Ennyire nem kellene félni

2012-02-15 18:34:27

Némileg meglepett, hogy a veszprémi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának „pontosítását” a nemrégiben Gyulafirátóton kialakult probléma miatt miként kívánja megoldani a jegyző. Némileg meglepett, de nem ért teljesen váratlanul.

Ott voltam azon a városrészi fórumon, amit január 31-re hívott össze a városrész képviselője azzal a céllal, hogy megvitassák a telekadó bevezetése miatt felháborodott Gyulafirátótiak felvetése mennyire vehető komolyan. Sok ebben a városrészben élő ember gondolta úgy, épp ideje lenne a várostól való elválásnak, mert az együttműködésből Rátótnak sokkal kevesebb előnye, mint amennyi hátránya származott. Tény, hogy a kérdés körültekintő megvitatásához és egy önálló település létrejöttének a megteremtéséhez olyan jogszabály, ami megfelelően kezelhető tenné a folyamatot, jelenleg nem áll rendelkezésünkre. A jegyző a január végi fórumon ígérte, hogy a február 23-i közgyűlésre elkészíti a módosítási javaslatát, amely segít a megfelelő joghézagok befoltozásában. Az elmúlt napokban vált ismertté ez a javaslat. S értő ember számára mindebből gyorsan kiderült, ez nem segítség, hanem sokkal inkább áthághatatlannak tűnő akadály. Rátót választókorú lakóinak száma eléri a kétezret. Ahhoz, hogy egy olyan határoztat születhessen a falugyűlésen, ami elindítja egy leválás lehetőségeinek megvizsgálását, valamint egy az ilyen jellegű ügyek kezelésében jártas grémium felállítását, legalább 500 fő jelenléte lenne szükséges. (A javaslat szerint a Rátóton élő választókorúak 25%-a). Legutóbb úgy voltak ott kb. 250-en, hogy sok érdeklődő jelent meg Veszprém más városrészeiből is.

A művelődési házban jó ha százan le tudnak ülni egyszerre, az iskola tornatermében 300-350 fő a maximális befogadóképesség.

A valós cél ezzel a szabályozással véleményem szerint az, hogy végleg elvegyék a kedvét a Rátóton élőknek. S nemcsak a kedvét, hanem a probléma megismerésének, körüljárásnak a lehetőségét is.

Meghökkentő, hogy amíg a városrészi képviselőnek egyedül is megadja a tervezet azt a jogot, hogy a polgármesternél „falugyűlés” összehívását kezdeményezze, addig a választókorúak 10%-ának aláírását várják el, ha a falugyűlést nem a képviselő kezdeményezi. Önök szerint is annyira evidens, hogy egy képviselő felér 200 rátóti véleményével? Akkor miért nem mindjárt már az egész faluéval?

Miután megválasztották a képviselőt, már nem is kell semmiről a falu véleményét kikérni, elég, ha az adókat rendesen befizetik a város működése érdekében?

Ha számítanának a városrészben élők, ha fontosak lennének még a demokratikus intézmények (pl. a népszavazás), akkor másféle szabályozás is megfogalmazásra kerülhetett volna. Miért is nem lehet biztosítani, hogy a városrész lakói egy előre kijelölt szombati napon, titkosan szavazhassanak reggel 7 és este 7 óra között arról, hogy kívánják-e felállítani azt az 5 fős városrészi bizottságot, aki elkészít egy olyan előterjesztést, ami sorra veszi azokat a tényadatokat, amit egy felelős döntés meghozatala előtt a választópolgároknak célszerű a rendelkezésére bocsátani? Ha 25% részt vesz a szavazáson és igenel szavaz, mi lehet még az akadálya annak, hogy azt követően egy falugyűlés keretében a jelölés lehetőségét a Rátóton élők számára megfelelő módon biztosítva döntsék el a fórum résztvevői (mindenféle létszámkorlát nélkül), kik legyenek a bizottság tagjai, feltéve hogyha a feladatot a jelöltek maguk is elvállalják?

Nos, ha lenne hajlam a város vezetői részéről az ügy korrekt kezelésére, nem olajat akarnának egy ilyen szabályozással a tűzre önteni. Így viszont azt teszik. S miért is ne gondolhatnánk azt, ezzel a minden módon a korrekt áttekintést akadályozó szabályozásnak az igazi célja az, hogy elfojtsák az alulról jövő kezdeményezést. Könnyen elképzelhető ugyanis, aminek már mutatkoztak meg egyéb jelei. Kádártán is van mozgolódás és ha a Kádártán élők is elindítják ezt a vizsgálódást és olyan döntést hoznak, aminek a vége válás, a város lehet, hogy a két volt önálló település újra függetlenedését már nagyon is megérezné.

A témához tartozó írások a Veszporton jelentek meg itt és itt!

Vissza...