Mennyi az annyi?

2012-01-04 11:10:08

SokasĂĄg Ă©s lĂ©lek – ezen mĂșlik egy tĂŒntetĂ©s sikere. Ha lelkesek, vagy inkĂĄbb elszĂĄntak a rĂ©sztvevƑk, akkor zĂșg a „GyurcsĂĄny takarodj”, ami egyszerƱen alkalmazhatĂł bĂĄrmely politikusra, ha a neve kĂ©t szĂłtagbĂłl ĂĄll. Ez utĂłbbira rĂĄjöttek a rĂ©sztvevƑk mĂĄr az elmĂșlt fĂ©lĂ©v nagyobb tĂŒntetĂ©sen is. Adta magĂĄt az aktualitĂĄs is: „BĂłv-li” – bĂĄr ezt inkĂĄbb az Opera elƑtt ott maradt egy-kĂ©tezer lelkes polgĂĄr mondogatta. SzĂłval, hangulat volt, azt nem kĂ©rdƑjelezte meg senki.

Mennyi az annyi?

Azt hinnĂ© az ember, hogy a lĂ©tszĂĄm egyĂ©rtelmƱbb. Nem arrĂłl van szĂł, hogy tĂ©vedĂŒnk 50%-ot: ki lefelĂ©, ki fölfelĂ©. Ennyi bizonytalansĂĄg tĂ©nyleg van. (Hiszen hol van a tömeg hatĂĄra, milyen sƱrƱ a tömeg?)

Tegnap kĂ©t szĂĄm forgott: a szervezƑk közel szĂĄzezret emlĂ­tettek, Ăłvatosabb tudĂłsĂ­tĂĄsok tĂ­zezrekrƑl beszĂ©ltek. Ez nagyjĂĄbĂłl tehĂĄt rendben van. BĂĄtrabb ĂĄllĂ­tĂĄs volt ma SzijjĂĄrtĂłtĂłl az 5-8 ezres adat, amit jĂł kommunikĂĄciĂłs stĂ­lussal „higgadtabb” becslĂ©seknek nevezett. Ez pedig nem mindegy, mert ha tĂ­zezrek mennek ki, az jĂł nagy tĂŒntetĂ©s (fƑleg tĂ©len!), mĂ­g ha ezrek, akkor az legföljebb egy jĂł közepes megmozdulĂĄs.
 


Egy jĂłl mƱködƑ orszĂĄgban mĂĄr rĂ©gen utĂĄnaszĂĄmolt volna valaki, aki könnyen hozzĂĄfĂ©r pontos vĂĄrosi tĂ©rkĂ©pekhez. Persze ez nem könnyƱ olyan orszĂĄgban, ahol a FöldrajzinĂ©v-bizottsĂĄg tagjait azĂ©rt kĂ©pesek kirĂșgni, mert nem tĂĄmogatjĂĄk teljes lelkesedĂ©sbƑl Ferihegy ĂĄtkeresztelĂ©sĂ©t (emlĂ©kszĂŒnk rĂĄ: legalĂĄbb zĂĄrĂłjelben meg akartĂĄk Ƒrizni az eredeti nevet).

Ha az orszĂĄg nem is, de a Google Maps jĂłl mƱködik, Ă©s a ’Diesz testvĂ©rek’ voltak olyan rendesek, hogy kijelöltĂ©k a tĂ©rkĂ©pen a tömeg hatĂĄrait: „ebbƑl az jön ki, hogy 32 000 ember”. JĂłmagam – egyszerƱen az AndrĂĄssy Ășt szĂ©le-hossza adataibĂłl – 50 ezerre jutottam. (Akit Ă©rdekelnek a rĂ©szletek: az eltĂ©rĂ©s onnan lehet, hogy Ƒk egy emberre több helyet szĂĄmoltak 0,7 nm-t, vagyis 100×70 cm-t, ami talĂĄn tĂșlzĂĄs.)

LĂĄthatjuk tehĂĄt, hogy nem elvakult OrbĂĄn-ellenes tumblr-ezƑkrƑl van szĂł. De SzijjĂĄrtĂł rendesen alulmĂșlta az Ƒ „higgadt” becslĂ©sĂŒket is (4-6-szorosan!). NormĂĄlis orszĂĄgban erre azt mondanĂĄk, ez mĂĄr aligha jĂłhiszemƱ.

Kis kitĂ©rƑkĂ©nt nĂ©zzĂŒnk, meg mĂĄs helyszĂ­neket is, amiket a testvĂ©rek kiszĂĄmoltak. Az oktĂłberi ’MillĂĄs’ tĂŒntetĂ©sre 57 ezer embert becsĂŒlnek, Ă©s 
 Ă©s a Kossuth tĂ©rre 180 ezret. MĂĄrpedig ez utĂłbbi ’kĂ©tmillĂĄs’ tĂŒntetĂ©s volt, a lĂ©tszĂĄmot maga RĂĄkay Philip jelentette be.
Ez az eltĂ©rĂ©s sem nagyon nevezhetƑ jĂłhiszemƱnek – rĂĄadĂĄsul a tĂ©vedĂ©s irĂĄnya sem egyezik. ElĂ©g a tĂ©rkĂ©pre nĂ©zni.

Ami biztatĂł

Tegnap tehĂĄt jĂł nagy Ă©s lelkes tĂŒntetĂ©s volt. Többen is leĂ­rtĂĄk, hogy OrbĂĄnnak most mĂĄr erƑs ellenĂĄllĂĄssal kell szĂĄmolnia. FƑleg annak fĂ©nyĂ©ben, „ami csak most vĂĄlt nagyon sokunk szĂĄmĂĄra vilĂĄgossĂĄ: OrbĂĄn volt az egyetlen politikus a rendszervĂĄltozĂĄs Ăłta, akinek sosem kellett szembesĂŒlnie azzal, hogy az utca ellene fordul. EgĂ©szen hĂ©tfƑig.”

RĂĄadĂĄsul tavaly megszervezƑdött több civil csapat, amely jĂł rutinnal, egymĂĄssal összefogva kĂ©pes tömegeket megmozgatni. SƑt, nemcsak egymĂĄssal fogtak össze, hanem a demokratikus ellenzĂ©ki pĂĄrtokkal. Csikorgott kicsit ez az egyĂŒttmƱködĂ©s, de tegnap a mno.hu is Ășgy emlegette a dolgot: a „Gyorskocsi utcai” koalĂ­ciĂł.

Zavarta is ez a nĂ©hĂĄny tucat ÁrpĂĄd-sĂĄvost, akik csak annyit tudtak mondani, hogy Ƒk GyurcsĂĄny ellen tĂŒntetnek. (Meg skandĂĄltĂĄk, hogy „ElkĂșrtad”, de könnyƱ volt egy fĂ©l gondolattal elƑbb odakiĂĄltani, hogy ’OrbĂĄn’.) Az elmĂșlt kĂ©t hĂ©tben lĂĄthatĂłan a Jobbik sem tudott mit mondani. Miközben lĂĄtvĂĄnyosan alakul az OrbĂĄn-rendszer demokratikus ellenzĂ©ke, Ƒk egyre inkĂĄbb a kollaborĂĄns szerepbe csĂșsznak.

S maguk, OrbĂĄnĂ©k: „Valahogy felemelƑ volt lĂĄtni, hogy hatalomittas, önelĂ©gĂŒlt politikusok kĂ©ptelenek annyit megoldani, hogy zavartalanul ajnĂĄrozzĂĄk sajĂĄt magukat, hanem tetszik, nem tetszik, de kĂ©nytelenek nĂ©gyszeres rendƑrkordon mögött ki-be közlekedve, hangosan elĂ©gedetlen ĂĄllampolgĂĄrokkal szembesĂŒlve ĂŒnnepelni a Nemzeti EgyĂŒttmƱködĂ©s RendszerĂ©nek illĂșziĂłjĂĄt.” – Ă­rta KopiĂĄs Attila Steve a tĂŒntetĂ©s egyik fƑ szervezƑje.
A tĂŒntetƑ tömeg viszont olyan volt, mint ahogy tavaly mĂĄr-mĂĄr megszoktuk tƑle. Ahogy KA Steve Ă­rja: „Ott vannak, akiknek kihabzik a fĂŒlĂ©n az adrenalin, Ă©s mĂ©gis valahogy zsigerileg egyĂ©rtelmƱ nekik, hogy a ’nem lĂĄthatĂł kormĂĄnnyal’ van a gond Ă©s nem a lĂĄthatĂł rendƑrökkel.”

Nem egyszer indult el a “veletek vagyunk”, vagy a “rendƑröknek nyugdĂ­jat” a többi skandĂĄlĂĄs között. A jelen lĂ©vƑ rendƑrökkel pedig nagyon pozitĂ­v tapasztalatok voltak, kedvesek Ă©s tĂŒrelmesek voltak. A kötelezƑ fegyelmen keresztĂŒl is lehetett Ă©rezni, hogy erƑsen szimpatizĂĄlnak a tĂŒntetƑkkel.

ÓvatossĂĄgra int vagy remĂ©nyt kelt?

Nem mindenki ilyen lelkes, a VĂ©lemĂ©nyvezĂ©r kicsit szkeptikusabb volt: „a demonstrĂĄciĂłk alapvetƑen a fƑvĂĄrosi elit szĂĄmĂĄra fontos ĂŒgyek körĂ© szervezƑdtek”. Ez nĂ©mileg magyarĂĄzza is a tĂŒntetĂ©s bĂ©kĂ©s jellegĂ©t, fƑkĂ©nt, ha a tƱzoltĂłk-rendvĂ©delmisek tavaszi fĂŒstbombĂĄs demonstrĂĄciĂłira gondolunk. Lehetnek tehĂĄt idĂ©n is kemĂ©nyebb akciĂłk, ha majd azok is megmozdulnak, akiket elsƑsorban a szociĂĄlis gondok nyomasztanak.

Ezt mondja a VĂ©lemĂ©nyvezĂ©r is: „valĂłdi nĂ©pharagot nem fog kivĂĄltani a jogĂĄllam csorbĂ­tĂĄsa, a közmĂ©dia elfoglalĂĄsa vagy Ă©ppen az Ășj alaptörvĂ©ny. AnnĂĄl inkĂĄbb az olyan kĂ©rdĂ©sek, melyeket az emberek a sajĂĄt pĂ©nztĂĄrcĂĄjukon is megĂ©rezhetnek”. Szerinte a hĂ©tfƑi nap legrosszabb hĂ­re OrbĂĄnĂ©k szĂĄmĂĄra a kĂ©tszĂĄmjegyƱ ĂĄllampapĂ­rhozam felbukkanĂĄsa volt.

Ez ugyanakkor inkĂĄbb növeli a hĂ©tfƑi tĂŒntetĂ©s jelentƑsĂ©gĂ©t. A több tĂ­zezres tömeg a politika irĂĄnt Ă©rdeklƑdƑ – nem tĂșl szĂ©les – közĂ©prĂ©tegekbƑl verbuvĂĄlĂłdott, tehĂĄt a szĂĄmarĂĄny mĂ©g jelentƑsebb. De ez mĂ©g mindig csak a szĂĄmok kĂ©rdĂ©se. IgazĂĄn az a fontos, hogyan zajlottak az elmĂșlt Ă©vszĂĄzadokban a nagy politikai vĂĄltĂĄsok.

Érdemes visszagondolni 1789-re. Tavasszal mĂĄr voltak lĂĄzongĂĄsok, az Ă©hezƑ pĂĄrizsiak kifosztottak Ă©lelmiszer-raktĂĄrakat. Ez az elĂ©gedetlensĂ©g adta azutĂĄn a forradalom erejĂ©t. De az irĂĄnyĂĄt mĂĄr a politizĂĄlĂł rĂ©tegek adtĂĄk, amikor jĂșliusban a Bastille ellen vittĂ©k a tömeget. De közelebbi Ă©s kevĂ©sbĂ© vĂ©res pĂ©ldĂĄt is emlĂ­thetĂŒnk sajĂĄt Ă©letĂŒnkbƑl. A kĂĄdĂĄri rendszert is inkĂĄbb az döntötte meg, hogy elmĂșlt a 3,60-as kenyĂ©r korszaka, Ă©s mindenki lĂĄthatta, mennyivel csillogĂłbbak a bĂ©csi kirakatok. De – szerencsĂ©re – akkor sem vadsztrĂĄjkok, zendĂŒlĂ©sek irĂĄnyĂĄba mentek az esemĂ©nyek. ElĂ©g gyorsan megszervezƑdött egy demokratikus politizĂĄlĂł rĂ©teg, amely irĂĄnyt adott a vĂĄltozĂĄsoknak.

Ez lehet az igazi eredmĂ©nye az december vĂ©gi Ă©s a hĂ©tfƑi esemĂ©nyeknek.

Ide klikkelve Ă©rheti el a cikk forrĂĄsĂĄt.

Vissza...