A verseny barátai

2011-10-06 20:35:43

A Gyurcsány Ferenc ellen indult eljárásban a gyanúsítás több ponton is vérzik. Nem mintha ettől ne lehetne elítélni, ha akarják. Márpedig akarják. Megfelelő bírót kell választani hozzá. A gyanúsításban az ügyészség azt írja, a befektetők kérték, hogy „a konkurencia miatt a nyilvános versenyegyeztetést el szeretnék kerülni”.

 Aztán újra leírják, hogy azon a találkozón, ahol Gyurcsány Ferenc is jelen volt, kijelentették: „el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat”. Ki mond ilyet miniszterelnök jelenlétében? Hozzáteszik, „a befektetők tartottak ugyanis attól, hogy pályázat esetén esetleg nem ők lennének a nyertesek”. Ez a mondat akkor hangzik el, ha valaki nem a parlamentben, hivatalos körülmények között találkozik befektetőkkel, hanem „nem taggyűlésen” magánlakásban tárgyal a felesége cégének állami támogatásáról. Erre az adekvát miniszterelnöki útmutatás az, hogy „ne mi kapjuk a legtöbbet”.

Ezek után a gyanúsítás úgy fogalmaz, hogy „az Ön döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére”.

A fenti képtelen mondatokra tehát azért van szükség, mert a hivatali visszaélés tényállása akkor valósul meg, ha valakit jogtalan hátrányhoz vagy előnyhöz juttatnak. Az ügyészség olyan mondatokat ad a befektetők szájába, amelyekben azt kérik, hogy őket jogtalan előnyhöz juttassák. Ezzel azt a látszatot próbálják kelteni, hogy Gyurcsány tisztában volt azzal, hogy jogtalan előnyt nyújt a versenyeztetés mellőzésével.

Mindenek előtt fontos tisztázni: nem arról van szó, hogy a kormány értékesíteni vagy cserélni akarta ezt a földet. Vagy a kormány kaszinóvárost akart építtetni erre a területre. Ezekben az esetekben pályázatot kell kiírnia. Itt azonban az történt, hogy egy befektető akart létrehozni valamit, és ahhoz keresett területet. A gyanúsítás elején olvasható, hogy eredetileg nem is erről a területről és nem is cseréről volt szó.

De az ügy először is ott sántít, hogy nincsenek konkurensek. Nem arról van szó, hogy két vagy három versenytárs szeretne kaszinóvárost építeni a Velencei-tó partján, és a miniszterelnök egyik javára kizárja a versenyből a többit. Ilyen versenytárs nem jelentkezett. Hacsak nem arról van szó, hogy a beruházásról tudomást szerzett Orbán Viktor, Demján Sándor és/vagy Csányi Sándor, és ők gondolták úgy, hogy a kaszinóvárost inkább ők építenék meg. Van a gyanúsításnak egy fontos mondata, amely megjelöli a helyszínt: „Fejér megyében”. Kívülről úgy tűnik, hogy Orbán az egész megyét saját birtokának tekinti, mint Csák Máté. De papíron mégsem az ő tulajdona. Építkezhet oda más is, aki nem neki, hanem az államnak tejel. Ám csak ebben az esetben érthető, miféle konkurencia kizárásáról beszél Orbán ügyészsége. Formálisan ugyanis nem volt konkurencia a láthatáron, akit védeni kell.

Sem előtte, sem utána, senki nem jelentkezett, akit a versenyeztetés mellőzésével hátrányos helyzetbe hoztak, vagy akivel szemben a King’s City befektetői jogtalan előnyre tettek volna szert. Ha nincs konkurencia, nincs a konkurencia kizárva. Hacsak az ügyészség meg nem nevezi azt a konkurenciát, akivel szemben jogtalan előnyszerzés történt.

Ha valaki a földterületet szeretné megszerezni krumpli-termesztés céljából, az nem konkurencia. A kaszinóváros bevételeivel a krumpli nem versenyezhet. Konkurenciának az tekinthető, ha valaki kaszinót szeretne építeni a területen. Ha nem a kormány akart kaszinóvárost, nem kötelessége másokat felhívni, akarnak-e ugyanitt kaszinóvárost létrehozni. Amikor az Audi Győrbe akart menni, és területet kapott e célra, nem pályáztatták meg más autógyárak felé, ki akar még Győrben autógyárat építeni. Azzal, hogy az Audi beruházását segítette az állam, nem jutott jogtalan előnyhöz a Mercedeshez képest, mert a Mercedes is építhet gyárat Kecskeméten, ha akar.

A gyanúsítás szerint Gyurcsány „döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek csere útján történő ingatlan szerzését”. Ám ő nem cseréről döntött, hanem arról, hogy ő ezt a projektet támogatja. Előtte megkérdezte a vagyongazdálkodásért felelős képviselőt, Tátrai Miklóst, „elméletileg van-e lehetőség az állam és magántulajdonosok között ingatlan cserére”. Ezt mintegy feltételül szabva. Majd úgy folytatódik, hogy „az igenlő válasz után döntött arról, hogy támogatja” az ingatlancserét. Annak részleteiről szó nem esik, hogy az ingatlancserét az állami vagyonkezelőnek hogyan kell lebonyolítania. Az ügyészségnek a mentelmi jog felmentése iránt benyújtott kérelmében még az állt, hogy Gyurcsány a csere törvényességére kérdezett rá, nem pedig elméleti lehetőségére. De ami törvényesen nem lehet, az államigazgatásban elméletileg is kizárt.

Csakhogy, most jön a legérdekesebb. Ha az lett volna Gyurcsány szándéka, hogy a telekcseréből kizárja a (nem létező) konkurenciát, ezt törvényesen is megtehette volna.

A vonatkozó törvény szerint ugyanis a kormánynak jogában állt volna bármikor egy rendelettel a telekcserét kivonni a versenyeztetés alól. Ezért nem logikus, hogy a hivatali hatalommal visszaélve tegye meg ezt a miniszterelnök, amikor ezt törvényesen is megteheti. Ebből az látszik, hogy a miniszterelnököt úgy tájékoztatták, a cseréhez nem szükséges semmi, az törvényesen lebonyolítható rendelet nélkül is. Ha valaki hibázott, akkor az államigazgatás azon szintjén hibáztak, ahol ezt kormányrendelet nélkül is lebonyolíthatónak tartották. Azt az illetékes apparátusnak tudnia kell, hogy egy elvi állásfoglalás, amely a projekt befogadására vonatkozik, nem helyettesíthet egy kormányrendeletet, ha azt a törvény előírja. Gyurcsány nem adott olyan megbízást, hogy a törvényes utat kerüljék meg. Ellenkezőleg, azt mondta, hogy a törvények betartásával az apparátus tegye a dolgát.

A gyanúsítás tele van ellentmondásokkal, mert a végén már nem azt írják, amit az elején. Az pedig semmiképpen nem áll meg, hogy „az Ön döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a konkurencia elkerülésére”. Ilyen szándék nem mutatható ki, erre semmiféle jel nem utal. Ha az illetékes vezető tájékoztatása alapján tisztában van azzal a miniszterelnök, hogy versenyeztetés szükséges, vagy kormányrendelettel kell kivonni az adott vagyontárgyat a versenyeztetés kényszere alól, azt másnap megteszik. De arról szó sem volt, hogy a törvények megkerülésével kellett volna eljárni. Gyurcsány ilyesmiről nem döntött, erre nem adott utasítást. Ez még a gyanúsításban sem szerepel, erre nincs terhelő bizonyíték. Nincs arra vonatkozó vallomás, hogy ilyesmire biztatott volna bárkit. Ezt csak vádként fogalmazzák meg a szöveg végén, amely nem következik abból a leírásból, ami történt. Ez lesz majd a vádiratban, de alatta semmi nincs, ami ezt bizonyítaná.

Ami igazán gyanús, hogy volt-e fideszes konkurencia, amelynek érdekében meghiúsították az évtized beruházását. Ha igen, akkor ez egy maffiaháború, és a Gyurcsány elleni koncepciós per után épül még kaszinóváros Magyarországon, csak a Videoton díszpáholyából kerül ki a befektető. Mert amit ők most vádként megfogalmaznak, ez a Fidesz stílusa: majd Simicska Lajos kijelöli, ki építhet kaszinóvárost, ahogyan kiválasztotta azt is, ki építhet autópályákat. Ahogyan megversenyeztették azt, kinek a kőbányájából szállítsák a követ az útépítésekhez és Dunaújvárosba. Erre még egyetlen miniszterelnök sem vette a bátorságot, hogy hivatali ideje alatt az apja kőbányájának adjanak állami megrendeléseket a versenytársak kizárásával. Csak Orbán Viktor.

Ami pedig még a versenyeztetést illeti, Orbán Viktor előző kormánya nem sokkal bukása előtt pályáztatás nélkül privatizálta az ország 12 állami gazdaságát. A döntést az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor hozta meg. A hivatalos szándék az volt, hogy a „dolgozók” jussanak vagyonhoz, ezzel szemben alcsúti haverok, Csányi Sándor és mások jutottak a tulajdonhoz – pályáztatás és versenyeztetés nélkül. Az ügyészség akkor nem látott okot a beavatkozásra.

De a versenyeztetés nagy barátai másról sem híresek, mint a szabad verseny felszámolásáról. Nincs szabad verseny a médiában, mert elzárják a hirdetési csapokat az ellenzéki sajtó elől. Nincs verseny a pártok között, mert olyan választási törvényt készítenek elő, amely bebetonozza a Fideszt, és kizárja az egyenlő esélyeken alapuló versenyt a pártok között. Nem lesz sztrájkjog, nincs független alkotmánybíróság, nincsenek fékek és ellensúlyok. Nincs szabad verseny a nyugdíjbiztosítók közt, az egészségügyben és az oktatásban. Nincs verseny az egyházak között, mert az új vallási mozgalmak húsz év múlva kérhetik a katolikus egyház jóváhagyását, hogy egyházak lehessenek. Nincs verseny a közszférában, mert a pártkatonákat kilenc évre betonozzák be a pozíciókba. Sorolhatnánk az NB I-es bajnokságig, ahol csak a Videoton lehet a bajnok, és amelynek szponzora az OTP, amely nem versenyben kerül kedvező helyzetbe. Nincs semmi, amitől Orbán jobban iszonyodna, mint a versenyhelyzet. A Nemzeti „Együttműködés” Rendszere nem szól másról, mint a verseny felszámolásáról. Félnek a nyílt versenytől, csak a protekcionizmust, az előjogokat szeretik, a konkurenciát adminisztratív úton kiiktatják.

Ez a koncepciós per is arról szól, hogy kiiktassák a versenytársat, és jogtalan előnyhöz juttassák Orbán Viktort. Mi ez, ha nem a hatalommal való visszaélés?

Bartus László írása ide klikkelve érhető el az Amerikai Népszava online oldalán.

Vissza...