Vádirat a kormány ellen

2012-01-03 16:43:40

Így jellemezte annak a rokkant férfinak a tettét, aki szíven szúrta magát Búzás Huba költő. Tucatnyian emlékeztek hétfőn a férfira a nyugdíjbiztosítónál. Mint arról beszámoltunk, az 55 éves férfi rokkantnyugdíjas csökkentése miatt szúrta szíven magát a megyei nyugdíjbiztosító ügyfélszolgálatán december közepén, szombatra virradó éjjel hunyt el a megyei kórházban.

Katanics Sándor önkormányzati képviselő, a Demokratikus Koalíció tagjaként a Jókai utcai intézmény előtt hétfőn úgy fogalmazott, úgy tűnik, ebben az országban a kis emberekről nem fontos megemlékezni és a kis emberek sorsa sem fontos. Mint mondta, tart attól, hogy hasonló tragédiák sorozata következik be, mert sokak sorsa válik kilátástalanná. A rövid megemlékezésen Búzás Huba költő is felszólalt, mint politikától, pártoktól független polgár. Úgy vélte, a férfi tette nem csupán egy nagy jajkiáltás a kormányzati intézkedések ellen, hanem egyenesen vádirat a felelőtlen, lelketlen intézkedések ellen. Nem tudom, ilyen ítélet ellen hova tudna fellebbezni a kormányzat - tette hozzá. Az esemény végén a jelenlévők gyertyagyújtással és virágokkal emlékeztek a hétvégén elhunyt férfira.

Ide klikkelve érheti el a hír forrását a Veszport.hu-n.

Búzás Huba eljuttatta hozzám írásban is a véleményét, amit az alábbiakban változtatás nélkül közlök:

Búzás Huba költő vagyok, az itt megjelent kevésszámú gyászolók egyike, pártoktól, politikától független magyar állampolgár. Megrendüléssel értesültem arról, hogy tegnapelőtt, azaz szombaton - 2011. december 31-én - elhalálozott az a rokkant nyugdíjas "kisember" - nevét a sajtó elhallgatta - aki két héttel ezelőtt önkezével éppen itt vetett véget életének. Itt, vagyis Veszprémben, a Jókai u.5. szám alatti Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának épületében szúrta szíven magát. Miért? Előzőleg kapta meg a kormány bejelentett intézkedése következményeként az Igazgatóság elutasító határozatát, amely nyugdíjától gyakorlatilag megfosztotta. És ez ellen hiába tiltakozott. Amikor most az épület elé kegyelettel helyezem a magam mécsesét, el nem hallgathatom ennek világánál, hogy kétségbeesett embertársunk ezen tette - amely párthovatartozástól függetlenül mindenkit megrendít -  jelképes cselekedet volt:  az Ő és övéi, valamint sorstársai segélykiáltása, jajkiáltása hangzott föl. Hallanunk kell azt is, hogy eme jajkiáltás nemcsak a társadalom végső figyelmeztetése lehetett, hanem egyenesen vádiratnak szánta a kormány felelőtlen, lelketlen, embertelen intézkedései ellen. Az önmagát szíven szúrt kisember e tettével a kormány ilyen következményekkel járó törvénykezései ellen demonstrált. Vádirata nyomán mi most tizenketten, vagy többen esküdtszékké alakulva az emberiesség nevében mondunk ítéletet: a kormány bűnös döntést hozott!  - És az elvett pénzeken épp ma önmagát ünnepli. - Ezen ítélet ellen a kormányzat ugyan hová fellebbezhetne? Itéletünket a legmagasabb fórum, az Isten is jóváhagyná.
 
 A Napló is foglalkozott a témával: Jajkiáltás, de vád is
 
És itt egy másik tudósítás is!

Vissza...