Nincs az a szónoklat, amely hatásosabb lenne egy mozgósító erejű darabnál. Ez a lépés mérföldkő a rendszerváltás utáni magyar antiszemitizmus történetében, Dörner és Csurka színházából potenciális gyilkosok jönnek majd ki minden este. A pályázat döbbenetes szövege teljes terjedelmében itt olvasható.
A színházat a miépes elkötelezettségéről ismert Dörner György irányítja 2012. február 1-jétől. Az a Dörner, akinek egyes fellépéseiről a kuruc.info értesíti az arra fogékony antiszemita közönséget, intendánsa Csurka István MIÉP-elnök, egykori drámaíró, a legismertebb magyar antiszemita lesz. Csurka nyilvános holokauszttagadó is, a MIÉP egyik rendezvényén vele együtt lépett fel Budapesten David Irving, a hírhedt holokauszttagadó. Ezen a rendezvényen részt vett Dörner György is, aki szavalt. A pályázati kiírás úgy szólt, hogy “az Új Színházban elsősorban klasszikus és kortárs magyar művek bemutatását, színvonalas világirodalmi művek és gyermekeknek szóló előadások műsorra tűzése a feladat. Elvárás valamennyi korosztály megszólítása, különösen a fiatalok színházi nevelése, valamint az, hogy a színház helyet adjon kísérletező jellegű előadásoknak, dolgozzon határon túli rendezőkkel és anyanyelvünk ápolása is szerepeljen a művészeti programban.”
Erre a kiírásra Dörner és Csurka a Hátország Színház koncepciójával jelentkeztek, amelynek küldetése, hogy felszabadítsa az Új Színházat, amely jelenleg “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi”. A pályázat már az Orbán-kormány alatt íródott, ezért csupán azt a neonáci, nyilas teóriát fogalmazza meg, hogy a Fidesz kormányzása idején is még szociálliberális (magyarul: zsidó) uralom alatt nyög Magyarország, mert a Fidesz is áruló, és a nemzetközi zsidó nagytőke uralma alatt áll. Ezért a tisztán látó kurucok szemében nem sok különbség van az Orbán- vagy a Gyurcsány-kormány között.
A pályázat a küldetésének azt a feladatot tartja, hogy egész Magyarországot felszabadítsa a zsidó iga alól. Ahogyan a pályázat fogalmaz: a Hátország Színház “az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház”. Ez Magyarország visszafoglalása, egy nyilas hatalomátvétel igényének bejelentése és programja.
Dörner pályázatában bevallja, hogy ez a gondolatmenet valójában nem a sajátja, hanem Csurka Istváné, akivel jó barátok, és akinek a nézeteit az idők során sikerült a magáévá tennie. E nézetek hetente tanulmányozhatók a MIÉP újságjában, de egységbe foglalt kerek kifejtést a Csurka-dolgozatban nyertek. Akkor még senki nem gondolta, hogy az abban található náci alapvetés megvalósításához Orbán Viktor kormánya idején a fideszes városvezetés nyújt majd segítséget. Mivel Dörner és Csurka nem rejtette véka alá, hogy mit akar, tőlük kizárólag egy nyilas, náci színház programját lehet majd számon kérni, mivelhogy azzal pályáztak. A győztes pályázat csak úgy értelmezhető, hogy a főváros antiszemita színházat akart nyitni Budapesten.
A kinevezésről Tóta W. Árpád írt publicisztikát, amelynek kiindulópontjával (miszerint Dörner csak eljátssza a nácit), és a következtetésével is vitatkoznánk. A szerző azt írja, “az egyáltalán nem kár, hogy a saját kultúrfölényében biztos nemzeti radikalizmus megjelenik a kultúrkampfban, és bizonyíthat. Alföldi Róbert megmutatta a siker egyik útját, de attól még lehet kísérletezni más utakon, hajrá. Elférnek ők is a sokszínű Magyarországon. Itt egy melegbár, ott egy szittya színház, amott meg a boszorkányszövetség. Kicsit sokba kerül ez nekünk, de azért élünk társadalomban, hogy az elesettektől ne tagadjuk meg a csoportterápiát.”
Ehhez képest, mi azt gondoljuk, hogy a Háttér Színház, valamint egy melegbár, illetve a boszorkányszövetség között az a különbség, hogy utóbbiak nem károsak az egészségre. A Háttér Színház ugyanis potenciális gyilkosokat nevel, és ha azok akcióba lépnek, az káros lehet az egészségre. Nincs az a tüzes Csurka-beszéd az árpádsávok erdejében, amelynek hatásfoka vetekedhet egy jól felépített antiszemita színház hatásával. Csurka mint volt drámaíró tisztában van a művészet erejével. Korábban színházi ember volt, utána lett csak a náci párt vezetője. Most a kettő legveszélyesebb elegye jön létre: a színház eszközeivel olthatja be az antiszemitizmus mérgét a közönség lelkébe. A pályázati kiírás felszólítása alapján elsősorban fiatalok agymosása útján. Ez a csoportterápia olyan eredménnyel jár, hogy az előadások utáni órákban zsidónak, liberálisnak nem lesz ajánlatos az Andrássy út környékén sétafikálnia.
A náci beszéd fertőz. A színházi élmény és a dramaturgia felerősíti ezt a hatást. A kitűzött cél a zsidóság elleni uszítás. Ez a színház elmélyíti a gyűlöletet, konkrét életveszélyt jelent nemcsak a zsidóságra, hanem mindenkire, akit a náci, nyilas ideológia szellemileg “zsidónak”, nemzetellenesnek bélyegez. Már a nyílt utcán megütnek demokratákat. Csurka náci színháza olyan légkört és olyan állapotokat teremthet, amelyben a demokraták csak rettegve léphetnek ki az utcára.
Az Unió első fasiszta államában februárban megnyitják az első náci, nyilas színházat. Ez arra utal, hogy a Fidesz úgy próbálja elejét venni a Jobbik nyilas hatalomátvételének, hogy ezt a fordulatot maga hajtja végre. Ha nem, akkor a Tarlós új náci színházában okosodó saját tábora fogja elkergetni. A liberálisok a náci színházat a sokszínűség egyik megnyilvánulásának tekinthetnék, ha a színházat demokratikus légkör venné körül. De a helyzet az, hogy jelenleg a liberális színházak jelentenek apró szigeteket az őket körülvevő náci miliőben.
Ide kattintva érheti el a cikk forrását az Amerikai Népszava online oldalán. |