Őszinte részvét?

2012-01-07 11:50:12

Lehet-e őszinte a Fidesz és Némedi Lajos részvéte, ha a nyugdíjbiztosító elé összehívott sajtótájékoztatóját azzal kezdi, hogy „hívő és humanista emberként úgy gondolja semmilyen probléma megoldásának nem lehet eszköze az öngyilkosság”? Szabad-e egy éppen a temetés előtt álló családot ezzel az „intelemmel” terhelni részvétnyilvánítás közben?

(Szerencsére az már régen volt, amikor önmaga ellen forduló embert pap nem is akart eltemetni, sőt a temetőben sem találhattak sírhelyt annak, aki önkezével vetett véget életének.)

Talán inkább azzal kellett volna foglalkozni, miért is következett be ez a tragédia. S azzal, milyen megoldást kínál arra a kormányzó Fidesz, hogy ez többé ne fordulhasson elő!

Tudjuk már rég, hogy mindenért Gyurcsány Ferenc, no helyben meg Katanics és most már a Demokratikus Koalíció a hibás! Na, de a tragédia helyszínén talán nem arról kellett volna beszélni, hogy én kit vádoltam meg Némedi úr szerint. Ha elolvassa újra és figyelmesen, amit mondtam, bizonyára megérti, nem vádoltam senkit. Azzal viszont amit Némedi úr mondott, azzal pont Ő és a Fidesz csinált, akár csak ellenzéki korában politikát. (Segítsek felidézni a mentőben meghalt ember esetét, s azt mit mondott ekkor ország-világ előtt Lázár János? S mit is hajtogattak a Fidesz szimpatizánsok Kolonics György hirtelen halálakor? Esetleg idézzük fel miket beszélt Navracsics úr Veszprémben az Arénában Marian Cozma meggyilkolása után?) Némedi úr nem a tragikus sorsú kisemberről beszélt, aki ezzel a tettével „kiáltott” egy utolsót, ijesztőt és fájdalmasat a társadalom számára, hanem Navracsics és Kovács Fidesz képviselő urakat próbálta mentegetni. (Némedi úr azt hangsúlyozta, hogy ők nem szavazták meg a 2007-ben hozott rehabilitációs törvényt.) Közben másfél éve kormányoznak már Navracsics úrék, s a képviselő, volt frakcióvezető úr nem kevesebb ma, mint a miniszterelnök helyettese. S két nap alatt azt változtatnak meg a kétharmadukkal, amit csak akarnak visszamenőlegesen is. Nyilatkozatában engem vádol politikai tőke kovácsolásával, pedig ha elolvassák a Napló nem sajtótájékoztatóval egybekötött megemlékezésünkről szóló tudósítását, abban én csak azt hangsúlyoztam félő, hogy további tragédiák követik ezt a tragédiát. S azt mondtam csupán, a kisemberre is oda kellene végre figyelni. Ha Önök felelősen kormányoznának, akkor most nem ránk próbálnák kenni a bajt, hanem felfognák végre, hogy nem a rehabilitáció szabályozásával, hanem a végrehajtásával van a probléma. (Nincs olyasmi a törvényben egy szóval sem, hogy beteg embert egészségesnek kell nyilvánítani.) Sokkal inkább azzal van a baj, hogy azóta olyan törvényeket hoztak és már Önök, aminek „eredményeként” aki pl. 55 évesen rehabilitáltnak tekinthető, az már képtelen visszatérni a munka világába. Nem tud, mert az az ígéretük, miszerint 1 millió új munkahelyet teremtenek, sehol sincs még a megvalósítás terén. Mert közmunkát is csak keveseknek és 4 órában és éhbérért lehet szabályozásaiknak „köszönhetően” végezni, mert a munkanélküli segélyt durva mértékben és a megélhetési szint alá csökkentették és mert a minimálbért nem egységesen, hanem területenként és rendkívül eltérő módon szabályozták.

Némedi úrnak írom: tessenek végre ezt a „fülkeforradalmat” befejezni és tessenek végre az ország érdekében, felelős módon cselekedni!

Vissza...