Nem tetszik a rendszer

2011-10-18 19:11:23

Nemcsak az elhibázott felsőoktatási tervek, hanem az Orbán-kormány arrogáns, antidemokratikus hatalomgyakorlási technikája ellen is fellép a hangját mostanában egyre jobban hallató Hallgatói Hálózat. A D-day-en több tízezer ember előtt kemény politikai beszédével feltűnt másodéves corvinusos egyetemista szerint meg kell mutatniuk, nem hagyják, hogy a fejük fölött döntsenek róluk.

Interjú Polgár Dórával. A közvélekedés szerint a mai fiatalok nem foglalkoznak a közélettel, az egyetemisták is teljes apátiával viszonyulnak a politikához. Ehhez képest, amikor kiszivárgott májusban egy olyan felsőoktatási tervezet, ami a Corvinus Egyetem megszüntetését sejttette, hirtelen több tízezer hallgató kezdett tiltakozó akcióba. Ez volt a Hallgatói Hálózat debütálása.

Mennyire jellemző, hogy aktivizálódnak az egyetemisták?

Májusban az Origo írta meg, hogy elképzelhető a Corvinus megszüntetése. Bár volt némi előzménye, de valóban erre a hírre alakult meg a Hallgatói Hálózat. Egy olyan kreatív programot akartunk csinálni, amivel meg lehet szólítani a fiatalokat, és fel lehet őket rázni. Ezért terveztünk a Corvinus épületében egy virrasztást a felsőoktatásért. Erre kidobtak minket a saját egyetemünkről. Így végül a Fővám téren demonstráltunk.

Cáfolható a fiatalok passzivitásáról szóló sztereotípia?

Azt hiszem, az egész magyar társdalomra jellemző egy közéleti apátia, ezen belül a diákságra is. Ugyanakkor, bár rövid demokratikus történelmünk van, de a diákság többször alkotott maradandót. Megalakulásakor a Fidesz is az egyetemekről indult, de a Jobbik, az LMP is erősen kötődik valamilyen egyetemi kezdeményezéshez. Másrészt, mind a kétszer, amikor tandíjat akartak bevezetni, megmozdultak a hallgatók. A diákság ciklikusan kitermel magából olyan arcokat, akik utána közéleti szereplőkké válnak. A mostani is lehet egy ilyen helyzet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is országszerte fórumokat, demonstrációkat szervez az új felsőoktatási koncepció ellen. Október 27-én ők a Szalay utcában tüntetnek. A Hallgatói Hálózat pedig részt vesz az október 23-i „millás” tüntetésen.

Miért nem keresi a két hallgatói szervezet az együttműködést egymással?

A HÖOK kizárta velünk ez ügyben az érdemi együttműködés lehetőségét.

Nem engedik oda a Hallgatói Hálózatot?

Nem erről van szó, és olyan nyilván nincs, hogy valakit nem engednek oda. De nem akarnak együtt szervezni velünk, együtt hirdetni, nem akarják, hogy fellépjen tőlünk valaki. Ezért szervezeti szinten nem fogunk részt venni a tüntetésen, de hallgatókként, felelős állampolgárként természetesen ott leszünk, mert a céljaink közösek.

Ez majdnem olyan, mint a ketté osztott nagypolitika Miért nem tudnak megegyezni?

A HÖOK máshogy gondolkodik, mint mi. Szerintük csak egy szakpolitikai kérdésben - a felsőoktatási koncepció ellen - kell megnyilvánulni. A Hallgatói Hálózat viszont úgy véli, hogy a szabadságjogok és a szociális jogok megcsorbítása összetartoznak, és hogy egy arrogáns hatalomgyakorlási technikára csak politikai választ lehet adni. Széles társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy ezek ellen eredményesen fellépjünk. Nem elég azt mondani, hogy ha nem lesz tandíj, és a felsőoktatási törvény nem lesz olyan rossz, mint a koncepció, akkor kiegyezünk a rendszerrel. A fejünk fölött döntenek rólunk. Október 1-jén, a Kossuth téri D-Dayen több tízezer ember előtt mondott beszédet, amelyben többek között kifejtette, hogy a „hatalmába belebolondult kormány és a hatalmába belebolondult Orbán Viktor” ellen kell fellépni.

Kemény szavak…

Igen, az egy kemény politikai beszéd volt. Azt gondolom, erre volt szükség. Mint mondtam, nem egyszerűen arról a szakpolitikai kérdésről van szó, hogy van egy rossz felsőoktatási koncepció, és nekünk rá kell mutatni annak a hibáira, hanem egy arrogáns, antidemokratikus hatalomgyakorlási technikával állunk szemben. Negligálják az érdekegyeztető szervezeteket. Azt csinálják, hogy bedobnak különböző gumicsontokat, amire ráugrik a közvélemény, majd abból valamit visszavesznek, de végül mégis szörnyű dolgokat fogadnak el a Parlamentben. Nincsenek háttérelemzések, felmérések arról, mi lesz a következménye egyes döntéseknek. Bizonytalanságban és megosztottságban tartanak minket. Ezért gondoltuk, hogy fontos elmenni egy olyan rendezvényre, ahol majdnem százféle szakszervezet, és civil- és társadalmi szervezet van együtt. Összeköt minket, hogy mindenkivel úgy viselkednek, mintha gyerekek lennénk. A fejünk fölött döntenek rólunk.

Ide klikkelve olvashatja tovább az interjút Polgár Dórával az Fn.hu-n.

Vissza...