Egyben „alapos vizsgálatot”kĂ©r az EurĂłpai BizottságtĂłl, Ă©s jelentĂ©s kĂ©szĂtĂ©sĂ©t saját parlamenti bizottságaitĂłl.Â
Ezt bizony nehĂ©z lesz a kormánynak kimagyaráznia. Az olyan ökörsĂ©gekkel, mint amit RĂ©tvári Bence, a KDNP alelnöke tett közzĂ© – miszerint „nem az egĂ©sz EurĂłpai Parlament (EP), hanem csak egy szűk többsĂ©g ĂtĂ©lte el Magyarországot” – tĂ©nyleg legfeljebb elmekĂłrtani szempontbĂłl lenne Ă©rdemes foglalkozni. Van azonban egy erĹ‘södĹ‘ toposz, amely mellett már nem kĂ©ne szĂłtlanul elmenni. NarancsĂ©k szerint – lásd pl. Szájer JĂłzsef mĂşlt heti levelĂ©t Neelie Kroes alapjogi fĹ‘biztosnak – mindazok, akik az Ăşj magyar alkotmányt a nemzetközi porondon kritizálják, kĂ©tsĂ©gbe vonják Magyarország szuverenitását. A baloldal Ă©s a liberálisok tehát nem egyszerűen elvakult, hisztĂ©rikus politikai hadjáratot folytatnak, hanem a nemzetközi jogot is megsĂ©rtik.
TegyĂĽk világossá: ez is ökörsĂ©g, mĂ©ghozzá az emeletes fajtábĂłl. Kiindulva azonban abbĂłl, hogy az emlĂtett Fideszes vezĂ©rek jogi diplomával rendelkeznek, tĂ©vedĂ©snek nem minĹ‘sĂtenĂ©m. Sokkal inkább mondanám tudatos fĂ©lrevezetĂ©snek.
Ha csak a politikai összefĂĽggĂ©seket nĂ©znĂ©m, akkor is kĂ©nytelen volnĂ©k megállapĂtani: a nĂ©pek önrendelkezĂ©sĂ©re”, a „belĂĽgyekbe valĂł be nem avatkozásra” valĂł hivatkozás nagyon is ismerĹ‘s mindazoknak, akik nem ma kezdtĂ©k az Ăşjságolvasás, hĂradĂłnĂ©zĂ©s műfaját. Igen, pontosan onnan. A SzovjetuniĂł, no meg a kommunista Magyarország párt Ă©s állami vezetĹ‘inek szĂłtárábĂłl. SzĂłrĂłl-szĂłra Ăgy prĂłbálták Ĺ‘k is vĂ©deni a vĂ©dhetetlent, a pártállami diktatĂşrát. És pontosan ezt a szöveget nyomják a világ zsarnokai mind a mai napig, amikor pl. az ENSz határozatot kĂ©szĂĽl elfogadni ellenĂĽk. De itt most többrĹ‘l van szĂł, mint a nemzetközi politikárĂłl, mely - mint tudjuk, jog ide, vagy oda – szinte ad infinitum kĂ©pes tűrni, hogy egy-egy országot diktátorok irányĂtsanak. SĹ‘t.
ArrĂłl jelesĂĽl, hogy a nemzetközi jog kötelezĹ‘ Ă©rvĂ©nyű normái Ă©rtelmĂ©ben – egyetlen ország bármilyen választĂłi felhatalmazással rendelkezĹ‘ kormányának sincs joga arra, hogy megkĂ©rdĹ‘jelezze, illetve korlátozza polgárainak a szabadsághoz, a magántulajdonhoz, a gondolat, a lelkiismeret Ă©s vallás, a vĂ©lemĂ©ny kifejezĂ©sĂ©nek szabadságához fűzĹ‘dĹ‘ jogát. A FIDESz 2010 Ăłta ezek közĂĽl egyetlen egyet sem tart maradĂ©ktalanul tiszteletben. EbbĹ‘l adĂłdĂłan pedig a magyar kormány sĂ©rti meg a nemzetközi jogot, Ă©s mindazok, akik fellĂ©pnek ellene, hogy ezt a jogot Ă©rvĂ©nyesĂteni prĂłbálják, nem a magyar polgárok ellen, hanem nagyon is az Ĺ‘ Ă©rdekĂĽkben cselekszenek.
Az alapvető jogokat tartalmazza az Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948-ból, és az Egyesült Nemzetek Szervezete több olyan egyezménye is, amely a tagállamokra nézve kötelező érvényű. Mindezt pedig nem egyszeri nekibuzdulásból, hanem több száz éves szerves jogfejlődés eredményeként. Ugyanezen jogok felett őrködik továbbá az Európa Tanács, és ezekre épül az Európai Unió alapszerződése is. Hazánk az ENSz, az ET és az EU tagállamaként egyaránt kötelezettséget vállalt e jogok tiszteletben tartására. Ezen felül pedig Magyarország polgárai valamennyien az Európai Unió polgárai vagyunk, és jogunk van az uniós intézmények védelmére, akár a saját kormányunkkal szemben is. Sőt, különösen azzal szemben.
A mai EP határozat mintha azt mutatná, hogy ez a vĂ©delem nem csak papĂron lĂ©tezik. „Steelie Neelie” (Kroes) mĂşlt heti fellĂ©pĂ©se is arra mutat: a vĂ©gĂ©n sikertelen lehet az Orbán-kormány azon kĂsĂ©rlete, hogy az EU-val valĂł vitákat a három, tĂ©teles EU-jogi alapon megindĂtott kötelezettsĂ©gszegĂ©si eljárásra, azon belĂĽl pedig „technikai mĂłdosĂtásokra” szűkĂtse le. Az alapjogi fĹ‘biztosnak nagyon is igaza – sĹ‘t joga – volt arra felszĂłlĂtani Navracsics Tibort, hogy a kormány az EU által elvárt törvĂ©nymĂłdosĂtások elĹ‘kĂ©szĂtĂ©se során az EurĂłpa Tanács ajánlásait is vegye majd figyelembe. Nota bene: az ET-t Ă©s a Velencei Bizottságot az EurĂłpai Parlament mai határozata is ĂşjĂłlag nevesĂti.
Reálisan nézve: világos, hogy az EP határozatának semmilyen kötelező joghatása nincs a magyar kormányra, és egy nappal sem hozza közelebb az Orbán kormány bukását. Arról valóban a magyar polgároknak kell majd döntést hoznia. De mindazoknak, akiket jogtalanság ért, ér a narancsok országlása alatt, az EP egyértelműen üzent: nincsenek egyedül. Isten után nem Orbán Viktor következik.
Köszönjük minden magyar EP képviselőnek, aki a határozat mellett szavazott. Ma Strasbourgban ők szolgálták a hazájukat.
Forrás: ghostwriter.blog.hu
|