Itt a vég?

2011-11-01 14:07:16

Nemcsak a vezető eurózóna döntéshozókat, hanem még saját kormánya pénzügyminiszterét is meglepte a görög miniszterelnök azon tegnapi bejelentése, miszerint népszavazást kellene tartani a múlt heti uniós csúcstalálkozón megszületett megállapodásokról, így az adósság részleges leírásáról, illetve a formálódó második görög hitelprogramról.

A görög kormány péntekre bizalmi szavazást kért, a népszavazás pedig januárban várható. Félő, hogy a további költségvetési megszorításokat elutasítja a görög társadalom, ami így veszélybe sodorná a második görög hitelprogramot, így az állam fizetőképességét is súlyosan veszélyeztetné. Londoni elemzők szerint a görög eurótagság végét jelentheti a népszavazás.

Mindenkit meglepett

Egy név nélküli görög kormányzati forrás az MTI hírösszefoglalója szerint ma arról tájékoztatott: Jeorjiósz Papandreu kormányfő nem tájékoztatta Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminisztert arról, hogy népszavazást jelent be az európai hitelmegállapodásról. Silvio Berlusconi olasz kormányfő is úgy fogalmazott közleményében, hogy "kétségen kívül áll": a görög bejelentés zavart okoz a tőkepiacokon. Az olasz kormányfő kiemelte: "a görög bejelentés váratlan volt és bizonytalanságot szül az előző heti euróövezeti csúcs után".

"A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról" - fogalmazott Jean-Claude Juncker. Az euróövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője egy német rádióinterjúban úgy fogalmazott: "Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni". Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Junker azt válaszolta: "Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni".

A német belügyi tárca közleményében azt hangsúlyozta: jóllehet Németország még nem kapott hivatalos értesítést a mentőcsomag és az adósságleírás kérdésében tartandó görögországi népszavazásról, az esetleges ilyen lépéseket belpolitikai kérdésnek tekinti a német kormány. A berlini minisztérium hangsúlyozta, hogy az euróövezeti vezetők világos elvárásokat fogalmaztak meg az előző heti brüsszeli tanácskozás alkalmával. "Ennek alapján a második görög mentőcsomagot az év végéig véglegesíthetik. Mindannyian nagy intenzitással dolgozunk rajta" - fogalmaz közleményében a német pénzügyminisztérium.

Jóval élesebb hangnemben bírálta a görögországi fejleményeket a német BdB banki lobbicsoport ügyvezető igazgatója, Michael Kemmer, aki kijelentette: a bejelentés "jelentős bizonytalanságot okozott a piacokon". A népszavazás miatt az euróövezeti csúcsot követő, rendkívül fontos, a részletek kidolgozására irányuló munkát "késleltethetik, de rosszabb esetben az egész kérdéskört jegelhetik" - vélekedett a banki képviselő. Kemmer kiemelte: egyáltalán nem világos, hogy mi történne akkor, ha a görög lakosság nemet mondana a mentőcsomagra. A piaci bizonytalanság még több hétig is eltarthat, ami nem tesz jót a helyzet stabilizálása szempontjából - tette hozzá.

Zavar a görög belpolitikában

Egy befolyásos szocialista képviselő, Vaszo Papandreu szembeszállt a kormányfő referendumtervével és kedden egy nemzeti egységkormány megteremtését követelte, amit szerinte előre hozott választásoknak kell követniük.

Jóval a népszavazás tervezett januári időpontja előtt, most pénteken bizalmi szavazást tart a 300 fős görög parlament a hitelmegállapodásról, ahol időközben 152 tagúra csökkent a kormánytöbbség, miután egy újabb képviselő távozott a kormánykoalícióból. Antonisz Szamarasz ellenzéki vezér elutasította a referendumot szorgalmazó kormányfői indítványt, és előre hozott választások megtartását tartja szükségesnek.

Az ANA félhivatalos hírügynökség keddi jelentése szerint Görögország vezető pártjának hat befolyásos tagja lemondásra szólította fel a kormányfőt. A hat politikus a PASZOK nemzeti tanácsának a tagja, mindannyian a volt kormányfő, Kosztasz Szimitisz közeli tanácsadói voltak.

A görög eurótagság végét jelentheti a népszavazás

Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazáson a görögök elvetik az egyezséget - vélekedtek mai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők az MTI összefoglalója szerint.

A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, amelyet a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenez.

A ház elemzői szerint máris fogytán a nemzetközi közösség türelme Görögországgal szemben, és ha a görög kormány nem hajtja végre az elhatározott reformokat, akkor valós a kockázata annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a többi euróövezeti ország beszünteti a Görögországnak szánt további folyósításokat.

A Commerzbank elemzőinek forgatókönyve szerint Görögország ebben az esetben fizetésképtelenné válik, és ez először a görög bankokra mér súlyos csapást, tekintettel arra, hogy megközelíti az 50 milliárd eurót a görög kormánnyal szembeni hazai banki követelések értéke.

Ilyen körülmények közepette "aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítanák, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat.

A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben Görögország végül valószínűleg úgy döntene, hogy kilép az euróövezetből, visszaszerezve - legalábbis rövid távon - az önálló monetáris és költségvetés-politikai cselekvés lehetőségét. A görög gazdaság versenyképessége így helyreállna, mert az újból meghonosítandó drachma bizonyosan azonnal és meredeken, hozzávetőleg 50 százalékkal leértékelődne.

A görög gazdaságban azonban mindezzel együtt is jó eséllyel káosz uralkodna el, mivel ha a kormány fel is függeszti az adósságtörlesztést, akkor sem tudna teljes mértékben eleget tenni bér- és nyugdíjfizetési kötelezettségeinek, és összeomlana az általános fizetési morál - áll a Commerzbnak elemzői által kedden felvázolt forgatókönyvben.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai is arra a következtetésre jutottak keddi kommentárjukban, hogy a váratlanul bejelentett népszavazási kezdeményezés egyértelműen növeli a nagyarányú, rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög törlesztésképtelenné válás kockázatát, és így annak rizikóját is, hogy Görögország végül kénytelen lesz távozni az euróövezetből.

A bejelentett referendum látszólag a múlt heti EU-csúcson elért egyezség részleteiről szólna, ám valójában egyértelműen azt fogja eldönteni, hogy Görögország hajlandó-e folytatni a valutauniós tagság fenntartásához szükséges takarékossági programot - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint a görög kormány "hatalmas hazárdjátékba kezdett" ebben az ügyben. A kérdés az, hogy ha a görögök nemmel szavaznak, akkor Németország és a többi központi eurótagállam hajlandó lenne-e enyhíteni a pénzügyi kisegítő csomag feltételein.

A Capital Economics londoni elemzői szerint feltehetőleg igen, mivel az alternatíva az euróövezet felbomlása lenne, de valószínűtlen, hogy ezt ezek az országok "előre beismernék". A ház szerint mindazonáltal erősen kétséges, hogy az EU-csúcson elhatározott intézkedések valaha is megvalósulnak, tekintettel arra, hogy az értekezleten összeállított csomag egyik meglehetősen szilárd eleme máris szétesőben van.

A Fitch Ratings hitelminősítő londoni elemzői is úgy vélekedtek keddi kommentárjukban, hogy ha a görög népszavazás az EU/IMF-program elvetését eredményezi, az növelné a kényszerű és rendezetlen szuverén törlesztésképtelenné válás kockázatát, és annak rizikóját is, hogy Görögországnak távoznia kell a valutaunióból. A Fitch szerint mindkét fejlemény súlyos következményekkel járna az euróövezet pénzügyi stabilitására, sőt puszta életképességére is.

A hitelminősítő szerint a népszavazási szándék bejelentése is megerősíti egy olyan tűzfal felhúzásának szükségességét, amely megakadályozhatja, hogy a görög válság járványszerű tovaterjedése destabilizálja az egész euróövezetet.

A Fitch Ratings londoni elemzői kiemelik: az EU/IMF-csomag elfogadásával kapcsolatos bizonytalanság növeli az azzal kapcsolatos bizonytalanságot is, hogy a hitelezőknek végül mekkora veszteségre kell készülniük, és így az is bizonytalanabbá vált, hogy milyen mértékű banki tőkepótlásra lesz szükség.

A hitelminősítő véleménye szerint alapvető fontosságú a gyors előrelépés a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) "tűzerejének" növelésében, és abban is, hogy az EKB készen álljon a beavatkozásra az államadósságok másodpiacán, mérséklendő a járvány hatását a fizetőképes de potenciálisan illikvid szuverén adósokra, különösen Olaszországra és Spanyolországra.

A Fitch szerint nagyon bizonytalan, hogy mi következne a népszavazási elutasítás után. Tekintettel arra, hogy mennyire elhúzódott és milyen nehéz volt a tárgyalássorozat a görög kormány és a "trojka" - az EU-bizottság, az EKB és az IMF - között, "elérhetetlennek" bizonyulhatna a megállapodás egy új csomagról. Mivel Görögországnak 2012 első negyedévében jelentős adóssághányadot kellene törlesztenie, a külső pénzügyi támogatás leállásának kényszerű és rendezetlen törlesztésképtelenné válás lehet a következménye - áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében.

Ide klikkelve érheti el az írást a Portfolio.hu-n.

Vissza...