Bóvliország

2011-11-02 19:46:55

Megint 310 forint környékén jár az euró. A helyzet hátterében persze továbbra is a görög mentőcsomag körüli viták állnak, de nem elhanyagolható szempont a magyar gazdaságpolitika minősége sem. A szerdai lapok publicistái a kialakult állapotot elemzik.

Mészárszéken a forint – Népszava

„Október utolsó péntekje kissé lazára sikerült a hazai bankközi devizapiac sok vihart megélt kereskedői számára. A forgalom alig-alig csordogált, minden előzetes várakozással szemben a magyarországi bankok szakembereinek a négy napos szünet nem volt elegendő, ezért az első a család, és a wellness jelszóval, gyorsan eleget tettek a forint gyengítésére spekulálók megbízásainak, és az ebédidőt meg sem várva, szendvicsüket bekapva a ragyogó napsütésben hazaszáguldottak. – idézi fel a képzeletbeli utolsó kereskedési napot Bonta Miklós.

A Népszava szerzője úgy látja „a tőkepiaci mészárszék, akárcsak a 2008. október 23. körüli leállás idején, ezúttal sem maradt el. Három esztendeje a forint (és az OTP részvények) árfolyama ellen külföldről érkezett támadás, ezúttal Matolcsy György miniszter múlt heti felelőtlen kijelentése - Magyarország a befektetésre nem ajánlott országok közé süllyedhet - adta meg devizánk elerőtlenítésére felszólító parancsot.” Bonta szerint „minden épeszű, a pénzügyekért felelős miniszternek körömszakadtáig tagadni illik.”

Ennek eredményeként „az európai közös deviza tegnap 310 forintot ért, a svájci frank 254 forintos értéke a magyar családok százezreinek fizetőképességét teheti próbára.” Bonta Miklósnak pedig hogy-hogy nem „Orbán Viktor mellverdeső mondatai jutnak eszébe. Nem engedjük meg, hogy a görög útra térjünk. Ilyen veszély feltehetően még valóban nem fenyeget minket. Amíg Franciaországban a görög népszavazás hírére rendkívüli kormányülést tartottak, addig a hazai tárcafők feltehetően csak emlékező mécseseket gyújtottak.”

Bóvli – Népszabadság

„Mindenszentek ünnepén csendesen, de biztosan gyengülgetett a forint, részben persze a görög referendum ötletének a tőzsdéket szakadékba taszító hatása, s részben a magyar gazdaság romló életkilátásai miatt. Akad ugyan néhány jobb adat a leleten, a külső egyensúlyt vagy a bruttó államadósságot illetően, de mind több utal súlyos belső elváltozásokra. – írja Blahó Miklós.

„Az eddigi beavatkozások nem sok jóval kecsegtetnek. Adócsökkentések nyomába emelések léptek, a beruházókat különadók ijesztik el, a jogbiztonság csorbul. A nem szokványos gyógymód, az agresszív ráolvasási technika, amelynek alkalmazásába a magyar kormány belekezdett, s amely az egyre sápadtabb beteget jó színben tündöklő páciensnek tünteti fel, megütközést kelt, kételyt ébreszt.”

Blahó Miklós ezután a Londoni gazdasági elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy az immáron egyszemélyi döntések nagy károkat fognak okozni. „Hozzá kellett nyúlni például a rokkantnyugdíjasok, az inaktívak nagy tömegének problémájához. De mi értelme visszaterelni őket a munkaerőpiacra, ha az nem kínál elhelyezkedési lehetőséget? A keveseken segítő, sokaknak ártó végtörlesztési ötlet is drámai keringési zavarokat okoz majd a banki hitelezés további visszafogása nyomán.”

Blahó Miklós nem kertel: „Bóvli. Így nevezik a befektetésre nem ajánlott államkötvényeket a hitelminősítő intézetek. Elemzők egyöntetű véleménye szerint nagyon is elképzelhető, hogy ebbe a bóvli kategóriába sorolják át a magyar államadósságot. Ennek hosszabb távon lehet megrázó hatása, mert még jobban beszorítja a magyar gazdaságot abba a bizonyos ördögi körbe, amelyből a kormányzat – a retorika szintjén – kitörne a függetlenségi háború, az elrugaszkodás és a külön út révén.”

A szerző szerint nem csak a görög válság van hatással az országunk gazdaságára, hanem a rossz stratégia is. „Az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól távolodni, amely a végső menedék lehet, kockázatos mutatvány. A távolodást a közös európai értékek fokozatos feladása is kíséri – e tényt rögzítette az új alkotmányról kipattant brüsszeli–strasbourgi vita. Ahogy egy londoni elemző megfogalmazta: a bankadótól a jogállamiság foszladozásáig terjedő magyar „különutasság” bizonyosan uniós politikai visszacsapásra számíthat. Ha ez így lesz, akkor Talleyrand nyomán azt mondhatjuk majd: ez már több, mint bóvli...”

Orbánék tényleg nem látják, hogy nagy a baj? – Véleményvezér

„Történetének legnagyobb krízisét éli a Fidesz-kormány nem ortodox gazdaságpolitikája. Amint azt az elmúlt napok eseményei demonstrálták, nem vagyunk messze egy olyan forgatókönytől, amelyben a magyar kormány végül kénytelen lesz beismerni a teljes kudarcot. Most ugyanis egy olyan problémával állunk szemben, amelyről azt gondoltuk, ha mást nem is, de legalább ezt meg fogjuk úszni: jelenleg úgy néz ki, hogy akár a rövid távú pénzügyi stabilitásunk is veszélybe kerülhet.”

A Véleményvezér szerint „nyilvánvaló volt, hogy az IMF-fel való öncélú izmozás, a nemzetgazdasági minisztérium, és ezzel a költségvetési előrejelzések összeomló reputációja, a hazai állampapírpiac támaszának számító magánnyugdíjpénztári rendszer szétverése, a teljesen feleslegesen magunkra húzott katasztrofális nyugati sajtó, és végül a bankrendszer szisztematikus gyengítése mind-mind növelik az ország pénzügyi sebezhetőségét.”

Az európai unióra köszöntő újabb válsághullámot pedig egyszerűen nem hajlandó észrevenni a kormány, amely „mégis úgy döntött, hogy a nézőtérnek játszik és nem veszi figyelembe a veszélyt és annak esetleges következményeit, vagyis fogadkozásai ellenére nem erősíti, hanem gyengíti az országnak a válsággal szembeni ellenállóképességét.”

„Az elmúlt három hónap adatai alapján Magyarország pénzügyi kockázata a világon a második legnagyobb mértékben nőtt – az első helyet természetesen Görögország szerezte meg. Mostanra ezen kockázatunk szintje nagyjából Ukrajnáéhoz hasonlítható. Tegnap egy svájci frank több mint 250 forintba került, egy euró pedig majdnem 310 forintba. Ha a görög válság eszkalálódik, a forint árfolyama teljesen elszállhat.” Ezért „nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy lássuk, az ország pénzügyi stabilitása akár két ágon is megrendülhet. A tovább gyengülő forint a devizahiteleknek rendkívüli mértékben kitett magyar bankrendszert roppanthatja meg, míg az államadósság finanszírozásának esetleges problémái magát a magyar államot.”

A Véleményvezér szerint a kormány egyáltalán nincs a helyén, amit jól mutat az is, hogy „a Fidesz részéről az elmúlt hetekben megszólaló politikusok egyre-másra hangsúlyozták, hogy a végtörlesztési politikát ki kell bővíteni, hogy a gyengébb forint jó az országnak, valamint, hogy az IMF-hez való visszatérés ki van zárva. Mindhárom állítás botorság. Legfeljebb azt mutatják, hogy a kormány továbbra sem képes felmérni, miféle hazárdjátékot űz az ország pénzügyi stabilitásával.”

Ide klikkelve érheti el a Hírszerző.hu-n megjelent hírt.

Vissza...