Az európai közeledést, eszmeáramlatokat s a szabadságjogok érvényesülését is monitorozó networking társaság ezúttal a Reporters Without Borders nemzetközi újságÃrószervezet  svéd csoportjának veztÅ‘jét, Lars Gunnar Erlandssont és a kortárs magyar irodalom számos művének svédre fordÃtásával és Magyarországra kitekintÅ‘ publicisztikáival magának nevet szerzett Ervin Rosenberget hÃvta meg a vitaestre, melyet a svéd köztelevÃzió egykori brüsszeli tudósÃtója, Ewa Hedlund vezetett, s amelyen mintegy harminc szakmai érdeklÅ‘dÅ‘ vett részt.
Az RWB svéd elnöke elmondta, hogy a minap Budapesten tett látogatása során (mint errÅ‘l a Klubrádió EuroZóna cÃmű műsora is beszámolt) komoly aggodalomra okot adó tapasztalatokat szerzett az új magyar mediatörvény mibenlétével és a magyar media, külön figyelemmel a közmédia működésével kapcsolatban. Utalt az osztrák újságÃrószövetség szolidáris fellépésére, azaz, hogy az Európai Unió figyeljen és hasson oda, hogy a magyar kormány sürgÅ‘sen változtasson az európai mércével elfogadhatatlan médiapolitikáján és a vonatkozó magyar törvényeken. Erlandsson elmondta azt is, hogy az RWB nemrég Londonban megtartott értekezletén ’égetÅ‘en aktuálisnak’ nevezték a sajtószabadságnak, a magyar kormány általi több szempontból is durva megsértését.
Elhangzott az is, hogy mÃg az utóbbi évtizedben elsÅ‘sorban a volt szovjet tagállamokat marasztalta el az európai sajtószabadsággal foglalkozó és ajánlásokat megfogalmazó szervezet, ma Magyarország – párban Olaszországgal! – szintén e dicstelen társasághoz tarozik. Ezek kormányainak törekvései, nem utolsó sorban, médiapolitikája terén mutatkozó párhuzamok sem maradtak emlÃtés nélkül.
Noha a jelenlévÅ‘ svéd és itt élÅ‘ kelet-európai származású, illetve az ottani országok számára tudósÃtó újságÃrók meglehetÅ‘sen tájékozottak voltak a magyar helyzetet illetÅ‘en, az elhangzott részletes helyzetleÃrás és háttérinformációk – például az új magyar médiatörvény és a médiahatóság tevékenységének részletei, a politika-gazdaság-média összefonódásának megismerése, a magyar politikai ellenzék gyakorlatilag nem létezÅ‘ hangja, s nem utolsósorban a magyar médiában kiáltóan hiányzó szolidaritás – egyrészt értetlenséget, másrészt reagálási kényszert váltottak ki.
A résztvevÅ‘k egyetértettek abban, hogy az európai újságÃrószervezetek – az osztrák példát megragadva – hallassák hangjukat az EU emberjogi és szakmai fórumain, annak érdekében, hogy a tarthatatlan magyarországi média-helyzetért felelÅ‘s magyar-, s a sajtószabadságot korlátozó más kormányokkal szemben változást kényszerÃtsen ki az EU.
Az elsődleges és magától értetődő okokon túl azért is, mert a viszonylag kevés közös figyelemre méltatott ’soft’ területek – mint például, az esélyegyenlőség, a szólásszabadság és mások – a kényesen szemmel tartott gazdaság sikerességi mutatóival is szoros összefüggésben vannak.  S mert az EU morális szempontból sem engedheti meg magának, hogy tagállamai bármelyikében ne tartsák tiszteletben ezeket az alapjogokat – nem utolsósorban azért, mert a csatlakozni vágyó országokkal, a belépésük feltételeként támasztott követelményeknek a tagok magatartása nem mondhat ellent.
Ide klikkelve érheti el a cikket az Amerikai Népszava online oldalán. |