BrĂĽsszeli Ăştja után azt mondta a Parlamentben, hogy Magyarország a maga Ăştját járja. Ez, sajnos, igaz: önsorsrontĂł, irracionális politikát folytatunk, megĂtĂ©lĂ©sĂĽnk folyamatosan romlik a világban: a forint Ă©s a legfontosabb rĂ©szvĂ©nyek árfolyama ezĂ©rt van mĂ©lyponton.
Orbán parlamenti beszĂ©dĂ©nek cĂ©lkeresztjĂ©ben megint a bankok álltak: nem lehet, hogy háromĂ©vente az adĂłfizetĹ‘k pĂ©nzĂ©bĹ‘l segĂtsĂ©k ki a bankokat, mondja.
Nem vagyok az eurĂłpai bankok ĂĽgyvĂ©dje, de azt el kell ismerni, hogy a mostani, második eurĂłpai válság kizárĂłlagos oka a görög csĹ‘d: az eurĂłpai pĂ©nzĂĽgyi rendszert mĂ©g legyengĂĽlt állapotban Ă©rte az Ăşjabb sokk. Nem lehet a bankokat hibáztatni azĂ©rt, mert egy uniĂłs tagállam (ráadásul az eurĂłzĂłna tagja!) államkötvĂ©nyeit megvásárolta. Lehet a sĂşlyozást hiányolni, (francia bankoknál 50 milliárd eurĂł nĂ©vĂ©rtĂ©kű ilyen kötvĂ©ny van!), valamint a diverzifikálást, amit pĂ©ldául a megölt magánnyugdĂjpĂ©nztárakra vonatkozĂł magyar törvĂ©ny elĹ‘Ărt. Ezek a pĂ©nztárak alig egy Ă©v alatt lĂ©nyegĂ©ben ki is hevertĂ©k a válságot! (Orbánt persze nem tudták tĂşlĂ©lni…)
Orbán összemossa általában az európai és a magyar bankokat, noha ez utóbbiak lényegében saját lábon „hordták ki” a válságot.
A magyar bankokat az Orbán-kĂłr rágja szĂ©t: a hatalmas bankadĂł Ă©s most a kedvezmĂ©nyes devizahitel-vĂ©gtörlesztĂ©s, aminek mĂ©g a vĂ©gkimenetele is kiszámĂthatatlan. (Vannak, akik a december 31-i igĂ©nybejelentĂ©si határidĹ‘t is kitolnák, tovább növelve a bizonytalanságot!)
A bankok népszerűtlenségére játszva, saját túléléséért képes szétverni a magyar pénzügyi rendszert, noha ő is tudja (tudnia kellene), hogy a gazdaság érrendszere a bankvilág, amelynek ő most már a második, súlyos infarktust okozta.
És mĂ©g, arcátlanul, azt várná, hogy a kĂĽlföldi anyabankok toljanak be további pĂ©nzeket a leánybankjaikba, hogy a gazdaságot, amelyet Ĺ‘ lefĂ©kezett, felĂ©lĂ©nkĂtsĂ©k! Csakhogy e bankok vezetĹ‘i nem kezdĹ‘ internetes pĂłkerjátĂ©kosok, akik egy jĂł lappal a kĂ©zben (most ilyen sincs!) egĂ©sz vagyonokat tolnak be a potba.
Ezeknek a bankoknak most a túlélésért kell küzdeniük: hogy elérjék a kötelező tőkemegfelelési mutatót. Nem tudnak (és érthetően) nem is akarnak hitelezni.
Orbán kétbalkezes „jobbkeze” már elismerte: a forintgyengülés csak a 2012 évi költségvetésben 100 milliárd forintos lyukat üt, amelyet – mint sejthetjük – ismét a legnyomorultabbakon próbálnak behozni, ha egyáltalában képesek rá.
Ehhez a témához tartozik Orbán két-három héttel ezelőtti nyilatkozata, miszerint őt nem érdekli a forintárfolyam. (Egymás között sem egyeztetnek?)
Na és persze hazudik minden „elemző” is, aki naponta azt hajtogatja, hogy a forintgyengülés oka az eurózóna válsága. Ugyanis a cseh koronához képest is 14 százalékot gyengült az Orbán-kormány alatt a forint. Tessék végre igazat mondani, vagy ha azt valamilyen függőség miatt nem lehet, akkor inkább nem mondani semmit!
A várhatĂł következmĂ©nyeket Lázár György legutĂłbbi Ărása (Leolvadás elĹ‘tt) pontosan kifejti, Ă©s mĂ©g azt sem lehet mondani, hogy tĂşl pesszimista lenne, hiszen ebben a szĂ©tesett országban minden lehetsĂ©ges.
Változások csak egy új választás után várhatók.
Bauer PĂ©ter Ărása a Galamus.hu-n ide klikkelve Ă©rhetĹ‘ el. |