Elemez a Medián

2011-12-15 05:29:47

Míg 2010 a felfokozott várakozások, majd némi elbizonytalanodás éve volt, idén egyértelműen lejtőre került a kormány tevékenységének megítélése – derül ki a HVG számára készített évzáró Medián-elemzésből.

A kormányváltás időszakát a közhangulat ugrásszerű javulása jellemezte, 2011-ben azonban az elbizonytalanodás, a csalódottság egyre súlyosabb jelei mutatkoztak. Már tavaly novemberben is többségben voltak azok, akik úgy érezték, Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, ám a választások évfordulóján az arányuk már meghaladta a 60 százalékot, az év végére pedig megközelítette a 80 százalékot, így már csaknem eléri a választások előtt mért szintet. Derűlátókat szinte csak Fidesz-támogatók között találni, ám komoly figyelmeztetés lehet a kormány számára, hogy még a kitartó kormánypártiak meghatározó része (43 százaléka) is úgy érzi, az országban rossz irányt vettek a dolgok.

Az Orbán-kormány megalakulását követően hónapokig – egész pontosan tavaly novemberig – a válaszadók több mint fele kedvezően ítélte meg a kormányzati munkát, és még az év elején is 45 százalék volt az elégedettek aránya. A választások után egy évvel azonban már csak a válaszadók egyharmada, az év végére pedig csak nagyjából minden ötödik ember vélekedett pozitívan a kormány munkájáról. A lakossági véleményeket százfokú skálára kivetítve a mostani, 30 pontos eredmény már jócskán elmarad az első Orbán-kormány idején mért legrosszabb eredménytől is – az akkori negatív rekordot ugyanis az 1999 decemberében mért 36 pont jelentette.

A demokráciára nézve ennél súlyosabb problémát jelez, hogy az idén húsz éve nem látott mélypontra, 40 százalékra süllyedt a magukat biztos szavazónak vallók aránya, miközben a választásra jogosultak jelentős része (novemberben 42, de decemberben is 40 százalék) nem talál olyan pártot, amelyet támogatni tudna. A „választani tudó biztos szavazók” gyakran emlegetett kategóriája például ebben a helyzetben statisztikailag alig értelmezhető, hiszen a választópolgárok nagy része olyannyira kiábrándult a politikából, hogy valószínűleg el sem menne szavazni, és még a részvétel mellett elkötelezetteknek is közel az egyötöde jelenleg egyik pártra sem adná a voksát. Az a csoport, amelyik „biztosan” részt venne a választáson, és választani is tudna a pártok közül, jelenleg a választókorú lakosság alig harmada.

A helyzet különlegességét az adja, hogy a kormány romló megítélése ellenére még most is a kormánypárt a legnépszerűbb. A választani tudó „biztos” szavazók körében a Fidesz támogatottsága az év nagy részében az 50 százalékot is meghaladta, ami elméletileg azt jelentené, hogy egy mostani választáson több szavazatot gyűjthetne be, mint az összes ellenfele együttvéve. A kormányoldal ugyanakkor a „megnyugtató” előnyéből is folyamatosan veszített az év során, a támogatottsága ebben a körben decemberre 43 százalékra mérséklődött.

Ráadásul – távol a következő választásoktól – sokkal fontosabb lehet az az információ, hogy egy párt a választásra jogosult lakosság mekkora részének támogatására számíthat. A teljes népességben tavaly nyár óta látványosan zuhant a kormánypárt népszerűsége: a Fidesz a választások után meglévő szimpatizánsainak mostanra csaknem a felét elveszítette (a tavaly nyáron mért 50 százalékos támogatottságából csak 26 százalék maradt), ami közel kétmillió csalódott embert jelent. És bár másfél év távlatából már nem teljesen megbízható a válaszadók emlékezete, mégis komoly figyelmeztetés, hogy azoknak az embereknek, akik emlékeik szerint 2010-ben a Fideszt támogatták, ma már csak alig több mint a fele (56 százalék) döntene ugyanígy. A Fidesz egykori támogatóinak közel háromtizede jelenleg a pártpreferencia nélküliek népes táborát gyarapítja, mintegy 15 százalékuk viszont már át is állt valamelyik másik párthoz (részben a Jobbikhoz, de az MSZP és az LMP szavazótáborába is kerültek egykori fideszesek).

Az ellenzék a kormánypárti szavazótábor zsugorodása ellenére sem tudott igazán megerősödni. A kiábrándultságból a jelek szerint a Jobbik profitált a legtöbbet, támogatottsága a teljes népességen belül az év elején mért 7-8 százalékról 11-12 százalékra nőtt (szeptemberben és novemberben szinte ugyanakkora támogatói bázis állt mögötte, mint az MSZP mögött). A szocialisták támogatottsága az év során 12 és 17 százalék között ingadozott, miközben Gyurcsány Ferenc új pártja decemberben 3 százaléknyi szimpatizánst tudhat maga mögött. A Demokratikus Koalíció megjelenése először elbizonytalaníthatta a baloldali szavazókat, ám mostanra a DK-nak és az MSZP-nek együtt már csaknem ugyanannyi támogatója van, mint az MSZP-nek volt októberben. Eközben az LMP támogatói bázisa az év elején mért 3 százalékos szintről 4-6 százalékosra nőtt. A jelenlegi lakossági közhangulatról ugyanakkor a vezető politikusok „népszerűségi” rangsora is sokat elárul. A magyarok eszerint lényegében a teljes jelenlegi politikai elitet elutasítják – aligha lehet másképp értelmezni azt, ha még a „legkedveltebb” politikust is az emberek mindössze harmada látja szívesen fontos pozícióban. Külön is figyelemre méltó a miniszterelnök népszerűségének alakulása. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor személyesen is „kétharmados támogatottságot” élvezett, vagyis 68 százalékos volt a népszerűsége. Idén szeptemberre a kedveltsége minden korábbinál alacsonyabbra, 40 százalék alá csökkent, azóta pedig tovább zuhant – jelenleg már csak a megkérdezettek 31 százaléka látja őt szívesen „fontos politikai szerepben”. És bár a kormányfő-pártelnök korábban mindig számíthatott szinte a teljes Fidesz-szavazótábor szimpátiájára, a legutóbbi felmérésben már pártjának szavazói közül is minden tizedik nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen látja őt kulcspozícióban. A decemberi politikuslista élén egyébként, akárcsak novemberben, Schmitt Pált találjuk. Az, hogy a köztársasági elnökhöz kötődik a legnagyobb támogatottság, korábban is általános jelenség volt, azonban egyetlen korábbi államfő népszerűsége sem süllyedt ilyen alacsonyra. Még a volt államfők közül a legkevésbé népszerű Sólyom Lászlót is hivatali idejében mindvégig az emberek több mint 50 százaléka támogatta, Schmitt Pált azonban (a tavaly szeptemberben mért 60 százalékkal szemben) jelenleg már csak 33 százalék.

A HVG.hu-n megjelent elemzést ide klikkelve érheti el.

Vissza...