Orbánnak menni kell, de...

2012-01-11 20:34:41

Amikor megalakítottuk a Demokratikus Koalíciót, azt mondtuk, hogy őszintébben, nyíltabban kívánunk beszélni a közügyekről, mint bármely más párt Magyarországon. Ez nagyravágyó szándék, tudom, talán nem is mindig sikerül, de érdemes rá törekedni.

Ennek jegyében írom a következőket. Nagy baj lenne, ha holnap összeomlana a kormány. Igazi nagy baj. Nem azért, mert jól végzi a dolgát. Nem azért, mert jó érzésű demokrata szó nélkül tűrheti, ami történik, hanem azért, mert egyelőre se közel, se távol nem látszik olyan kormányzati erő, amely az Orbán utáni időkre stabilitást és prosperitást tudna hozni. Sajnálom, de így van. Akit érdekel az ország sorsa, annak nem elég annyit mondani, hogy „Orbán takarodj!”, de azt is hozzá kell tennie, hogy mi történik utána. Mert a rossz kormánynál csak egy rosszabb van: az instabilitás, a kormányzóképtelenség, a szétesettség.

A mai magyar ellenzék (magunkat is idesoroljuk) politikai, morális, emberi, szervezeti értelemben szétforgácsolt, belső viszonyait a sokfajta bizalmatlanság, előítéletesség, túlérzékenység jellemzi. A demokratikus ellenzék szervezetei, pártjai, személyiségei alig-alig beszélnek egymással, energiájuk jelentős részét az egymással szembeni rivalizálás, lábtaposó tolakodás köti le. Ugyanakkor nem rendelkezünk közös programmal arra, hogy mi következzen Orbán után. Nem túl vidító kép.

Nem elég demokratának lenni. Egy választó számára talán igen, de pártoknak, akik vezetni akarják a köztársaságot, ez önmagában nem elégséges feltétel ahhoz, hogy sikeressé tegyék az országot. Márpedig a mai ellenzéki mozgalmak, pártok azon túl szinte semmivel nem rendelkeznek, mint hogy erkölcsi, politikai jó ízlést, meggyőződést mutatnak demokrácia ügyben.

Szóval azt gondolom, hogy két feladata van az ellenzéknek manapság. Fokozni a nyomást az Orbán kormányon annak érdekében, hogy változtasson politikai irányvonalán, vagy ha arra nem képes, akkor távozzon. De ez nem elég. Fel kell gyorsítani az ellenzéki alternatíva kidolgozását és a választóknak történő bemutatását.

Olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy miként lesz itt alkotmányozó többség? Hogy fog kinézni az új Alkotmány? Mi lesz a sarkalatos törvényekkel? Miként biztosítjuk a költségvetés fenntartható egyensúlyát? Milyen lesz az új adórendszer? Mit csinálunk az egészségügyben, a köz- és felsőoktatásban, a szakképzésben? Mit csinálunk a nyugdíjrendszerrel? De nem folytatom.

A mai demokratikus ellenzéki pártok (MSZP. LMP, DK, 4K stb.) gazdasági-, társadalmi elképzelései között jelentős távolságok vannak. Tegyük hozzá, ma egyik sem tudna önmagában győzni. Nagyon valószínű, ha egyáltalán, akkor valamilyen koalíció léphet majd Orbánék helyére. És mit fognak tenni ezzel az iszonyatos helyzettel, ha még azt sem látjuk, hogy külön-külön mit csinálnának, nem hogy együtt? Csak annyit látunk, hogy majdnem olyan erővel piszkálja egyik a másikat (elnézést a kivételtől), mint ahogy támadja a Fideszt.

Szóval politikus barátaim azt kell mondjam, hogy nem leváltani lesz nehéz Orbánt (ha így folytatja megbuktatja önmagát), hanem kormányozni. És ez az igazi felelősség. Mostanában mutatott viselkedésünk nem azt mutatja, hogy ebből sokat megértettünk.

Mennyi időnk van még? Pár hónap? Két év?

És az országnak?

Szóval Orbánnak menni kell, de még egy kicsit maradjon.

(Utáltam leírni ezt a mondatot, de ez a helyzet. És ezért mi vagyunk a felelősek.)

Gyurcsány Ferenc Facebookon megjelent írása ide klikkelve érhető el.

Vissza...