Még mindig nem értik?

2011-12-30 08:15:13

Úgy fest, lépést téveszt a demokratikus ellenzék, ha úgy tetszik, a Gyorskocsi utcai koalíció. Január 2-a a ciklus eddigi legfontosabb ellenzéki mozzanata lehetett volna, de a ziccer valószínűleg kimarad.

Ahelyett, hogy a demokratikus ellenzéki pártok vezetői összefogódzkodva felmennének az Operaház előtti színpadra, folytatódik az eddigi féltékenykedés és maszatolás: mintha nem tudnák, mi a tét, és mit várnak az Orbán-rendszerben fuldokló emberek.

Már azt sem érthette a kormányzás elleni zsigeri utálatot érző honpolgár, miért nem mindegy, ki jelentett be először tüntetést a pillanatra, amikor a Népköztársaság útján mennyi különös alakot rejt majd a konfekciókabát... A lényeg az lett volna, hogy kérelem benyújtva, terület foglalva, színpad építve, aztán uccu, fel a mikrofon mögé, jelezve: egyre erősödik az összefogás.

Ellenben ami most látszik, az a széthúzás, a megosztottság, és ha január 2-án nem sikerül együtt demonstrálni, a Szolidaritás által meghirdetett Ellenzéki Kerekasztal létrejötte hónapokat csúszhat.

Fogy a levegő Orbán és megvetett rendszere körül: az állampapírpiac számunkra kiszáradt, a világsajtó püföli Übü királyt és csapatát, az IMF közölte, hogy vagy a legszigorúbb ajánlat, vagy semmi. Szövetséges sehol, a csőd már a közelben. A bóvlikormány rettenetes bajban van, a társadalmi elégedetlenség olyan arányban nő, mint a Blaha Lujza tértől a sor a krisnások ételosztásán a sor.

Ebben a helyzetben az ellenzékben bízók azt szeretnék, ha összefogás lenne. Márpedig január 2-a, 2012 első munkanapja erre kiválóan alkalmas pillanat. Álljon fel a színpadra Mesterházy Attila, Schiffer András, Gyurcsány Ferenc, a Szolidaritás, a Milla, a 4K képviselője! Csak hogy érezze a Fidesz, hogy a nyomás nem csak külföldről érkezik, immár a hazai ellenállás is formálódik. Keveslem, hogy majd néhány civil beszél, a pártok pedig, amelyekre végül is majd szavazni kell, ott állnak oldalt, gyanakodva pillantgatva egymásra.

Az MSZP és az LMP úgy tesz, mintha nem tudnák, mit vár el tőlük a demokraták közössége. Miért derogál nekik egymás mellett szerepelni? Vagy azt gondolják, ha Gyurcsány beszél a néphez, nekik kevesebb jut a helyszíni siker zajából?

Ha egymás kezét felemelve együtt a színpadon állnának, olyan dübörgő, zúgó tapsvihar lenne, hogy szinte behallatszana az Operába. Katartikus pillanat lenne...

De nem...

Azt mondja az MSZP - amely egy nappal korábban még örült, hogy a DK csatlakozott hozzájuk -, hogy inkább a civilek szervezzék azt , amit egy nappal korábban még ők akartak szervezni. Az LMP is, amely egy hete még egyedül szervezett demonstrációt, most ugyancsak a civilek mögé bújik.

Ha pedig a dolog arról szól, hogy az MSZP és az LMP nem csak egymással nem, de a DK-val sem, akkor ebből hogy lesz Ellenzéki Kerekasztal? Miért nem lehet felfogni, hogy egymás nélkül nem lehet legyőzni a Fideszt? MIért csak a DK érti, hogy muszáj végre együttműködni?

Most, sajnos, úgy áll a helyzet, hogy Fidesz-EKA 1-0. Orbánék röhögnek a markukba, hogy ezek egymással szórakoznak. Pedig minden más meccsen 0-5-re állnak...

Mivel itt az év vége, az írás befejezésére mégis legyünk optimisták. Rendben, nevezzük civil tüntetésnek azt, amit pártok kezdtek szervezni, de ha a pártok vezetői ott együtt megjelennek, ha mégis csak egy térben vannak végre a saját, nem mindenben egyformán gondolkodó híveik között, az mégis csak jelenthet valamit.

Nincs ellenzéki összefogás az MSZP, az LMP és a DK nélkül. És orbánváltás sincs. A demokraták közössége pedig előbb-utóbb azokat fogja büntetni, akik ezt a parancsot, az összefogás parancsát nem értik meg.

Forrás: greczy.blog.hu

Vissza...