Azt gondolhattuk, hogy ilyen nincs. Aztán kiderĂĽlt, hogy van: nem ismeretlenek jártak el Ăgy, valĂłban maga a minisztĂ©riumi államtitkárság volt az elkövetĹ‘. Hazánk berlini nagykövetsĂ©ge Balog államtitkár rĂ©szvĂ©telĂ©vel mĂ©g vitaestet is szervezett a tĂ©márĂłl.
A magyar kormány ezzel az akciĂłjával bizonyĂthatĂłan Ăşj fejezetet nyitott a modern kori eurĂłpai politikai kultĂşrában, az Unióéban egĂ©szen biztosan. A norvĂ©g Ăşjnáci akciĂłval Ă©s a közelmĂşltban leleplezett nĂ©met Ăşjnácikkal relativizálni a magyarországi roma-gyilkosságokat – s mindezt egy társadalmi kĂ©rdĂ©sekkel foglalkozĂł művĂ©szeti alkotás kapcsán forradalmian Ăşjszerű megoldás.
KĂ©pzeljĂĽk el, amint a Cár atyuska valamelyik minisztĂ©riuma röplapokon hirdeti Dosztojevszkij indokolatlan Ă©s Ă©rthetetlen sikere láttán, hogy a baltával agyonvert öregasszonyok száma Oroszországon kĂvĂĽl jĂłval magasabb, mint azon belĂĽl, nem is beszĂ©lve arrĂłl, hogy tettĂ©nek sĂşlya Ă©s veszĂ©lyessĂ©ge a Londonban garázdálkodĂł hasfelmetszĹ‘ gyilkosĂ©hoz kĂ©pest elenyĂ©szĹ‘. (Nem szeretnĂ©k egy ilyen vert helyzetben az angolok helyĂ©ben lenni!)
Vagy kĂ©pzeljĂĽk el, ahogy a State Department röplapokon hĂvja fel a figyelmet a vietnami, az iraki, vagy az afganisztáni háborĂşt kritikusan bemutatĂł mozik fikciĂł-jellegĂ©re, a francia Ă©s a nĂ©met kormány pedig az országukban megfigyelhetĹ‘ etnikai Ă©s kulturális feszĂĽltsĂ©geket feltárĂł filmek nĂ©mely tĂşlzására, netán lĂ©gbĹ‘l kapott voltára.
A Cannes-ban dĂjnyertes (amĂşgy rettenetes) Michael Moore-film Ăşgy mutatta be George W. Bush valĂłszĂnűtlen felemelkedĂ©sĂ©t, hogy arrĂłl a megfelelĹ‘ amerikai tárcáknak egyetlen szavuk sem volt! Igaz, ott nem dolgoznak olyan tehetsĂ©ges Ă©s eredeti kormányzati PR-szakemberek Ă©s szĂłvivĹ‘k, mint nálunk. (Tudja-e valaki, hogy ki az amerikai SzĂjjártĂł PĂ©ter? Ugye nem!)
Az unortodox megoldásairól ismert magyar politikának ismét sikerült meglepnie a világot. Ami egyelőre problémát jelenthet, az a röpcédulák szokatlan nyelvezete.
Alkalmunk nyĂlt elolvashatni a nĂ©met szöveget, amelynek egyetlen mondata sem felel meg a nĂ©met nyelv ma Ă©rvĂ©nyes szabályainak. A korábbiaknak sem. Rögtön a felĂĽtĂ©s, a szöveg elsĹ‘ szava meglepetĂ©ssel szolgál: a 'Film' (jelentĂ©se: film) nĂ©metĂĽl eddig mindig hĂmnemű volt, a röplapon semlegesneművĂ© válik.
A 'cselekmĂ©ny' megjelölĂ©sĂ©re a nĂ©met eleddig inkább a 'Handlung' szĂłt alkalmazta, az 'Aktion' merĹ‘ben szokatlan. A ('követni' jelentĂ©sű) 'folgen' ige azelĹ‘tt mindig Dativ vonzattal járt, nem Akkusativval, a 'Verdächtig' szĂłt pedig inkább 'gyanĂşs' Ă©s nem 'gyanĂşsĂtott' jelentĂ©ssel használták. A 'dĂĽrfen' Ă©s a 'können' igĂ©k korábban nem voltak fölcserĂ©lhetĹ‘k, mert mást jelentettek.
Amikor tehát azt Ărja a kormányzati PR-felelĹ‘s, hogy „So darf das (!) Film auch nicht ĂĽber eine von der Polizei gestartete und erfolgreich abgeschlossene Untersuchung, die mit Anklage gegen die Verdächtigen (!) endete, berichten.”, nem kevesebbet állĂt, mint hogy a filmnek (kĂĽlsĹ‘ tiltás hatására) nem szabad a rendĹ‘rsĂ©g által indĂtott Ă©s sikeresen lezárt, a gyanĂşsak elleni váddal vĂ©gzĹ‘dĹ‘ vizsgálatrĂłl beszámolnia.” (A nĂ©met ajkĂş olvasĂłnak ezt nehezebb megĂ©rtenie, mert Ĺ‘ nem ismeri gyönyörű anyanyelvĂĽnket, Ă©s nem tudja visszafordĂtani az egymás mellĂ© tett szavakat.)
Ez csak az elsĹ‘ három mondatbĂłl vett nĂ©hány aprĂłság, innentĹ‘l mĂ©g van lejjebb, tapasztalja a nĂ©mettanár. A nĂ©met ajkĂş olvasĂł hĂĽledezve tartja a kezĂ©ben ezt a – megengedjĂĽk – számára elsĹ‘re talán primitĂvnek tetszĹ‘ irományt, rajta a magyar cĂmerrel Ă©s a minisztĂ©rium fejlĂ©cĂ©vel, Ă©s azon töpreng: hĂĽlyĂ©k ezek?
A szerencsĂ©tlen mĂ©g nem tudja, hogy a magyar kormányhivatalokban avatott emberek kĂ©szĂtik már elĹ‘ a nĂ©met nyelv unortodox reformját.
Forrás: Nol.hu |