Ez az egyik sarkalatos megállapĂtása annak a FehĂ©r Könyvnek, amelyet csĂĽtörtökön fogadott el az EurĂłpai Bizottság „az elĂ©gsĂ©ges, biztonságos Ă©s fenntarthatĂł nyugdĂjak” tárgyában. A mintegy 40 oldalas anyag a 2010 jĂşliusában kiadott Zöld Könyv folytatása.
Az EU-nak nincs közvetlen beleszĂłlása abba, hogy tagországai milyen nyugdĂjrendszereket működtetnek. Az egyes országok nyugdĂjpolitikája mĂ©gis közös Ă©rdeklĹ‘dĂ©sre tart számot, ugyanis a költsĂ©gvetĂ©s helyzetĂ©t befolyásolĂł tĂ©telkĂ©nt hatással van a gazdasági Ă©s pĂ©nzĂĽgyi uniĂł működĂ©sĂ©re (EMU). Emellett az EU 2020 gazdasági stratĂ©gia öt 5 kiemelt cĂ©lja közĂĽl 2 is összefĂĽggĂ©sben van a terĂĽlettel. EzĂ©rt BrĂĽsszel a jövĹ‘ben mĂ©g jobban ki kĂvánja domborĂtani az EurĂłpai UniĂł rásegĂtĹ‘ Ă©s támogatĂł szerepĂ©t a nyugdĂjreformokban, amit a demográfiai változások miatt kĂĽlönösen sĂĽrgetĹ‘nek lát.
A FehĂ©r Könyv rámutat, hogy az EU-ban az elmĂşlt Ă©vtizedben számottevĹ‘ elĹ‘relĂ©pĂ©s törtĂ©nt a nyugdĂjrendszerek fenntarthatĂłvá tĂ©telĂ©ben, a tagállamok többsĂ©ge ennek szem elĹ‘tt tartásával mĂłdosĂtotta a saját szabályait – szemlĂ©zte a kiadványt a Bruxinfo. EttĹ‘l fĂĽggetlenĂĽl Ăşgy vĂ©lik, hogy az esetek többsĂ©gĂ©ben további erĹ‘feszĂtĂ©sek kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a gazdasági Ă©s pĂ©nzĂĽgyi válság mĂ©g inkább rávilágĂtott a kiegĂ©szĂtĹ‘, piaci alapĂş nyugdĂjrendszerek gyengesĂ©geire is.
A magán-nyugdĂjrendszerek sebezhetĹ‘ek, Ă©s a válság szĂĽksĂ©gessĂ© tette a szabályozĂłi keretnek – pĂ©ldául a munkahelyi nyugdĂjintĂ©zmĂ©nyekrĹ‘l szĂłlĂł uniĂłs irányelvnek – a felĂĽlvizsgálatát. Az EB kĂłdexet dolgozna ki a magánnyugdĂjpĂ©nztárak jĂł gyakorlatairĂłl, Ă©s hordozhatĂłvá tennĂ©k a nyugdĂjakat. KialakĂtanának egy olyan uniĂłs szintű szolgáltatást, aminek segĂtsĂ©gĂ©vel az emberek napra kĂ©szen kĂ©pben lehetnek arrĂłl, hogy mennyi nyugdĂj jár nekik. A Bizottság ezen kĂvĂĽl a határokon átnyĂşlĂł mobilitás Ăştjában lĂ©vĹ‘ adĂłakadályok ellen is hathatĂłsan fel kĂván lĂ©pni.
Nem lesz mibĹ‘l fedezni a nyugdĂjakat
A mai nĹ‘k Ă©s fĂ©rfiak hosszabb ideig Ă©lnek, ezĂ©rt hosszabb ideig kell aktĂvnak lenniĂĽk Ă©s többet kell fĂ©lretenniĂĽk a nyugdĂjas Ă©vek elĹ‘tt, kĂĽlönben öreg korukra nem számĂthatnak tisztessĂ©ges Ă©s elĂ©gsĂ©ges nyugdĂjra, mert nem lesz mibĹ‘l fedezni a felmerĂĽlĹ‘ többletköltsĂ©geket – állapĂtja meg a FehĂ©r Könyv. (A várhatĂł Ă©lettartam 2060-ra 5-7 Ă©vvel is magasabb lehet a jelenleginĂ©l, Ă©s Ă©ves szinten kĂ©tmilliĂł fĹ‘vel nĹ‘ Ă©vente az EU-ban a 60 Ă©v felettiek tábora, kĂ©tszer gyorsabban, mint a 2000-es Ă©vek elejĂ©n. Eközben a 20 Ă©s 59 Ă©v közöttiek száma a következĹ‘ Ă©vtizedekben Ă©vrĹ‘l-Ă©vre csökkenni fog.)
A nyugdĂjkiadások a közpĂ©nzĂĽgyek jelentĹ‘s Ă©s növekvĹ‘ hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalĂ©kára rĂşgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalĂ©kát is elĂ©rhetik. A tagállamok között azonban meglehetĹ‘sen nagyok a kĂĽlönbsĂ©gek. Az egyik vĂ©glet ĂŤrország, ahol a hazai össztermĂ©k 6 százalĂ©kát fordĂtják nyugdĂjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalĂ©kos az arány.
Az EB arra a következtetĂ©sre jutott, hogy a foglalkoztatás növelĂ©sĂ©vel – aminek a munkában töltött Ă©vek számának meghosszabbĂtása is rĂ©szĂ©t kĂ©pezi – majdnem semlegesĂteni lehet a nĂ©pessĂ©g elöregedĂ©sĂ©nek hatásait. A „könyvbĹ‘l” az is kiderĂĽl, hogy az elmĂşlt egy Ă©vtizedben az EU-ben jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben, közel tĂz százalĂ©kkal sikerĂĽlt növelni a foglalkoztatás szintjĂ©t az 55-64 Ă©ves korosztályban. Ez ugyan jĂł eredmĂ©ny, de a Bizottság szerint sokkal többre van szĂĽksĂ©g, mert a munkaerĹ‘-piaci rĂ©szvĂ©tel mĂ©g mindig tĂşl alacsony a nyugdĂjas kor kĂĽszöbĂ©re lĂ©pett korosztály körĂ©ben.
Andor LászlĂł uniĂłs foglalkoztatási biztos a könyv ismertetĂ©sekor hangsĂşlyozta: egyidejűleg több olyan kezdemĂ©nyezĂ©sre van szĂĽksĂ©g, amely biztosĂtja a nyugdĂjak Ă©rtĂ©kállĂłságát Ă©s a mai fiatalok majdani nyugellátását. BiztosĂtani kell azt is, hogy a rövidebb-hosszabb ideig kĂĽlföldön dolgozĂłk nyugdĂjhoz valĂł jogai ne sĂ©rĂĽljenek.
A szakszervezet nem Ă©rt egyet
Az EurĂłpai Szakszervezeti SzövetsĂ©g (ETUC) számára a FehĂ©r Könyv javaslatai sem a nyugdĂjrendszerek elĹ‘tt állĂł kihĂvásokra, sem a jelen Ă©s a jövĹ‘ nyugdĂjasainak igĂ©nyeire nem adnak választ. TĂşlságosan általánosĂtĂłak a dokumentum megállapĂtásai, ugyanis pĂ©ldául a nyugdĂjkorhatár általános növelĂ©se – mint a bölcsek köve – szerepel, ám azt nem vettĂ©k figyelembe a szerzĹ‘k, hogy pĂ©ldául a nehĂ©z fizikai munkát vĂ©gzĹ‘ emberek hamarabb „megrokkannak”, Ă©s kĂ©ptelenek tovább dolgozni. Az ETUC arra is felhĂvta a figyelmet, hogy napjainkban az idĹ‘s munkavállalĂłk fele nem is Ă©ri meg a törvĂ©nyes nyugdĂjkort.
Az öngondoskodás esetĂ©ben Ă©pp a válság az, ami miatt az egyes emberek jövedelme csökken, a pĂ©nztárcájukban nem marad a magánnyugdĂj-befizetĂ©sekre. Sokan leállnak a befizetĂ©sekkel, amikor elveszĂtik az állásukat.
Az ETUC szerint minĹ‘sĂ©gi munkahelyeket kellene teremteni, mĂ©ltányos összegű bĂ©reket biztosĂtva a dolgozĂłknak. A szövetsĂ©g ezek elĂ©rĂ©sĂ©Ă©rt február 29-re egy demonstráciĂłt is tervezett.
ElkerĂĽlhetetlen?
Lengyelországban 67 Ă©vre emelnĂ©k a nyugdĂjkorhatárt. A tervezet szerint a nĹ‘kre ez 2040-tĹ‘l, a fĂ©rfiakra viszont már 2020-ban vonatkozna. Jelenleg a nĹ‘k 60, a fĂ©rfiak pedig 65 Ă©vesen mehetnek nyugdĂjba. Donald Tusk lengyel kormányfĹ‘ a negatĂv demográfiai tendenciákkal, a társadalom öregedĂ©sĂ©vel indokolta a döntĂ©st. SzakĂ©rtĹ‘kre hivatkozva elmondta, hogy 2042-ben a lengyelek több mint fele legalább 50 Ă©ves lesz, Ă©s csak a társadalom harmada lesz aktĂv a munkapiacon. Ennek következtĂ©ben drámai munkaerĹ‘hiányban szenvedhet az ország.
Tusk kijelentette, hogy a reform elkerĂĽlhetetlen, ezĂ©rt „vállalja politikai következmĂ©nyeit”. Ha ezt a lĂ©pĂ©st nem tennĂ©k meg, alternatĂv megoldáskĂ©nt az áfa folyamatos emelĂ©se, illetve a nyugdĂjak csökkentĂ©se jöhetne szĂłba. A Szolidaritás szakszervezetek csĂĽtörtökön nĂ©pszavazási indĂtványt nyĂşjtott be az ĂĽgyben, több mint 1,4 milliĂł aláĂrással. A Baloldali Demokratikus SzövetsĂ©g is aláĂrásokat gyűjt az egĂ©sz országban.
Forrás: fn.hir24.hu |