Bajnai- jelenség

2012-01-19 09:11:07

Az alábbiakban Bartus László Amerikai Népszava online-on megjelent írása olvasható. Csak azoknak ajánlom az alábbi írás teljes végigolvasását, akik még akkor is kíváncsiak mások véleményre, ha azzal nagyon nem értenek egyet. Megítélni persze ezt akkor lehet, ha egyáltalán hajlandók megismerni mások véleményét.

Amit a katolikus egyh√°zra vonatkoz√≥an jelent ki Bartus L√°szl√≥,¬†azzal nagyr√©szt √©n sem √©rtek egyet. Az√©rt fontos viszont megismerni ezt az √°ll√°spontot is, mert ez tal√°n meg√©rthetŇĎbb√© teszi, mennyire is fontos az √°llam √©s az egyh√°z szerep√©nek a sz√©tv√°laszt√°sa. Ma nem ebbe az ir√°nyba megy√ľnk. Lassan √ļjra √∂ssze√©r minden. Sajnos. S¬†ez ellen tenni, cselekedni¬†kell!¬†

Nem ismerem k√∂zelrŇĎl Bajnai Gordont, de meg√≠t√©l√©sem szerint t√©vk√©pzetek √©lnek a szem√©ly√©vel kapcsolatban. Nem √°rtana ezeket szertefoszlatni. Nem arra gondolok, amit Orb√°n Viktor karaktergyilkos m√©di√°ja terjeszt. Ha b√°rki arra v√°llalkozik, hogy Orb√°n demokratikus alternat√≠v√°ja legyen, vagy ak√°r csak nem marad cs√∂ndben, az nem √ļssza meg an√©lk√ľl, hogy belemarjanak a legalantasabb eszk√∂z√∂kkel, pr√≥b√°lj√°k a szem√©lyis√©g√©t lej√°ratni, ŇĎt mag√°t t√∂nkretenni. Soha nem azzal foglalkoznak, amit az illetŇĎ k√©pvisel. Nem azzal vitatkoznak, amit mond, hanem a szem√©ly√©t veszik c√©lba, √©s igyekeznek g√°tl√°stalan eszk√∂z√∂kkel hiteltelenn√© tenni. Ennek sem a polg√°ri, sem a kereszt√©nyi norm√°khoz nincs k√∂z√ľk.

A m√≥dszerekre j√≥l r√°vil√°g√≠t az a hecckamp√°ny, amit Bajnai ellen ind√≠tottak. Azt √≠rj√°k, hogy Hillary Clintonhoz √©s a demokrat√°khoz (‚Äěbaloldalhoz‚ÄĚ) k√∂zeli politikai agytr√∂szt t√°mogatja, √©s Soros p√©nz√©bŇĎl fizetik. Nyilv√°n az√©rt p√©nzelik Amerik√°b√≥l, mert k√≠v√ľlrŇĎl akarj√°k megd√∂nteni a magyar f√ľlkeforradalm√°rok √°ltal megv√°lasztott korm√°nyt. Bajnai idegensz√≠vŇĪ, k√ľlf√∂ldi √ľgyn√∂k, aki p√©nz√©rt eladja a haz√°j√°t, √©s idegen √©rdekek al√° akarja k√©nyszer√≠teni, ha hatalomra ker√ľl. Ez a propaganda √ľzenete. Hillary Clinton neve szitoksz√≥, mi√≥ta volt olyan b√°tor, hogy udvariasan n√©h√°ny k√©rd√©st int√©zett Orb√°n Viktorhoz a demokr√°cia √°llapot√°t illetŇĎen, amire Orb√°n udvariatlanul csak egy h√©t m√ļlva v√°laszolt. Soros nev√©t magyar√°zni sem kell magyar antiszemit√°knak, akik a Fidesz fŇĎ b√°zis√°t jelentik. Arr√≥l viszont nem esik sz√≥, hogy Bajnai egy m√°sik amerikai agytr√∂szt, a republik√°nusokhoz (‚Äěkonzervat√≠vokhoz‚ÄĚ) k√∂zel√°ll√≥ CSIS Eur√≥pa Oszt√°ly√°nak tan√°csad√≥ja is, amelynek igazgat√≥ja Heather Conley, aki Bush eln√∂k idej√©ben a State Department Magyarorsz√°ggal is foglalkoz√≥ √°llamtitk√°r-helyettese volt. Magyarorsz√°gon nehezen tudj√°k elk√©pzelni, de a vil√°g norm√°lis r√©sz√©n nem minden p√°rt alapon v√°lik kett√©, sz√≥ba √°llnak egym√°ssal k√ľl√∂nb√∂zŇĎ p√°rt√°ll√°s√ļ emberek, csal√°dtagok (!), m√©g politikusok is. Egy p√°rt nem olyan, mint egy csal√°drombol√≥ destrukt√≠v szekta. Hegyeshalmon t√ļl nem h√°bor√ļt folytatnak a politikai ellenf√©l ellen, hanem p√°rt√°ll√°st√≥l f√ľggetlen√ľl, egyenrang√ļ f√©lk√©nt dolgoznak ugyanazon. Ideol√≥giai alapon nem tagadj√°k ki a m√°sik oldalt, √©s nem vitatj√°k el sem a hozz√°√©rt√©s√©t, sem a jog√°t, hogy az orsz√°g √©rdek√©ben dolgozzon. A korm√°nyzati munk√°ban mindenki elsŇĎsorban szakember. A Johns Hopkins egyetemre ugyan√ļgy megh√≠vj√°k elŇĎad√≥nak Bajnai Gordont, mint Schmitt P√°lt, b√°r ut√≥bbi eset√©ben el kell z√°rni a doktori disszert√°ci√≥kat. De ez az oka annak is, hogy demokrata eln√∂k megtarthat egy republik√°nus minisztert, tan√°csad√≥k dolgozhatnak mindk√©t adminisztr√°ci√≥nak.

Ez a civiliz√°lt polg√°ri vil√°g, amely m√°r szinte elk√©pzelhetetlen Magyarorsz√°gon, k√∂sz√∂nhetŇĎen Felcs√ļt nagy fi√°nak. Ez az a vil√°g, amellyel kompatibilis Bajnai Gordon. Ez a kulcsa annak is, hogy meg√©rts√ľk a Bajnai-jelens√©get, leh√°mozva r√≥la a magyar viszonyokb√≥l fakad√≥ elŇĎ√≠t√©leteket.

A sz√ľrke √©s unalmas

Bajnaival kapcsolatban legink√°bb az a felfog√°s terjedt el, hogy sz√≠ntelen, sz√ľrke √©s unalmas, akibŇĎl hi√°nyzik a karizmatikus vezetŇĎkre jellemzŇĎ vonzerŇĎ, szuggesztivit√°s. Mint mondj√°k, soha nem tud t√∂megeket megmozgatni vagy maga m√∂g√© √°ll√≠tani, mintha ez kellene. Legfeljebb egy v√°ls√°gkezelŇĎ szak√©rtŇĎi korm√°ny vezet√©s√©re alkalmas, am√≠g meg nem jelenik olyan vezetŇĎ, aki k√©pes a t√∂megekre hatni √©s mag√°val ragadni ŇĎket.

Magyarorsz√°gnak m√°r nagyon nagy sz√ľks√©ge lenne egy ‚Äěsz√≠ntelen, sz√ľrke √©s unalmas‚ÄĚ emberre, aki nem k√≠v√°n hatni a t√∂megek √©rzelmeire, nem akarja azt, hogy szeress√©k, k√∂vess√©k, tŇĎle f√ľggjenek. Azt hiszem, t√©vednek azok, akik azt hiszik, hogy Bajnai az√©rt nem pr√≥b√°l szuggeszt√≠v hat√°st gyakorolni a t√∂megre, mert nem k√©pes r√°, hanem az√©rt, mert ezt nem helyesli. A magyar ember megint nem veszi √©szre az igazi kincset, hanem helyette a talmi, csillog√≥ giccset keresi. Bajnai magatart√°sa m√∂g√∂tt nem egy gyenge k√©pess√©gŇĪ ember, hanem a modern √°llamfelfog√°s h√ļz√≥dik meg. Ennek l√©nyege az, hogy az ideol√≥giai vit√°kat nem az √°llam szintj√©n kell megv√≠vni, hanem a civil szf√©r√°ban. Vil√°gn√©zetet nem az √°llamnak kell terjeszteni. A p√°rtok feladata nem az, hogy egy ideol√≥gi√°t √°llami hatalomhoz seg√≠tsenek, mert annak a v√©ge az orsz√°got kett√©szak√≠t√≥ ideol√≥giai h√°bor√ļ lesz. Elker√ľlhetetlen, hogy az √°llam valamelyik ideol√≥gia oldal√°n el ne nyomja, √©s ne terroriz√°lja polg√°rai egy r√©sz√©t. Ideol√≥giai vit√°knak a kult√ļr√°ban, a civil √©letben van a hely√ľk. Az √°llam dolga az, hogy ezek f√ľggetlens√©g√©t √©s szabads√°g√°t egyform√°n biztos√≠tsa. De az √°llam nem avatkozik √©rt√©kvit√°kba. Az emberek v√°laszt√°s√°ra b√≠zza, miben hisznek, mit szeretnek, mit k√∂vetnek. Ha az √°llam nem vesz r√©szt a vil√°gn√©zeti harcokban, akkor annak eredm√©nye nem kult√ļrharc lesz, hanem soksz√≠nŇĪs√©g, egy gazdag √©s kultur√°lisan sz√≠nes, szabad √©s alkot√≥ t√°rsadalom. Az √°llam feladata nem az, hogy egy ideol√≥gi√°t uralkod√≥v√° tegyen, √©s azt a hatalom erej√©vel a polg√°rokra k√©nyszer√≠tse. Az √°llamnak szakmai-technikai feladatai vannak. Legyen v√≠z, villany, g√°z, k√∂zleked√©s, tan√≠t√°s, legyenek utak, √©lhetŇĎ legyen az orsz√°g, mŇĪk√∂dŇĎk√©pes gazdas√°g, √∂szt√∂nzŇĎ gazdas√°gi k√∂rnyezet, mŇĪk√∂dŇĎ felt√©telek. Ezek szakembert ig√©nyelnek, nem v√°teszt vagy pr√≥f√©t√°t. Az √°llam a k√∂zfeladatok ell√°t√°s√°r√≥l gondoskodik. De nem akar senkit a maga arc√°ra form√°lni, saj√°t ideol√≥gi√°ja alapj√°n megnevelni. Az √°llam j√≥ √©rtelemben vett technokrat√°kat ig√©nyel. Az ideol√≥giai vit√°k a civil szf√©r√°ba, a szakpolitikai vit√°k pedig a parlamentbe val√≥k. Norm√°lis orsz√°g nem is v√°laszt vil√°gn√©zeti p√°rtokat, amelyek vil√°gn√©zetet akarnak hatalomra juttatni. Tisztess√©ges ember megel√©gszik azzal, ha szabadon √©lhet saj√°t vil√°gn√©zete szerint, nem ig√©nyli azt, hogy azt az √°llam m√°sokra k√©nyszer√≠tse. Ha ideol√≥giai √°llam ker√ľl hatalomra, az sz√ľks√©gszerŇĪen vil√°gn√©zeti konfliktusokhoz, a t√°rsadalmi b√©ke felboml√°s√°hoz, elnyom√°shoz, √∂nk√©nyhez √©s diktat√ļr√°hoz vezet. Ideol√≥giai √°llam korl√°tozza vagy megsz√ľnteti a szabads√°got √©s a demokr√°ci√°t.

A modern polg√°ri demokr√°ci√°kban az√©rt neh√©z megk√ľl√∂nb√∂ztetni jobboldalt √©s baloldalt, mert ezek egyre kev√©sb√© b√≠rnak ideol√≥giai tartalommal. K√ľl√∂nbs√©gek ink√°bb az √°llam szerep√©nek meg√≠t√©l√©s√©ben, ad√≥k √©s kedvezm√©nyek dolg√°ban, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ k√∂zgazdas√°gi iskol√°k k√∂vet√©s√©ben, szakpolitikai k√©rd√©sekben vannak. Ez vesz√©lyt jelent azokra, akik ‚Äěkarizmatikus‚ÄĚ k√©pess√©geikkel akarnak hatalomra jutni, √©s az √©rzelmek felkorb√°csol√°s√°val akarnak t√∂megeket maguk mell√© √°ll√≠tani. Keynes vagy ellenfelei k√∂zgazdas√°gi elm√©leteivel neh√©z t√∂meget toborozni. Ideol√≥giai k√©rd√©sekkel ink√°bb. Ennek v√©ge azonban mindig h√°bor√ļ lesz, a vil√°gn√©zeti, ideol√≥giai p√°rtoknak mindig legyŇĎzendŇĎ ellens√©geik vannak, √°lland√≥ harcban √°llnak. L√©nyeg√ľkbŇĎl fakad√≥an nem k√©pesek egy√ľttmŇĪk√∂dni, a m√°s vil√°gn√©zetŇĪeket elfogadni, vel√ľk b√©kess√©gben √©lni. Ha a n√©p egyszer r√°j√∂n, hogy nem megv√°lt√≥kra, ‚Äěkarizmatikus‚ÄĚ vezetŇĎkre, nagyhat√°s√ļ sz√≥nokokra van sz√ľks√©ge, hanem korrekt szakpolitikusokra, akik mŇĪk√∂dŇĎk√©pes szabad orsz√°got teremtenek, √©s gondosan vigy√°znak arra, hogy az ideol√≥giai vit√°kat ne √°llami eszk√∂z√∂kkel folytass√°k, akkor a szuggeszt√≠v sz√©lh√°mosoknak, akik hozz√° nem √©rt√©s√ľk √©s ideol√≥giai harcuk folyt√°n hideg polg√°rh√°bor√ļba √©s katasztr√≥f√°ba viszik az orsz√°got, v√©g√ľk. Ez√©rt ŇĎk olyan l√°tszatot teremtenek, hogy sz√ľrk√©nek, unalmasnak, sz√≠ntelennek, vezetŇĎ szerepre alkalmatlannak pr√≥b√°lnak be√°ll√≠tani olyan szakpolitikusokat, akik az √°llamnak nem tulajdon√≠tanak ideol√≥giai szerepet, √©s nem k√≠v√°nnak b√°lv√°nyai lenni a manipul√°lt t√∂megnek. A hitegetŇĎk √ļgy pr√≥b√°lj√°k be√°ll√≠tani, hogy ezek a ‚Äětechnokrat√°k‚ÄĚ nem √©rtenek a t√°rsadalmi √∂sszef√ľgg√©sekhez, csak sz√°mokat l√°tnak, embereket nem, de ez f√©lrevezet√©s √©s manipul√°ci√≥. A vil√°g vezetŇĎ orsz√°gaiban ezeknek a szakpolitikusoknak a szak√©rtelm√©hez ezek a szempontok is hozz√°tartoznak.

A szak√©rtŇĎ politikusok teh√°t nem az√©rt nem hirdetnek ideol√≥gi√°kat, tartanak hazug lelkes√≠tŇĎ besz√©deket, mert nem tudn√°nak, hanem az√©rt, mert ezzel nem √©rtenek egyet. Ideol√≥gi√°val csak annyiban foglalkoznak, hogy vil√°goss√° tegy√©k, az nem az √°llam feladata. Bajnai √ļgynevezett ‚Äěsz√ľrkes√©ge‚ÄĚ m√∂g√∂tt ez a tudatos √°llamelm√©let h√ļz√≥dik. Magyarorsz√°g szerencs√©snek mondhatja mag√°t, mert t√∂bb ilyen politikusa is van, ezek egyike Bajnai, aki minisztereln√∂kk√©nt m√°r bizony√≠tott, √©s emberileg is a legszimpatikusabb. Az sokat elmond, hogy Bajnai k√©pes volt k√©t √©vre visszavonulni, √©s meg sem sz√≥lalni. L√©lektanilag a legjobb pillanatban l√©pett sz√≠nre, ami felk√©sz√ľlts√©g√©t bizony√≠tja. Ez azt jelenti, hogy nincsenek elvon√°si t√ľnetei, ha nem besz√©lnek r√≥la, ha nem szerepel, ha nem veszik k√∂r√ľl rajong√≥k. E t√≠pus legfŇĎbb jellemzŇĎje, hogy a politika nem hat az adrenalinj√°ra, szakmai feladatnak tekinti a munk√°j√°t, nem neki van sz√ľks√©ge arra, hogy ezt csin√°lja, hanem az orsz√°gnak van sz√ľks√©ge az ŇĎ szak√©rtelm√©re. Ha nincs r√° sz√ľks√©g, nem betegszik bele, hogy nem lehet politikus vagy minisztereln√∂k. A szakm√°ja ter√ľlet√©n b√°rhol boldog tud lenni a civil √©letben. Demokratikus orsz√°gban csak ilyen embert √©rdemes v√°lasztani. Dikt√°tornak vagy hamis n√©pboldog√≠t√≥nak az ilyen nem alkalmas.

Ha a magyar n√©p csak fele olyan j√≥zan √©s okos lenne, mint amilyennek hiszi mag√°t, akkor az egyetlen minisztereln√∂ki √©ve ut√°n Bajnai Gordont v√°lasztja, √©s nem a h√°bor√ļ s√∂t√©t angyal√°t. A fentiek alapj√°n fel kellene √©bredni, √©s el kellene felejteni azt, hogy Bajnai Gordon ‚Äěcsak‚ÄĚ szak√©rtŇĎi korm√°ny vezet√©s√©re alkalmas, √©s csak egyfajta p√≥tl√©k lehet, egy ‚Äěkiseg√≠tŇĎ‚ÄĚ minisztereln√∂k. Norm√°lis orsz√°gnak ilyen ‚Äěa‚ÄĚ minisztereln√∂ke, √©s nem a p√≥tl√©ka, am√≠g fel nem bukkan valami populista hazudoz√≥, akit megint lehet vakon k√∂vetni. Bajnai Gordon nem sz√ľrke, nem unalmas, hanem tisztess√©ges √©s korrekt. Meg kellene tanulni a fogalmakat helyesen haszn√°lni.

A magyar balsors

MielŇĎtt egy ilyen ember sz√≠nre l√©p, √©s elhozhatn√° a b√©k√©s, nyugodt √©letet, a szabads√°got, meg kell szabadulni az ideol√≥giai √°llamt√≥l. Ha ez siker√ľl, akkor a legfontosabb feladat, az ideol√≥giai √°llam √≠rmagj√°t is kiirtani. Ez √ļgy t√∂rt√©nik szakpolitikusok eset√©ben, hogy nem √°llnak le vitatkozni az adott ideol√≥gi√°val, hanem olyan t√∂rv√©nyi kereteket teremtenek, amelyek sem ennek, sem m√°s ideol√≥gi√°nak nem adnak es√©lyt, hogy megkaparints√°k az √°llamhatalmat. Jobb helyeken ez egy demokratikus alkotm√°ny feladata. ElŇĎtte azonban le kell gyŇĎzni az √∂nk√©nyuralmi ideol√≥giai √°llamot. De am√≠g nem l√°tj√°k tiszt√°n, mi √°ll a diktat√≥rikus rendszer h√°tter√©ben, nem lehet sikerrel harcolni ellene.

Magyarorsz√°g trag√©di√°ja az, hogy nem k√©pes az √°llam az ideol√≥giai h√°bor√ļkb√≥l kikeveredni. A magyar balsors oka az, hogy bizonyos erŇĎk √°lland√≥an √°llami eszk√∂z√∂kkel akarnak terjeszkedni, √©s ir√°ny√≠tani akarj√°k az √°llamot. Nem hajland√≥ak lemondani arr√≥l, hogy az √°llam az ŇĎ ideol√≥gi√°jukat terjessze, √©s az √°llam az ŇĎ √°llamuk legyen. Ez minden baj forr√°sa.

Ha keress√ľk, mi √°ll ennek a magyar balsorsnak a h√°tter√©ben, akkor azt kell kutatnunk, milyen ideol√≥gi√°t pr√≥b√°lnak √°lland√≥an az √°llamhatalom eszk√∂z√©vel terjeszteni. Ha megn√©zz√ľk Eur√≥pa t√∂rt√©nelm√©t, √©s megvizsg√°ljuk a magyar t√∂rt√©nelmet, √©s mindezt √∂sszef√ľgg√©sbe hozzuk a mai Magyarorsz√°g helyzet√©vel, akkor csak egyetlen megold√°sra juthatunk. A r√≥mai katolikus egyh√°z a r√°kfen√©je mindennek. Ez a magyarok √°tka, nem Tur√°n. Ez Magyarorsz√°g trag√©di√°inak oka, a magyar nemzet puszt√≠t√≥ja √©s legfŇĎbb ellens√©ge.

MielŇĎtt b√°rkinek k√©ts√©gei t√°madn√°nak, k√∂nnyen bel√°that√≥, hogy Eur√≥pa szellemi elnyom√°sa, a k√∂z√©pkor s√∂t√©ts√©ge a katolikus egyh√°z mŇĪve volt. A reform√°ci√≥, majd a felvil√°gosod√°s hozta el a katolikus egyh√°z ig√°ja al√≥li felszabadul√°st. A protest√°ns etika, a polg√°ri szabads√°gjogok, a szabad v√°llalkoz√°s, a kapitalizmus szelleme, mind a katolikus egyh√°zzal val√≥ szemben√°ll√°s, a katolicizmus al√≥li felszabadul√°s gy√ľm√∂lcse. A katolikus egyh√°z gyŇĪl√∂li a szabads√°got, a liber√°lis polg√°ri demokr√°ci√°t, a parlamentarizmust, az emberi jogokat √©s a kapitalizmust. A r√≥mai katolikus egyh√°z soha nem mondott le arr√≥l, hogy az √°llamhatalom eszk√∂z√©vel szerezze vissza uralm√°t az emberek lelke f√∂l√∂tt. A katolikus egyh√°z az, amely ideol√≥giai √©s vil√°gn√©zeti √°llamot akar, amely elnyomja √©s jogfosztott√° teszi azokat, akik nem h√≥dolnak be ennek az ideol√≥gi√°nak. Ňźk azok, akik √°lland√≥an h√°bor√ļt ind√≠tanak a szabads√°g √©s a vil√°gn√©zeti semlegess√©g ellen. Nekik k√∂sz√∂nhetŇĎ a Horthy-rendszer, ŇĎk adt√°k hozz√° az ideol√≥gi√°t. A ‚Äěkereszt√©ny-nemzetinek‚ÄĚ nevezett kurzus val√≥j√°ban katolikus kurzus volt. Az egyik cs√ļcspontja az eucharisztikus vil√°gkongresszus volt Budapesten, a m√°sik a magyarorsz√°gi zsid√≥s√°g deport√°l√°sa, mint ennek a kurzusa a betetŇĎz√©se. A r√≥mai katolikus egyh√°z legnagyobb hazugs√°ga az, hogy a katolikus vil√°gn√©zeti √°llam nemzeti √°llam, a nem katolikus √°llam az nem nemzeti √°llam. A manipul√°ci√≥ eszk√∂ze az a hazugs√°g, hogy a nemzeti √©rt√©kek let√©tem√©nyese a katolikus egyh√°z, a katolikus √©rt√©kek azonosak a nemzeti √©rt√©kkel. A hazugs√°g cs√ļcsa az, hogy a katolikus egyh√°z Isten uralm√°t teremti meg √©s az emberek √©rdek√©t, a k√∂zj√≥t szolg√°lja. Ezzel szemben a val√≥s√°g az, hogy Istennek semmi k√∂ze ehhez, egy vall√°si rendszer elnyom√°sa, terrorja ez, amely a doktr√≠n√°it r√° akarja erŇĎltetni az emberekre, papjai r√©v√©n pedig uralmat, hatalmat, p√©nzt √©s gazdags√°got akar. Aki nem vallja a katolicizmus ideol√≥gi√°j√°t √©s √°llamfelfog√°s√°t, az a nemzet ellens√©ge. Aki vil√°gn√©zetileg semleges √°llamot akar, az is. Enn√©l fogva minden polg√°ri demokratikus gondolat nemzetellenes. Akik pedig nemzetellenes gondolatokat k√©pviselnek, azok a nemzet ellens√©gei. Idegensz√≠vŇĪek, idegen √©rdekek kiszolg√°l√≥i. Mivel a katolicizmus a zsid√≥s√°ggal szemben defini√°lja dogmatikailag √©s t√°rsadalmi szempontb√≥l is √∂nmag√°t, ebbŇĎl fakad az antiszemitizmusa. A katolikus egyh√°z az, amely a nemzet ellens√©geit a zsid√≥kkal azonos√≠totta (nemcsak a nemzet, hanem az emberis√©g ellens√©geinek is tartja ŇĎket). Ez√©rt a katolikus egyh√°z a magyar n√©pen bel√ľl ellens√©gg√© tette a zsid√≥kat, ellen√ľk usz√≠tva a nem zsid√≥ magyarokat. Ma m√°r vil√°gm√©retŇĪ zsid√≥k elleni harc√°ba is bevonta Magyarorsz√°got, √©s maga elŇĎtt tolva pr√≥b√°lja hatalm√°t az antiszemitizmus r√©v√©n √ļjra fel√©p√≠teni √©s megerŇĎs√≠teni.

Ehhez csak v√°zlatosan annyit eml√≠ts√ľnk meg, hogy a r√≥mai katolicizmus szak√≠tott az eredeti kereszt√©nys√©g zsid√≥s√°ggal kapcsolatos pozit√≠v felfog√°s√°val. A korai kereszt√©nys√©g tudta, hogy J√©zus Krisztus zsid√≥ volt (√©s nem rendes magyar ember, mint n√©melyek hiszik, √©s nem is nemzet n√©lk√ľli mennylak√≥, mint valami uf√≥). A tizenk√©t apostol zsid√≥ volt, a pog√°nyok apostola P√°l, a Benjamin nemzets√©g√©bŇĎl val√≥ farizeus, egy megt√©rt zsid√≥. Kezdetben a kereszt√©nys√©g kiz√°r√≥lag zsid√≥ felekezet volt, nem is engedtek pog√°nyokat maguk k√∂z√©. A Biblia szerint Isten sz√≥rta sz√©t az apostolokat, hogy a megt√©r√©st √©s a bŇĪnbocs√°natot a pog√°nyoknak is hirdess√©k, mert a Messi√°s minden ember√©rt meghalt, az engesztelŇĎ √°ldozat pedig minden emberre elhatott. A kereszt√©nys√©get teh√°t a zsid√≥s√°gt√≥l kapt√°k a nemzetek. A kereszt√©nys√©g az ut√°n kapott antiszemita jelleget, hogy a r√≥mai katolicizmus b√°lv√°nyim√°d√≥ vall√°st csin√°lt belŇĎle. A r√≥mai katolicizmus nem kereszt√©ny vall√°s, hanem egy m√°sik vall√°s, amit a hagyom√°ny szerint nem P√©ter apostol, hanem Simon m√°gus alap√≠tott, aki p√©nz√©rt akarta venni a Szentlelket. A r√≥mai katolicizmus az √°llam hivatalos vall√°sa lett a r√≥mai birodalomban. A kereszt√©ny egyh√°z eredeti zsid√≥ gy√∂kereinek k√©pviselŇĎit √ľld√∂zni kezdt√©k, a katolikus egyh√°zaty√°k √©s Hitler antiszemitizmusa egy tŇĎrŇĎl fakad. A katolikusok antijudaizmusa lett az eur√≥pai antiszemitizmus alapja. Krisztus gyilkos√°nak √°ll√≠tott√°k be a zsid√≥s√°got, amely √°tok alatt van, akik a kereszt√©nys√©g ellens√©gei, meghamis√≠tva azt, hogy a kereszt√©nys√©g zsid√≥ vall√°s: a szel√≠d olajf√°ba, a zsid√≥s√°gba lett beoltva a vadolajfa, a pog√°nys√°g. Aki nem hiszi, olvassa P√°l apostol R√≥mabeliekhez √≠rott level√©nek 11. r√©sz√©t. Katolikus egyh√°z √©s antiszemitizmus eggy√© v√°lt. Ami Krisztus elŇĎtt Izs√°k √©s Izmael ellent√©te, az J√©zus ut√°n a kereszt√©nys√©g √©s a r√≥mai katolicizmus ellent√©te. Ahogyan Izmael √ľld√∂zi Izs√°kot, √ļgy a katolicizmus a zsid√≥-kereszt√©nys√©get. A zsid√≥-kereszt√©ny kult√ļra egyik p√©ld√°ja Amerika, nem v√©letlen√ľl a szabads√°g √©s a demokr√°cia haz√°ja, ahol a katolicizmus semmif√©le √°llami t√°mogat√°st nem kap. Amerika siker√©nek √©s gazdags√°g√°nak titka, hogy a katolicizmus √°llamvall√°si t√∂rekv√©seit alkotm√°nyosan kiz√°rta.

Magyarorsz√°g tem√©rdek szenved√©se ebbŇĎl fakad. A katolicizmus a zsid√≥s√°g √©s a zsid√≥-kereszt√©nys√©g ellen ford√≠totta a magyarokat. Pedig a zsid√≥k mindig nagyon szerett√©k a magyarokat, 1848-ban a legnagyobb √°ldozatokat hozt√°k a magyar szabads√°g√©rt, mik√∂zben a katolikus egyh√°z a szabads√°gharc ellenfeleit, a Habsburgokat t√°mogatta. A zsid√≥s√°g sokat tett a magyarok√©rt, sokat tett a magyar kult√ļr√°√©rt, √©s mindv√©gig magyarnak vallotta mag√°t, magyarabbnak a magyarokn√°l. De ez a szerelem sokszor egyoldal√ļ maradt a katolikusok usz√≠t√°sa miatt. A b√°lv√°nyim√°d√≥ katolikus vall√°ssal pedig R√≥ma maga al√° gyŇĪrte a jobboldali politikai p√°rtokat, rajtuk kereszt√ľl az √°llamhatalmat. A katolicizmus m√∂g√∂tt levŇĎ gonosz szellemi erŇĎk puszt√≠tanak, ha a katolicizmus nincs √°llamhatalmi poz√≠ci√≥ban. Gyilkos indulatok ezek, nem v√©letlen√ľl maradtak hullahegyek ut√°nuk a t√∂rt√©nelemben. Sok n√°ci nem is tudja, hogy az a sok zagyval√©k a fej√©ben katolikus ideol√≥gi√°b√≥l sz√°rmazik. Az √ļj alapt√∂rv√©ny katolikus kre√°ci√≥, vatik√°ni megrendel√©sre k√©sz√ľlt. R√∂gz√≠ti a p√°p√°t√≥l kapott ‚ÄěSzent Korona‚ÄĚ fŇĎs√©g√©t, ami szellemileg a p√°pas√°g fŇĎs√©g√©t, √©s Magyarorsz√°g al√°rendelts√©g√©t jelenti. Kinyilv√°n√≠tja a Szent Istv√°n-i √°llameszm√©hez val√≥ visszat√©r√©s√©t, ami a tr√≥n √©s az olt√°r sz√∂vets√©ge. (A demokrat√°k ideol√≥giai vaks√°g√°ra jellemzŇĎ, hogy csod√°lattal hallgatt√°k, amikor az ATV-ben R√≥na P√©ter arr√≥l besz√©lt, hogy Szent Istv√°n Eur√≥p√°j√°hoz tartozik, Orb√°n pedig Kopp√°ny pog√°nys√°g√°ba viszi az orsz√°got ‚Äď micsoda √∂sszezavart vaks√°g ez.) Elismeri a ‚Äěkereszt√©nys√©g‚ÄĚ, √©rtsd: katolicizmus, nemzetmegtart√≥ szerep√©t. Nemzeti az, ami katolikus, √©s katolikus az, ami nem zsid√≥. Emellett hangs√ļlyozza a t√∂rt√©nelmi alkotm√°nnyal val√≥ jogfolytonoss√°got, csak annyit hagy meg a magyar t√∂rt√©nelembŇĎl, ami r√≥mai katolikus befoly√°s alatt volt. Istv√°n kir√°ly a magyar n√©pet a kezdet kezdet√©n a katolicizmus al√° rendelte, √©s nem k√©pes az√≥ta sem megszabadulni tŇĎle.

A katolikus egyh√°z antikapitalizmusa, demokr√°ciaelleness√©ge, antiszemitizmusa √°ll az Orb√°n-rendszer √©s Orb√°n ‚Äěszabads√°gharca‚ÄĚ m√∂g√∂tt. M√°r a rendszerv√°lt√°s ut√°n is a katolikus mŇĪsoridŇĎ miatt indult a m√©diah√°bor√ļ √©s az eg√©sz kult√ļrharc. A katolikus egyh√°z √°llt kezdettŇĎl fogva a demokratikus int√©zm√©nyrendszer elleni t√°mad√°sok m√∂g√∂tt. Folyamatosan ŇĎr√∂lt√©k fel a demokr√°ci√°t, cser√©lt√©k a jobboldali p√°rtokat, mindv√©gig az √°llamhatalom bekebelez√©se volt a c√©ljuk. √úld√∂zt√©k a zsid√≥-kereszt√©ny protest√°ns kisegyh√°zakat, gerjesztett√©k az antiszemitizmust. T√∂m√©ny usz√≠t√°s √°rad a katolikus templomokb√≥l. Ňźk ut√°ltatt√°k meg a rendszerv√°lt√°st, a kapitalizmust, a demokr√°ci√°t, a szabads√°got √©s Eur√≥p√°t. A sz√©lsŇĎjobboldal √©s a katolikus-nemzeti jobboldal m√∂g√∂tt a r√≥mai egyh√°z, a Vatik√°n usz√≠t√°sai √©s hatalmi c√©ljai √°llnak. Ňźk √°llnak a Nemzeti Egy√ľttmŇĪk√∂d√©s Rendszer√©nek ideol√≥gi√°ja m√∂g√∂tt, ŇĎk kre√°ltak √ļjra elnyom√≥ vil√°gn√©zeti √°llamot.

K√≠s√©rleti √°llam, falt√∂rŇĎ kos

XVI. Benedek p√°pa egy√©rtelmŇĪen elfordult a II. Vatik√°ni Zsinat szellem√©tŇĎl, √©s a milit√°ns feud√°lis katolikus hagyom√°nyt eleven√≠tette fel, a tr√≥n √©s az olt√°r sz√∂vets√©g√©t hirdetve. Semj√©n k√∂zvet√≠t√©s√©vel Magyarorsz√°got k√≠s√©rleti √°llamm√° tett√©k. A Vatik√°n Magyarorsz√°gon kereszt√ľl pr√≥b√°lja t√°madni Eur√≥p√°t, √©s visszaszerezni poz√≠ci√≥it. Orb√°n Viktor korm√°nyz√°sa kezdet√©n √ļgy j√°rt a Vatik√°nba, mint haza. Tudatos√≠tott√°k benne t√∂rt√©nelmi k√ľldet√©s√©t, mag√°√©v√° tette az antiszemitizmusra √©s az antiliberalizmusra √©p√ľlŇĎ katolikus vil√°gn√©zetet, √©s ezt a harcot v√≠vja. Emiatt teszi t√∂nkre az orsz√°got, erŇĎszakolja meg a katolikus egyh√°z szellem√©ben a nemzetet. Emiatt erŇĎs√∂dik az antiszemitizmus, a n√°cizmus, nem v√©letlen√ľl √©p√ľlt fel a Nemzeti Egy√ľttmŇĪk√∂d√©s Rendszere Mussolini fasiszta √°llam√°nak mint√°j√°ra, amely a katolicizmust felt√°masztotta hamvaib√≥l. EbbŇĎl fakad a demokr√°cia, az individu√°lis szabads√°g, a jog√°llami Eur√≥pa, a liber√°lis Nyugat √©s Amerika elutas√≠t√°sa. Mindezeknek egyetlen nagy ellens√©g√ľk van a vil√°gon, amelynek szellemi ereje R√≥m√°ban √∂sszpontosul, √©s ez a katolikus egyh√°z. Orb√°n ma √ļgy viselkedik, mint egy Opus Dei √ľgyn√∂k. Semj√©nrŇĎl nehezen lehet elk√©pzelni, hogy nem esk√ľd√∂tt fel valamelyik titkos katolikus t√°rsas√°gnak. Ma a Vatik√°n minisztereln√∂ki √©s minisztereln√∂k-helyettesi szinten van jelen az √°llamhatalomban √©s a magyar k√∂z√©letben.

Magyarorsz√°g j√∂vŇĎje att√≥l f√ľgg, meg tud-e szabadulni att√≥l, hogy a r√≥mai katolikus egyh√°z befoly√°sa √©rv√©nyes√ľlj√∂n a k√∂z√©letben, hogy a katolikus egyh√°z a jobboldali p√°rtok seg√≠ts√©g√©vel ostrom alatt tudja tartani a demokr√°ci√°t, a parlamentarizmust, a polg√°ri szabads√°got. Nem lehet m√°sk√©pp megszabadulni, soha nem lesz nyugalom, b√©ke √©s szabads√°g, am√≠g Magyarorsz√°gon a katolikus egyh√°zat ki nem irtj√°k a k√∂zhatalomb√≥l. A fejsz√©t a fa gy√∂ker√©re kell vetni, a magyar n√©p j√∂vŇĎje azon m√ļlik, hogy ki tudja-e irtani a katolicizmust a politikai √©letbŇĎl √©s az √°llamhatalomb√≥l. Orb√°n ellen egy radik√°lis katolikusellenes p√°rtot kellene alap√≠tani, amely minden erej√©vel puszt√≠tja a katolicizmust a k√∂z√©letbŇĎl, felh√≠vja a figyelmet arra, hogy a papok √°llnak megint az orsz√°g roml√°s√°nak h√°tter√©ben. Leleplezi a katolikusok √°rm√°ny√°t, a papok uralm√°t. Olyan kamikaze p√°rtot, amely nem egy m√°sik ideol√≥gi√°t akar a katolicizmus hely√©re √°ll√≠tani, hanem a katolikusokt√≥l megtiszt√≠tott ideol√≥giamentes √°llamot hirdeti. A katolikus egyh√°zat vissza kell k√©nyszer√≠teni a civil szf√©r√°ba. Nem szabad engedni az olyan hazugs√°goknak, hogy ŇĎk √°llami feladatokat l√°tnak el, ez√©rt teljes √°llami t√°mogat√°sra √©s fenntart√°sra jogosultak. Ki kell r√ļgni ŇĎket az oktat√°sb√≥l, az eg√©szs√©g√ľgyi int√©zm√©nyekbŇĎl. Ha van p√©nz√ľk, tartsanak el iskol√°kat √©s k√≥rh√°zakat, ha nincs, akkor ne tartsanak el. Ha valaki katolikus vil√°gn√©zeti oktat√°st akar a gyerek√©nek, az fizesse meg a papot, aki tan√≠tja. Az √°llam k√∂sz√∂ni a felk√≠n√°lt seg√≠ts√©get, amit √°llami p√©nzen ny√ļjtan√°nak, de nem k√©r belŇĎle. Az oktat√°s a katolikus egyh√°z tr√≥jai falova, nem szabad ennek bedŇĎlni. A katolikus egyh√°zat az √°llamvall√°si poz√≠ci√≥j√°b√≥l vissza kell sorolni a civil szf√©r√°ba, ahol m√°s vall√°sokkal egyenrang√ļ m√≥don gyakorolhatj√°k hit√©let√ľket. Saj√°t h√≠veik p√©nz√©n √©ljenek, √©s ne az √°llam, az ad√≥fizetŇĎk zs√≠rj√°n gazdagodjanak, nyomj√°k el a polg√°rokat. Ha nem tudj√°k fenntartani az √©p√ľleteiket, adj√°k el, k√∂lt√∂zzenek akkor √©p√ľletbe, amit fizetni tudnak. Az ad√≥t ugyan√ļgy fizess√©k meg, mint b√°rki m√°s. Horn Gyula p√©ld√°ja lebegjen mindenki elŇĎtt: konkord√°tumot k√∂t√∂tt a katolikus egyh√°zzal, azt hitte, ha minden p√©nzt megad nekik, akkor megel√©gednek, megveszi a j√≥indulatokat. Ugyanolyan idegensz√≠vŇĪ, kommunista, pufajk√°s zsid√≥ maradt ut√°na is, hogy a milli√°rdokat bezsebelt√©k tŇĎle. Horn Gyula azt nem √©rtette meg, hogy a p√©nz √©s a benyomul√°s az √°llami int√©zm√©nyekbe csak eszk√∂z, a c√©l az √°llamhatalom elfoglal√°sa √©s R√≥ma al√° hajt√°sa, a demokr√°cia felsz√°mol√°sa. Pedig Horn Gyula nem volt ideol√≥giailag k√©pzetlen, kor√°bban m√°r hallott arr√≥l, hogy a politikai katolicizmus kifejlett form√°ja maga a fasizmus.

Fel kell ismerni, hogy Magyarorsz√°g a katolicizmusnak k√∂sz√∂nheti Trianont, a Don-kanyart, a holokausztot, a kommunista elnyom√°s negyven esztendej√©t, az √≠g√©retesen indult demokr√°cia √©s a harmadik k√∂zt√°rsas√°g elveszt√©s√©t. Neki k√∂sz√∂nheti, hogy a vil√°g szemetj√©v√© lett√ľnk. Ha nem tŇĪnik el a katolicizmus a k√∂z√©letbŇĎl, √©s jobboldali ideol√≥giai p√°rtokon kereszt√ľl ostromolhatja tov√°bb a demokr√°ci√°t, akkor hi√°ba tŇĪnik el Orb√°n Viktor, a szenved√©snek soha nem lesz v√©ge, mert j√∂n helyette m√°s. Akkor a gyŇĪl√∂lk√∂d√©s, az antiszemitizmus soha nem hagyja el az orsz√°got. A katolikus p√°rtokat a magyar t√∂rt√©nelem tapasztalatai alapj√°n ugyan√ļgy be kell tiltani, mint ahogyan a Szovjetuni√≥ Kommunista P√°rtj√°t betiltott√°k a Szovjetuni√≥ buk√°sa ut√°n. S√≥val kell behinteni a hely√ľket.

Ha valaki vil√°gn√©zetileg semleges √°llamot akar, amelyben higgadt √©s udvarias, demokratikus elk√∂telezetts√©gŇĪ szakpolitikusok int√©zik az orsz√°g √ľgyeit, √©s amelyben b√©k√©n hagyj√°k a civil t√°rsadalmat, akkor a katolikus egyh√°zat ki kell irtani a k√∂z√©letbŇĎl. Ha megbukik az Orb√°n-rendszer, nem szabad szem elŇĎl t√©veszteni, hogy mi okozta ezt a borzalmas puszt√≠t√°st, ami eddig t√∂rt√©nt, √©s ami m√©g elŇĎtt√ľnk √°ll. Ha siker√ľl a katolikus m√©telyre r√°√©breszteni a magyarokat, hogy ŇĎk √°llnak a gyŇĪl√∂lk√∂d√©s h√°tter√©ben, ŇĎk teszik t√∂nkre az orsz√°got, akkor olyan vezetŇĎkre, olyan minisztereln√∂k√∂kre van sz√ľks√©g, akik az ideol√≥giai vit√°kat, vil√°gn√©zeti szabads√°got a civilszf√©r√°ban tartja. Nincs sz√ľks√©g hitetŇĎkre, ‚Äěkarizmatikus‚ÄĚ hazudoz√≥kra, nem kellenek b√°lv√°nyok, n√©pmegv√°lt√≥k, akik ideol√≥giai √©s vil√°gn√©zeti alapon magyarokra √©s nem magyarokra osztj√°k az orsz√°got. Olyan szakpolitikusok kellenek, akik korrekt m√≥don igazgatj√°k a k√∂z√ľgyeket, a mag√°nszf√©r√°ban pedig megv√©dik a lelkiismereti, a vil√°gn√©zeti, a kultur√°lis szabads√°got √©s soksz√≠nŇĪs√©get.

A Vatikán pedig takarodjon ki a magyar államból. Menjen a pokolba.

Forrás: Amerikai Népszava

 

Vissza...