A köztisztviselőket is érinti a "lojalitás-törvény", ha nem is ennyire súlyosan. Tiltakozunk "a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozattétel elmaradása esetére kilátásba helyezett szankciók eltúlzottsága ellen" - írták a rendvédelmi szakszervezetek a Belügyminisztériumnak. Az erről szóló jogszabály-tervezet szerint ugyanis a szolgálati jogviszony azonnali hatályú megszűnése, plusz a végkielégítés megvonása sújthatja azokat a rendvédelmiseket, akiknek magánéletében "foltot" találnak az ellenőrzést végző belső elhárítók. A végkielégítés rendeltetése minden foglalkoztatási jogviszonyban az, hogy az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel elbocsátott elhelyezkedését elősegítse. A végkielégítés megvonására ezért más jogviszonyokban is csak kellő indokkal történhet, és pusztán a nyilatkozattétel elmaradása nem adhat okot erre. Ha ugyanis a rendvédelmi dolgozó nem járul hozzá ahhoz, hogy legbensőbb magántitkait is kifürkészhessék, automatikusan utcára kerül. A hatályos szabályok szerint pedig nem lesz arra esélye, hogy valaha visszakerülhessen a testületbe. A törvénytervezet ugyanis a nyilatkozattétel elmaradását a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem feleléssel azonosítja, holott utóbbit csak egy lefolytatott vizsgálat eredményeként állapíthatnák meg. A nyilatkozattételre egyébként a törvénytervezet amúgy is rövid időt szab: azt 2012. február 28-ig alá kellene írni. Az érdekképviseletek ragaszkodnak ahhoz, hogy az említett okból történő elbocsátásra a rendes felmondás - felmentés és végkielégítés - szabályai legyenek irányadóak. Teljességgel elfogadhatatlannak tartják a törvénymódosítás által "hivatásetikai alapelveknek" nevezett, a jelenlegi etikai kódexben megfogalmazottakhoz hasonló, de annál sokkal képlékenyebb és a szubjektív értelmezésre lehetőséget adó erkölcsi normák törvénybe iktatását.
Hogy csak a legmegdöbbentőbb kitételt említsük: "a hivatásos állomány tagja tartózkodni köteles a kormány programjának, politikájának bírálatára alkalmas magatartástól". Ez a legoptimistább értelmezésben is azt jelenti, hogy az a rendőr, tűzoltó vagy más rendvédelmis, aki meg kívánja tartani állását, majdani végkielégítését, a magánéletében sem mondhat "rendszerellenes" viccet, fakadhat ki a gazdasági helyzet miatt, mert félnie kell, ki hallhatja meg és jelentheti fel miatta. Egy ilyen eljárásban ugyanis meglehetősen nehéz lehet a védekezés, különösen akkor, ha az illetőt "visszaesőnek" minősíti a belső elhárítás - azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Elég tehát egy rosszakaratú szomszéd, válófélben lévő feleség vagy korábban lebuktatott bűnöző, hogy a rendvédelmist meghurcolják, életét tönkretegyék.
A követelmények szerint ezen túlmenően a szolgálatban álló személy "rendben és tisztán tartja környezetét; szolgálaton kívüli kulturált a megjelenése". Ez ugyancsak megfoghatatlan, mert szubjektív megítélést tesz lehetővé, illetve alkalmas az állomány folyamatos félelemben tartására. Korábban is születtek már parancsok, és fegyelmik a szabadidős ruházkodássel kapcsolatban, melyeket utóbb a bíróság megsemmisített - ilyenről a Népszava is többször beszámolt. Ha azonban törvénybe iktatják, hogy például a rendőrnek szabadsága alatt is öltönyben, nyakkendőben kell a strandra járnia, akkor a bíróság is tehetetlen lesz a túlkapásszerű döntéssel szemben.
Hasonló szigorral fogalmaz a köztisztviselői törvény tervezete is. Eszerint a köztisztviselőnek nemcsak tartózkodnia kell a kormány vagy az önkormányzat politikájának bírálatától, de a attól is, hogy magatartása alkalmas legyen a közigazgatási szerv döntéseinek vagy tevékenységének meghiúsítására, befolyásolására azáltal, hogy illetéktelenül, helytelenül vagy idő előtt olyan információkat továbbít, amelyekhez köztisztviselőként jutott. Utóbbiban még mutatkozik is ráció, azonban ugyancsak aggályos a következő, megfoghatatlanul értelmezhető kitétel: "a köztisztviselő tartózkodjék minden félreérthető vagy félrevezető nyilatkozattól és információadástól, a jólértesültség látszatának keltésétől mind a hivatali, mind az állampolgári kapcsolataiban".
A jogszabály "besúgási záradéka" kimondaná: "a köztisztviselő köteles jelenteni hivatali felettesének", ha ha tudomására jut, hogy más köztisztviselő megsértette a jogszabályban vagy az etikai szabályban foglaltakat. A feljelentőt emiatt nem érheti hátrány - áll a tervezetben.
Miközben a munkavállalók jogait csorbító, mindennapjaikat megkeserítő jogszabályok elfogadásán dolgoznak a tárcák, az érdekképviseletek működési területét is korlátozni kívánják. A rendvédelmi életpályamodell "fedőnév" alatt a szolgálati törvényt úgy kívánják módosítani, hogy 2012. január 1-től felálljon a Magyar Rendvédelmi Kar nevű kamara. Ebbe a hivatásos állománynak kötelező lenne belépnie, és tagdíjat fizetni. Egyidejűleg megvonnák a szakszervezeti jogok jelentős részét.
Nincs már leszerelés
A belügyi vezetés iránymutatása szerint a rendőrség állományából szinte már lehetetlen közös megegyezéssel leszerelni. Erre csak "lemondás" formájában nyílik lehetőség. Ezzel - más foglalkoztatási jogviszonyokban elképzelhetetlen módon - lehetetlenné válik a későbbi visszatérés, ha például valaki mégsem találta volna meg a számításait a civil életben. A 25 év szolgálati idővel rendelkezőket a lemondás szankciói hatványozottabban sújtják, mivel a szolgálati nyugdíjat sem folyósítják ez esetben.
Veress Jenő / Népszava |
Állását, sőt a jogos végkielégítését is elveszítheti az a rendvédelmi dolgozó, aki bármilyen kormányellenesnek minősíthető kijelentést tesz, vagy legalábbis ilyesmivel vádolják meg parancsnokai vagy a belső elhárítás. Az erről szóló szolgálati törvényjavaslatot a szakszervezetek nemcsak alkotmánysértőnek, hanem emberellenesnek is tartják.