a aljánlásával már jelöltté válhat valaki, addig a vársrészben élők 10%-ának írásos kérése esetén hajlandó csak a város polgármestere megfontolni azt, összehívja-e a valamikor önálló, ma Veszprém részeként ismert városrész választókorú polgárait egy "falufórumra", (pl. az elválási szándékot érdemben megvitatni). S ha kedve szottyanna arra a valamikori „falu” lakóinak, hogy a kérdést kivizsgáló 5 fős grémiumot is válasszanak, ezt csak akkor tehetik, ha egy helyre a választókorúak legalább 25%-a egy előre megadott időpontban összegyűlik. Rátót esetében ez több mint 600 főt jelent. Legutóbb a január végi lakossági fórumon közel 300-an voltak és már így is alig fértek el az iskola tornatermében. Nagyobb hely a „faluban” pedig nincs. Hacsak egy jó nagy sátrat a focipályán fel nem állítanak. :-) Jeleztem is a közgyűlésen, mi lenne ha a város akarna leválni Rátótról, s ebben az esetben a rendelet szerint úgy 12 ezer embernek kellene egyszerre összejönnie. Még az Aréna 5500 férőhelye sem lenne megoldás erre a célra.

Nem érdekelt komolyan senkit az a módosító javaslatom sem, hogy ha már benyújtásra került a 10%-nyi lakos írásos kérése a polgármesterhez, akkor a „falugyűlést” a benyújtástól számított 15 napon kelljen a tervezetben szereplő 30 napos határidő betartása helyett összehívni. Bár a jegyzőnek elfogadhatónak tűnt a javaslat, végül még ezt sem volt képes támogatni a Fideszes többség. Egyértelműen időt akartak húzni ezzel a döntésükkel is. Most ugyanis még fennáll a veszélye, hogy április végéig megszülethet egy döntés és akkor a köztársasági elnökhöz be kellene nyújtani az elválást igénylő kérést.

Érdekes és tanulságos történet az, hogy a városrészi képviselő egyedül is elég a fórum összehívásának kezdeményezésére, ugyanakkor 200 rátóti aláírása is kevés még ennek a folyamatnak az elindításához.

Nesze neked demokrácia!

Vissza...