"A kormánynak rendbe kell szednie a gazdaságot, megoldást kell lelnie az állam Ă©s az emberek eladĂłsodottságára s lehetĹ‘sĂ©get kell teremtenie a sok mindenben tehetsĂ©ges nĂ©p felvirágzására. Mindezt gyorsan vĂ©gre kell hajtania, olyan Ă©rdekekkel is szembeszállva, amelyek ellenzik ezt a hadjáratot. A kormányt azonban nem fogják letĂ©rĂteni pályájárĂłl. Mindez olyasvalami, amit a kĂĽlföldiek, köztĂĽk az ĂşjságĂrĂłk egyszerűen kĂ©ptelenek megĂ©rteni".
A tudĂłsĂtĂł szerint ez segĂt megĂ©rteni, mi vezĂ©rli Orbán Viktort abban, hogy - az eurĂłpai Ă©s az Ă©szak-amerikai szövetsĂ©gesek mind kĂ©tsĂ©gbeesettebb felhĂvásai ellenĂ©re - mĂ©g ĂşjĂ©v elĹ‘tt "gĹ‘zhengerkĂ©nt" áthajtson egy sor vitatott törvĂ©nyt a parlamenten, olyan törvĂ©nyeket, amelyek szerinte szĂĽksĂ©gesek e cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez. Kester Eddy szerint ez kĂĽlönösen vonatkozik a jegybanktörvĂ©nyre, amelynek átgondolását JosĂ© Manuel Barroso EU-bizottsági elnök Ă©s Hillary Clinton amerikai kĂĽlĂĽgyminiszter is kĂ©rte.
Lehet, hogy a külföldi befektetők nem értik Magyarországot, azt azonban többé-kevésbé értik, mit jelent a kockázatos befektetés, és egyre inkább ilyennek tekintik Magyarországot is, különösen azóta, hogy megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val, elsősorban a jegybanktörvény miatt. A törvény nyomán óhatatlanul még távolibbá válik az IMF-EU-egyezség kilátása - áll a cikkben.
A Financial Timesnak a Spiro Sovereign Strategy nevű londoni befektetési cég vezetője, Nicholas Spiro azt mondta, a szembenállás az IMF-fel Magyarország piaci hozzáférésének fenntarthatóságát veszélyezteti, és ha nem születik meglehetősen gyorsan működőképes megállapodás a valutaalappal, akkor Magyarországnak teljes körű adósságválsággal kell szembenéznie.
Nick Thorpe, a BBC kelet-eurĂłpai tudĂłsĂtĂłja szerint a jegybanktörvĂ©nyen vĂ©grehajtott bizonyos mĂłdosĂtások után fennmaradtak azok az aggályok, hogy a törvĂ©ny lĂ©nyegĂ©ben nem változott. Thorpe szerint a jegybank reformja potenciálisan nagyobb befolyást tesz lehetĹ‘vĂ© a kormánynak a pĂ©nzĂĽgypolitika fĹ‘ kĂ©rdĂ©seiben, pĂ©ldául kamatszint kialakĂtásában.
Nagyobb a tét
A The Wall Street Journal cĂmű amerikai ĂĽzleti napilap eurĂłpai kiadásának (WSJE) internetes változata szombaton a jegybanktörvĂ©nyt ellentmondásosnak, elfogadását pedig olyan lĂ©pĂ©snek nevezte, amely kisiklathatja az EurĂłpai UniĂłtĂłl, illetve a Nemzetközi ValutaalaptĂłl (IMF) várt pĂ©nzĂĽgyi támogatás ĂĽgyĂ©t. A miniszterelnök - olvashatĂł a cikkben - visszautasĂtotta az EU azon kĂ©rĂ©sĂ©t, hogy halasszák el a fellĂ©pĂ©st a központi bank vezetĂ©sĂ©nek átalakĂtása tekintetĂ©ben.
A lap szerint a konfliktus a legĂşjabb epizĂłd az Orbán-kormány Ă©s az EU közötti sĂşrlĂłdások sorában, amelyek közös jellemzĹ‘je az, hogy Budapest a belĂĽgyekbe valĂł illetĂ©ktelen beavatkozásnak minĹ‘sĂti azt, amikor az "aktivista" EU a tagállamok fölötti nagyobb hatáskör elĂ©rĂ©sĂ©re törekszik a kontinens adĂłsságválsága elleni harc közepette. EzĂşttal azonban - vĂ©lekedett a WSJE - a tĂ©t nagyobb, mert a patthelyzet "megfĂşrhatja" az EU Ă©s az IMF pĂ©nzĂĽgyi vĂ©dĹ‘hálĂłjának Magyarországra valĂł kiterjesztĂ©sĂ©t.
A WSJE olyan elemzőket idézett, akik szerint az elővigyázatossági hitelkeret hiányában a magyar hitelfelvételek költsége meredek emelkedésnek indulhat, s tovább eshet a forint árfolyama, ami növelné az állam, illetve a devizában eladósodott lakosság adósságterheit.
A hĂr a HVG.hu-n olvashatĂł.
 |