Mi most egy kicsit tĂĄrgyszerƱbbek leszĂŒnk a szĂłvivĆnĂ©l, fĆleg, hogy a helybĂ©liek is azok. ArrĂłl van szĂł, hogy a nĂ©gy mĂ©ter magas szoborcsoport egyik lovĂĄnak a fara a VĂĄroshĂĄza ablakaira nĂ©z, ebbĆl következĆen amikor a vĂĄrosatyĂĄk kinĂ©znek az ablakon, a tĂ©r egy bizonyos pontjĂĄrĂłl Ășgy lĂĄtni, mintha a kĂ©pviselĆ-testĂŒlet a lĂł folytatĂĄsa volna.
VĂĄrosvezetĂ©si szempontbĂłl az a baj, hogy mĂ©g csak elfordĂtani se Ă©rdemes a szoboregyĂŒttest, mert valamelyik lĂł fara mindenkĂ©ppen a VĂĄroshĂĄza felĂ© ĂĄllna; sajnos a vĂ©gvĂĄri harcokban a lovak nem elĆre meghatĂĄrozott tĂĄnclĂ©pĂ©sben forogtak harc közben.
MĂ©g a nyĂĄron Eger fĆĂ©pĂtĂ©sze azt mondta Doros Judit kollĂ©ganĆmnek, hogy hĂĄzassĂĄgkötĂ©sek utĂĄn a VĂĄroshĂĄza Ă©pĂŒletĂ©bĆl kilĂ©pĆ nĂĄsznĂ©pet is zavarja a lĂł fara, egyĂ©bkĂ©nt is a szobor âszakmai szempontbĂłl mĂĄr a kezdetektĆl fogva rossz helyen van.â Amit nem tudom, fel tudunk-e fogni kellĆ mĂ©lysĂ©gĂ©ben.
Ha ugyanis azt vesszĂŒk, hogy Kisfaludi StrĂłbl alkotĂĄsĂĄt 1967-ben ĂĄllĂtottĂĄk fel a DobĂł tĂ©ren, akkor mĂĄr egĂ©sz generĂĄciĂłk nĆttek fel Ășgy, hogy a tĂ©ren ĂĄthaladva kĂ©t szoborcsoportot is lĂĄthattak egymĂĄs utĂĄn, mentĂĄlisan mĂ©gse kĂĄrosodtak, mi több, a takarĂĄs ellenĂ©re egriek szĂĄzai talĂĄljĂĄk meg ma is a VĂĄroshĂĄzĂĄt, Ă©s kilĂ©pve az Ă©pĂŒletbĆl nem a lĂł farĂĄban keresik az önazonossĂĄgukat; mondhatni, nekik kifejezetten Ăgy szĂ©p a tĂ©r, nekik ez a tradĂciĂł.
Ha Ășgy vesszĂŒk, az egri vĂĄrat is eleve rossz helyre Ă©pĂtettĂ©k: nemrĂ©g több napot töltöttem Egerben, Ă©s mondhatom, hogy pĂ©ldĂĄul a SzenĂĄtor-hĂĄz vendĂ©glĆjĂ©bĆl nem lehet nyĂlegyenesen ĂĄtmenni a Zöld SĂĄrkĂĄny vendĂ©glĆbe, mert Ăștban van a vĂĄr; hogy mi is adjunk nĂ©mi ötletet Ășjabb köztĂ©ri Ă©pĂtmĂ©ny ĂĄthelyezĂ©sĂ©re.
ĂrtsĂŒk meg, centrĂĄlis erĆtĂ©r van. Ami a hĂres kötcsei alapvetĂ©s szerint azĂ©rt jĂł, mert megszƱnnek az ĂĄldatlan Ă©s vĂ©gtelenbe nyĂșlĂł vitĂĄk, Ă©s lehet vĂ©gre alkotni. Ma mĂĄr azt is tudjuk, hogy a polgĂĄrmesteri lĂ©t kvintesszenciĂĄja, hogy lehetĆleg mĂĄr a hivatali idĆnk elsĆ Ă©vĂ©ben mintegy nemzeti minimumkĂ©nt legalĂĄbb egy szoborcsoportot odĂ©bb rakassunk, ĂĄm az mĂĄr lehetetlen ĂĄllapot, hogy minden egyes szoborĂĄthelyezĂ©snĂ©l a vĂĄros elsĆ embere törtĂ©nĂ©szekkel, Ă©pĂtĂ©szekkel, gyanĂșs egzisztenciĂĄjĂș esztĂ©tĂĄkkal vegye körbe magĂĄt, hogy megindokolja a döntĂ©sĂ©t.
Budapesten ennĂ©l sokkal pergĆbb az Ă©let: ha ott valamit ĂĄthelyeznek vagy ĂĄtneveznek, akkor az indoklĂĄs rövid Ă©s hatĂ©kony: csak.
Egerben egyĂ©birĂĄnt többen felvetettĂ©k, hogy ha mĂĄr vĂĄrosszĂ©pĂ©szeti szempontbĂłl zavarĂł tud lenni egy lovas szobor, akkor miĂ©rt nem zavarja a kĂ©pviselĆ-testĂŒletet a tĂ©rrĆl nyĂlĂł Centrum ĂruhĂĄz vasbeton Ă©pĂŒlete, ami annyira randa, hogy a legbolsevistĂĄbb szocreĂĄl tervezĆ se lĂ©pnĂ© ĂĄt a kĂŒszöbĂ©t. A fĆĂ©pĂtĂ©sz szerint azĂ©rt nem nyĂșlhatnak az ĂĄruhĂĄzhoz, mert az a VĂ©gvĂĄri vitĂ©zekkel ellentĂ©tben magĂĄntulajdonban van, Ă©s a vĂĄros nem kötelezhet arra egy magĂĄncĂ©get, hogy esztĂ©tikai szempontok miatt lebontson egy ĂĄruhĂĄzat.
HĂĄt akkor tessĂ©k elvenni a tulajtĂłl! Az Ă©pĂŒlet a szĂĄmtalan kommunista bƱnök egyik megtestesĂŒlĂ©se, Ă©s mi csak remĂ©lni tudjuk, hogy az Ășj alkotmĂĄny ĂĄtmeneti rendelkezĂ©sei hamarosan az ilyen vagyon elkobzĂĄsĂĄra is vonatkoznak majd; aztĂĄn mehet ez is a SzĂșnyog közbe.
Megyesi GusztĂĄv (az Ălet Ă©s Irodalom munkatĂĄrsa)
Katttintson ide, ha el akarja Ă©rni a Nol.hu-n az ĂrĂĄs forrĂĄsĂĄt. |