A közismert tĂ©nyek ugyanis arra utalnak, hogy a kormányt, a kormányzĂł pártokat nem Ă©rdekli semmi más, mint az, hogy mikĂ©ppen lehet az oktatás rendszerĂ©t Ăşgy átalakĂtani, hogy csak azoknak a családoknak a gyermekei juthassanak használhatĂł tudáshoz, akik a köreikhez tartoznak, továbbá, hogy az oktatás feladataiban közreműködĹ‘ket megfosszák az önállĂł vĂ©lemĂ©nyalkotás Ă©s vĂ©lemĂ©nynyilvánĂtás minden lehetĹ‘sĂ©gĂ©tĹ‘l, Ă©s az állam feltĂ©tlen kiszolgálĂłivá silányĂtsák le Ĺ‘ket.
Nemcsak a pedagógusok, nemcsak az óvodák, iskolák és kollégiumok, nemcsak az oktatók és kutatók, nemcsak a felsőoktatási intézmények kerülnek végveszélybe, hanem azok a helyi önkormányzatok is, amelyek arra hivatottak, hogy érvényre juttassák a helyi közösségek, az egyes települések választóinak, lakosainak az akaratát, kifejezzék és érvényre juttassák, ha kell, a kormány szándékai ellenére, a helyi közügyeket.
SĂşlyosan sĂ©rĂĽlnek azonban a családok Ă©rdekei, a szĂĽlĹ‘k jogosĂtványai, gyermekeink lehetĹ‘sĂ©gei, a jövĹ‘jĂĽk.
A közelmĂşlt Ă©vtizedei bizonyĂtották, hogy azok az országok váltak sikeressĂ©, amelyek kĂ©pesek voltak megĂşjĂtani oktatási rendszerĂĽket, amelyek kĂ©pesek voltak befektetni az oktatásba. Nem hozhat azonban megĂşjulást, sikert a mĂşltra Ă©pĂtett átrendezĂ©s, amelynek nem az a cĂ©lja, hogy a meglĂ©vĹ‘ oktatási rendszert a 21. század követelmĂ©nyeihez igazĂtsa, hanem az, hogy a 20. század második Ă©vtizedĂ©be vezesse vissza.
A törvények ugrást jelentenek a sötétbe
Az országgyűlĂ©si kĂ©pviselĹ‘k Ăşgy fogadják el az oktatás rendszerĂ©t átalakĂtĂł három törvĂ©nyt, hogy annak megismerĂ©sĂ©re nem nyĂlhat lehetĹ‘sĂ©gĂĽk. A kormány november 5-e Ă©s november 19-e között nyĂşjtotta be a nemzeti köznevelĂ©srĹ‘l szĂłlĂł törvĂ©nyt, a szakkĂ©pzĂ©srĹ‘l szĂłlĂł törvĂ©nyt Ă©s a nemzeti felsĹ‘oktatásrĂłl szĂłlĂł törvĂ©nyt. A három törvĂ©ny tárgyalásához, megvitatásához nĂ©hány Ăłrát biztosĂtottak a kĂ©pviselĹ‘knek, Ă©s nem kĂ©tsĂ©ges, hogy mindhárom törvĂ©ny decemberben napvilágot is fog látni, miután a hatályba lĂ©pĂ©s idĹ‘pontja számos rendelkezĂ©s esetĂ©ben 2012. január 1.
Az oktatás rendszerĂ©t átalakĂtĂł három törvĂ©ny vĂ©giggondolására, megvitatására nem is juthat kellĹ‘ idĹ‘, amikor további több tucat törvĂ©ny vár megszavazásra. MĂ©g ebben az Ă©vben kell elfogadni többek között a jövĹ‘ Ă©vi költsĂ©gvetĂ©st meghatározĂł törvĂ©nyt, a helyi önkormányzatok rendszerĂ©t ĂşjraszabályozĂł törvĂ©nyt, a nemzetisĂ©gek jogait átrendezĹ‘ törvĂ©nyt, az AlaptörvĂ©ny bevezetĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges közel kĂ©tszáz törvĂ©ny mĂłdosĂtását, az egyesĂĽlĂ©si jogrĂłl szĂłlĂł Ăşj törvĂ©nyt, a Munka TörvĂ©nykönyvĂ©t, az országgyűlĂ©si kĂ©pviselĹ‘k választásárĂłl szĂłlĂł törvĂ©nyt.
A törvények mögött nincs szakmai támogatottság
A benyĂşjtott három törvĂ©nyjavaslathoz a kormány nem terjesztette az OrszággyűlĂ©s elĂ© azokat a hatástanulmányokat, amelyekbĹ‘l a kĂ©pviselĹ‘k meggyĹ‘zĹ‘dhettek volna arrĂłl, milyen ĂĽtemezĂ©sben, milyen intĂ©zmĂ©ny-átalakĂtásokkal, bezárásokkal, pedagĂłgusok Ă©s más alkalmazottak elbocsátásával lehet megvalĂłsĂtani az intĂ©zmĂ©nyrendszer államosĂtását. Nem bocsátották a kĂ©pviselĹ‘k rendelkezĂ©sĂ©re az oktatásban Ă©rdekelt szakszervezetek Ă©s szakmai szervezetek vĂ©lemĂ©nyĂ©t, álláspontját az átalakĂtásokkal kapcsolatosan. Nem is bocsáthatták, mivel a benyĂşjtott törvĂ©nyek közĂĽl pĂ©ldául a szakkĂ©pzĂ©srĹ‘l szĂłlĂł törvĂ©ny egyeztetĂ©sĂ©re egyáltalán nem kerĂĽlt sor, mĂg a nemzeti köznevelĂ©srĹ‘l szĂłlĂł törvĂ©nyjavaslatot a rendelkezĂ©sre állĂł nĂ©hány napos egyeztetĂ©si határidĹ‘ lejárta elĹ‘tt a kormány már elfogta. A szakszervezetek, a szakmai szervezetek felhĂvtál a kĂ©pviselĹ‘k figyelmĂ©t arra, hogy milyen kockázatot vállalnak, ha támogatják a javaslatokat. A HálĂłzat a TanszabadságĂ©rt a nemzeti köznevelĂ©si törvĂ©ny benyĂşjtása Ăłta tiltakozĂł demonstráciĂłt, szĂĽlĹ‘i fogadóórát tart minden munkanapon a Kossuth tĂ©ren.
A törvĂ©nyek központi cĂ©lkitűzĂ©se az államosĂtás
A kormány Ă©s a kormánypártok legfontosabb cĂ©lkitűzĂ©se az egĂ©sz ország, köztĂĽk a közoktatás államosĂtása. Az államosĂtás nemcsak a jogszabályok kiadását jelenti, hanem az egyes intĂ©zmĂ©nyek fenntartását, a teljes ellenĹ‘rzĂ©si Ă©s szolgáltatĂł rendszer fenntartását Ă©s működtetĂ©sĂ©t is. Az államosĂtás mögött azonban nincs valĂłságos szakmai indok. Nem igaz, hogy az állam, egĂ©szen pontosan a miniszter vagy az államtitkára Budapesten meg tudja mondani, adott közsĂ©gben, adott városban az adott iskola egyes tanulĂłjának milyen szolgáltatásra van szĂĽksĂ©ge ahhoz, hogy szemĂ©lyisĂ©ge a lehetĹ‘ legteljesebb mĂ©rtĂ©kben kibontakozzon. Az államosĂtás azt a cĂ©lt szolgálja, hogy intĂ©zmĂ©nyeket szĂĽntessenek meg Ă©s Ă©rtĂ©kesĂtsĂ©k vagyonaikat, hogy forrásokat vonjanak ki az ellátĂłrendszerbĹ‘l, Ăgy a közoktatásbĂłl is, hogy az állam közvetlen utasĂtások Ăştján határozza meg, mi a kĂvánatos, mi a jĂł az államnak.
Az oktatási rendszer teljes államosĂtásához szerĂ©ny becslĂ©sek szerint is közel nĂ©gyszáz milliárd forint hiányzik. Miután többletforrást nem szán az állam az oktatás rendszerĂ©re, ezĂ©rt csökkenti az oktatáshoz valĂł hozzáfĂ©rĂ©s idejĂ©t, a tankötelezettsĂ©g idejĂ©t, szűkĂti az Ă©rettsĂ©gi megszerzĂ©sĂ©nek lehetĹ‘sĂ©gĂ©t, a gimnáziumba valĂł bejutás esĂ©lyeit. A szakiskolai kĂ©pzĂ©s nem nyĂşjt lehetĹ‘sĂ©get olyan kĂ©szsĂ©gek, kĂ©pessĂ©gek megszerzĂ©sĂ©re, amely biztos jövĹ‘t garantál annak, aki ott fejezte be a tanulmányait; a szakközĂ©piskolai Ă©rettsĂ©givel nem lehet bejutni az elit egyetemekre.
Az államosĂtás elsĹ‘ lĂ©pcsĹ‘jekĂ©nt eddig pĂ©ldátlan mĂłdon, tanĂ©v közben, január 1-jĂ©n veszi át az állam a megyei intĂ©zmĂ©nyeket, Ă©s március 31-Ă©vel felmenti az intĂ©zmĂ©nyek vezetĹ‘it. Az intĂ©zmĂ©nyvezetĹ‘k feletti munkáltatĂłi jogot megkapja a miniszter, aki szabadon, minden pályáztatási kötelezettsĂ©g nĂ©lkĂĽl, minden egyeztetĂ©si eljárás mellĹ‘zĂ©sĂ©vel dönthet a vezetĹ‘i megbĂzás kiadásárĂłl vagy visszavonásárĂłl.
A kormánypártok az államosĂtás eszközĂ©t fegyverĂĽl használják az önkormányzatok ellen. Már a parlament elĹ‘tt van az a törvĂ©nyjavaslat is, amely állami kĂ©zbe veszi Esztergom iskoláit.
A törvĂ©nyek az állampolgárok helyett az alattvalĂłkra Ă©pĂtenek
Az államosĂtott intĂ©zmĂ©nyekben minden döntĂ©s az állam valamelyik szervezetĂ©nek a kezĂ©ben lesz. Az állam által lĂ©trehozott bizottságok Ă©s hatĂłságok döntenek majd arrĂłl, hogy a gyerek iskolába lĂ©phet-e, arrĂłl, hogy a többiekkel egyĂĽtt vagy kĂĽlön osztályban tanuljon, arrĂłl, hogy egĂ©sz nap az iskolában kell-e lennie.
Az állam adja ki az egyetlen tantervet, a hozzá rendelt egyetlen tankönyvet, és ellenőrzi azt, hogy a pedagógus a központilag elrendelt menetrend és ütemterv szerint halad-e. Csak az állam szervezhet szolgáltatást a közoktatásban, az állam dönt arról is, létrehozhat-e a saját pénzén valaki óvodát vagy iskolát.
Megszűnik a pedagógusnak a joga ahhoz, hogy egyéni fejlesztési tervet dolgozzon ki a tanuló számára, hogy megválassza azokat a módszereket, amelyekkel a leghatékonyabban tudja ellátni feladatait. Lényegében az állami gépezet csavarjává válik.
Az állam nemcsak ellenĹ‘riz, hanem minĹ‘sĂt is, vizsgálhatja, hogy a pedagĂłgus milyen családi Ă©letet Ă©l, hiszen kötelessĂ©gĂ©vĂ© válik, hogy hivatásához mĂ©ltĂł magatartást tanĂşsĂtson az intĂ©zmĂ©nyben Ă©s azon kĂvĂĽl is.
A miniszter által kinevezett intĂ©zmĂ©nyvezetĹ‘ feladata lesz az etikai szabályok megtartása Ă©s megtartatása. A pedagĂłgus csak akkor maradhat a pályán, Ă©s csak akkor lĂ©phet magasabb fizetĂ©si osztályba, ha az állam által működtetett minĹ‘sĂtĂ©si rendszerben megfelelĹ‘nek találják a magatartását, a hozzáállását, az állami utasĂtások elfogadását Ă©s vĂ©grehajtását.
A törvĂ©nyek csorbĂtják a szĂĽlĹ‘i jogokat
Az állam kiszolgáltatottá teszi a szĂĽlĹ‘ket is. TöbbĂ© nem dönthetnek szabadon arrĂłl, hogy milyen nevelĂ©sben kĂvánják rĂ©szesĂteni gyermekĂĽket, mivel az állam megmondja helyettĂĽk, hogy melyik idĹ‘ponttĂłl kezdĹ‘dĹ‘en kötelesek átengedni nevelĂ©si feladataikat az állam által működtetett ellátĂłrendszernek. Kötelezik a szĂĽlĹ‘t arra is, hogy egĂ©sz hĂ©ten, a szombati Ă©s vasárnapi napokat leszámĂtva, lehetĹ‘vĂ© tegye az állam számára, hogy az általa fontosnak tartott nevelĂ©si elveknek megfelelĹ‘en irányĂtsa a gyermek fejlĹ‘dĂ©sĂ©t. Ez a következmĂ©nye ugyanis annak, hogy háromĂ©ves kortĂłl Ăłvodába kell adni a gyermeket akkor is, ha egyĂ©bkĂ©nt a szĂĽlĹ‘ el tudná látni nevelĂ©si feladatait. Ez a következmĂ©nye annak, hogy az általános iskolai tanulmányok teljes idĹ‘szakában – vagyis az elsĹ‘tĹ‘l a nyolcadik Ă©vfolyamig – reggel nyolctĂłl tizenhat Ăłráig az iskolában kell tartĂłzkodnia a gyereknek, fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy a szĂĽlĹ‘ mit szeretne.
Az iskolaotthonos nevelĂ©s Ă©s oktatás ismert Ă©s bevált pedagĂłgiai szolgáltatás, amennyiben igĂ©nybevĂ©telĂ©hez minden feltĂ©telt megteremtenek, Ă©s a szĂĽlĹ‘ dönti el, Ă©l-e ezzel a lehetĹ‘sĂ©ggel. Ebben az ellátási formában gondoskodni kell a gyerekek pihenĂ©sĂ©rĹ‘l, szĂłrakozásárĂłl, sportolásárĂłl, ingyenes Ă©tkeztetĂ©sĂ©rĹ‘l. Ebben az ellátási formában nincs helye a házi feladatnak, Ă©s a gyerek, a tanulĂł felkĂ©szĂtĂ©sĂ©rĹ‘l az iskolának kell gondoskodnia. Ezzel szemben a megismert javaslat szerint az a pedagĂłgus, aki felkĂ©szĂtette a tanulĂłt, másnap tudását elĂ©gtelenre Ă©rtĂ©kelheti, Ă©s a tanulĂł már az elsĹ‘ Ă©vfolyamon megbuktathatĂł. Az iskolaotthonos oktatáshoz tartozĂł szakkörökrĹ‘l, Ă©rdeklĹ‘dĂ©si körökrĹ‘l, művĂ©szeti- Ă©s egyĂ©b foglalkozásokrĂłl, valamint a további feltĂ©telekrĹ‘l a javaslatban rendelkezĂ©s nem találhatĂł.
Ide kattintva Ă©rheti el Ă©s olvashatja tovább SzĂĽdi János Ărását a Galamus.hu-n. |