Kikosarazta Barossot |
2011-12-23 13:43:17 |
|
A jegybanktörvényhez benyújtott módosításokról pénteken szavaz a parlament. Orbán Viktor csütörtök este a Hír Tv-nek adott interjúban megerősítette a Népszabadság elmúlt napokban közölt információit. A miniszterelnök azt mondta: a Barrosónak írt válaszlevelében tudatta, hogy sem a jegybanktörvény, sem az elnök által szintén kifogásolt pénzügyi stabilitási törvény elfogadásának az elhalasztására nincs lehetőség. „Az új alkotmányunk ugyanis január elsején hatályba lép, és az új alkotmányos rendnek fontos építőköve mindkét kétharmados törvény. Ezeket a normális rendben megalkotja a parlament. Ellenben ezek a törvények nem tartalmaznak semmi olyat, amit neki jogában, módjában állna kifogásolni” – mondta Orbán Viktor. Lapunknak kormányközeli források azt mondták, a kormányt nem lepte meg a Standard & Poor’s (S&P) leminősítése, miután Ollie Rehn EU-biztos szavára megszakadtak az előkészítő tárgyalások az IMF-fel. „Három leminősítés kalkulálva van”, fogalmazott egy magas rangú politikus arra, hogy a Moody’s, illetve az S&P is a bóvli kategóriába sorolta Magyarországot. „Januárban valószínűleg a Fitch is megteszi ezt”, tette hozzá. Matolcsy György egy tegnapi sajtótájékoztatón arra utalt, hogy a leminősítések politikai okokra vezethetők vissza. Szóvá tette, hogy a jegybanktörvény kapcsán az S&P nem várta meg, hogy „a félelmeknek lesz-e igaza”, vagy pedig az országgyűlés elfogadja az EKB véleményét, javaslatait. Ez beszédesen mutatja azt, hogy valami másról van szó – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint „ellenszélben” kezdett neki a kormány az ország megújításának. Munkatársunknak csütörtök este, miután az EKB megismételte aggályait a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, megerősítették: ugyan Rogán Antal futószalagon adta be a módosítókat a javaslathoz, és az EKB 15 észrevétele közül 13 ponton megfelelt az elvárásoknak, a tizennegyediknek pedig „félig”, azon nem változtat a kormány, hogy legyen egy harmadik, funkcióval fel nem ruházott MNB-alelnök, és két új monetáris tanácstag. – Ehhez azért ragaszkodik a miniszterelnök, mert az alapkamat meghatározása fontos a kormány számára, másrészt így lenne biztosított a hozzáférés a 35 milliárd eurós devizatartalékhoz. A kiszivárgott hírek szerint adott esetben ötmilliárd eurót használna a kormány a likviditás biztosítására. A miniszterelnök nem is titkolta, hogy „ez is egy opció” – hívta fel a figyelmet forrásunk arra a rádióinterjúra, amelyben Orbán Viktor közölte, „a jegybank óriási pénzeket kezel… mozgósítani lehet”. A miniszterelnöki nyilatkozatot pikánssá teszi, hogy Matolcsy György azt nyilván nem hallotta, hiszen a kérdés kapcsán kinyilvánította: „a devizatartalék ilyen felhasználása szigorúan tilos”. Az EKB véleménye szerint a két újabb monetáris tag fölösleges kinevezése sérti a jegybanki függetlenség uniós szinten védett alapelvét. Ez felveti a kérdést, hogy ez felhasználható-e a döntéshozatali folyamatnak a jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására. Az EKB sérelmezi az MNB és a PSZÁF összevonását is, mondván: sérülne a jegybank elnökének személyes függetlensége egy olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne). „Ez a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is megszegné”, írták. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban Rogán Antal biztosította Simor Andrást, hogy a mandátuma kitöltéséig, 2013 márciusáig marad a jegybank élén. Információink szerint szerdán a kormányülésen az is elhangzott, hogy fel kellene oldani az MNB-elnök fizetésére vonatkozó bérmaximalizálást, azaz, hogy Simor András jövedelmi plafonja csak kétmilliós lehet. Tavaly ezt szintén sérelmezte az EKB, uniós cikkelyeket citálva állította, az MNB-elnök kinevezésekor fennálló körülményeken később nem lehet változtatni. Ez fordulat a kormány részéről, és gesztus az EKB felé. „Ha Rogán Antal ilyen módosító indítványt terjesztene a T. Ház elé, a kormány támogatná”, mondta lapunknak a szerdai kormányülés egyik résztvevője, ugyanakkor Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke azt közölte, hogy nem áll szándékában ilyen indítványt tenni. A Barroso által nehezményezett másik sarkalatos jogszabály, a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat zárószavazására ma kerül sor az Országgyűlésben; ez alkotmányos rendelkezéssé teszi az arányos (egykulcsos) adózást. „A stabilitási törvény ezen része elleni tiltakozásra az EU-nak nincs jogi lehetősége, ezért a Költségvetési Tanács jogosítványa az apropó a törvényjavaslat támadásához”, mondta lapunknak egy ismert fideszes politikus, hozzátéve, az uniós adójog-harmonizáció akadályozását vélik felfedezni Magyarországon. A kormány részéről a leminősítések, a Barroso-levél és az EKB-aggályok ellenére is valós esélyt látnak arra, hogy január közepén folytatódnak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val. Az a remény viszont már eloszlott, hogy elővigyázatossági megállapodásról lehessen tárgyalni. Az egyik kormánytag abban bízik, hogy ha a szigorúbb, készenléti hitelmegállapodásra kényszerül is a magyar fél, „azt színezni lehet elővigyázatossági jelleggel”. Azzal, hogy Magyarország nem szeretné lehívni a hitelrészleteket. Ezért is van szükség annak biztosítására, hogy ha a kormány rákényszerül, használhassa a devizatartalékok egy részét. Forrás: Nol.hu |
Szerdán a kormányülésen semmilyen jel nem utalt arra, hogy Orbán Viktor meghátrálna, és visszavonná az Európai Központi Bank (EKB) által aggályosnak tartott jegybanktörvény-módosítást, annak ellenére sem, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ezt „erőteljesen tanácsolta” a magyar miniszterelnöknek, utalva arra: ez a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások folytatásának – mondta lapunknak csütörtökön egy kormányzati forrás.