Ami a kĂvĂĽlállĂłnak is láthatĂł: az elmĂşlt egy Ă©vben folyamatosan szűntek meg helyi pártalapszervezetek, számos esetben Török Zsolt, illetve Kormos Kata sajtĂłtájĂ©koztatĂłján csak az MTI jelent meg, továbbá a párt sem credĂłjában, sem kommunikáciĂłjában nem tudott megĂşjulni. A Programtanács dokumentumát (Iránytű) a mĂ©dia rĂ©szĂ©rĹ‘l övezĹ‘ teljes Ă©rdektelensĂ©g is tĂĽkrözi, hogy a politikailag aktĂv „fogyasztĂłk” közĂĽl nem sokakat Ă©rdekel az, mit gondol az MSZP – mĂ©g akkor sem, ha olyan szavakat használ az irat, mint „kockázattársadalom” vagy „globális infokapitalizmus”. E kifejezĂ©sek csak annak a jelei, hogy az MSZP programadĂłi megĂ©rkeztek az 1990-es Ă©vek vĂ©gĂ©hez.
Ha az elĹ‘bbiekhez hozzávesszĂĽk a nyári pártszavazás eredmĂ©nyĂ©t – ami jogilag elbukott, de a kezdemĂ©nyezĹ‘k számára politikailag sikeres volt –, Ăşgy megjĂłsolhatĂł aMesterházy által vezetett MSZP legfontosabb „eredmĂ©nye”: a pártelnök minden igyekezete Ă©s politikai jĂł szándĂ©ka ellenĂ©re – láthatĂłan a párt egyben tartásának hĂve volt – az Ĺ‘ elnöksĂ©gĂ©nek periĂłdusa alá fog esni azMSZP szakadása. Ennek során pedig valĂłszĂnűsĂthetĹ‘en nemcsak a pártszavazás kĂ©rdĂ©seire igennel szavazĂłk távoznak a pártbĂłl, hanem nĂ©hány száz vagy ezer „bizonytalan” is jobbnak látja majd, hogy a pártnĂ©lkĂĽlisĂ©get válassza.
Az elmĂşlt hĂ©t csĂĽtörtökĂ©n összeĂĽlt frakcióülĂ©s a „jó” MSZP-s gyakorlathoz hĂven nem hozott döntĂ©st arrĂłl, a párt megszabaduljon-e GyurcsányĂ©ktĂłl. Ez nem a gyávaság rovására ĂrandĂł, hanem a politikai racionalitásĂ©ra. Egy alapvetĹ‘en legitimáciĂłs válsággal „bĂró” vezetĂ©s, amely 2010 tavasza után a pártszavazásra vonatkozĂł kezdeti Ăłdzkodás után most másodjára mond nemet az „elszámoltatásra” (vö: a Demokratikus KoalĂciĂł legutĂłbbi, a listás mandátumok sorsára vonatkozĂł javaslatára adott reakciĂłkat), nehezen tudott volna a kirĂşgás mellett Ă©rvelni tagsága elĹ‘tt, fĹ‘leg ha az a párttagok által a jelenleginĂ©l sikeresebbnek tartott Ă©s „szeretett” korábbi elnökĂĽkkel törtĂ©nik. Ha az lenne az indok, hogy kizárták, mert Gyurcsánynak folyamatos vĂvĂłdást jelentett, hogy párttag maradjon, Ăşgy egy vidĂ©ki fĂłrumon tartott tájĂ©koztatĂł vĂ©gĂ©re a publikum elĂ©ggĂ© megritkulna. Jelenlegi formájában az MSZP ugyanis se nem „szerethető”, se nem sikeres, se nem innovatĂv, hanem kritizálhatĂł, de nem biztos, hogy a kritikákkal javĂthatĂł – Ă©s mindezt Ă©ppen a belĂĽl lĂ©vĹ‘k látják a legjobban.
A pártelnök tavaly megtisztulást, megĂşjulást ĂgĂ©rt. Ehhez kĂ©pest a kardinális kĂ©rdĂ©st, pĂ©nzĂĽgyi gazdálkodását illetĹ‘en semmivel sem lett átláthatĂłbb a párt. Akkor, amikor a Demokratikus KoalĂciĂł nyilvánosan számol be költsĂ©gvetĂ©sĂ©rĹ‘l, vagy az LMP 2010-ben egy teljes választási kampányt vitt hasonlĂłan vĂ©ghez, jĂł oka van a nyilvánosságnak azt feltĂ©telezni, hogy az MSZP kĂ©ptelen megszabadulni az „informális pártpĂ©nztárnokok” világátĂłl. Egy Ă©v elegendĹ‘ lett volna egy tisztĂtĂł mechanizmusra, a hitelessĂ©g visszaszerzĂ©se Ă©rde kĂ©ben ezzel kellett volna kezdeni.
Az MSZP tavaly a nyitottság programját hirdette meg. Ehhez kĂ©pest „őfelsĂ©ge ellenzĂ©kezte” az LMP-t, e lap hasábjain szocialista politikusok oktatták ki az utĂłbbi pártot a zöldkĂ©rdĂ©sben, Ă©s ahogyan a zuglĂłi Ă©s a II. kerĂĽleti idĹ‘közi választások pĂ©ldái is mutatják, az LMP rĂ©szĂ©rĹ‘l egyelĹ‘re nincs igĂ©ny az egyĂĽttgondolkodásra. MiĂ©rt lĂ©pne egyĂĽtt egy a „lehet más”-ságra Ă©pĂtĹ‘ párt a belsĹ‘ világátĂłl elzártan, pĂ©nzĂĽgyileg csak alig átláthatĂłan működĹ‘ MSZP-vel? Nem lennĂ©k LMP-s politikus helyĂ©ben, mikor megkĂ©rdezik tĹ‘le: „Mi, akik azt hirdettĂĽk, hogy virul a Simicska–Puch-tengely, most összefogjunk az abban Ă©rdekeltekkel?”
Az MSZP-vel szemben mĂ©g számos kĂ©rdĂ©sben elĂ©gedetlensĂ©g van magában a frakciĂłban, a pártban, a bal- Ă©s liberális oldalon, az ellenzĂ©ki oldalon. Épp ezĂ©rt a Demokratikus KoalĂciĂł napokban megjelent kĂ©rdĹ‘ĂvĂ©t (Mi törtĂ©nik az MSZP-ben?) Ăşgy kell olvasni, ahogyan az ĂrĂłdott: a távozás szándĂ©kakĂ©nt. Ami ma az MSZP-ben zajlik, az ugyanis nem egy Ăşjabb harc, hanem a kiválás lĂ©pĂ©sei – legalábbis a baloldali-liberális oldal számára ez lenne a legcĂ©lszerűbb folyamat.
Szokás pártvezetĹ‘i rĂ©szrĹ‘l az MSZP szavazatszerzĹ‘ kĂ©pessĂ©gĂ©nek stagnálását Gyurcsányban látni. Egy válás esetĂ©n könnyen lehet ezen segĂteni, igazolni vagy cáfolni azt. De annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a Gyurcsány-fĂ©le baloldali-liberális álláspont itthon támogatást nyerjen, szintĂ©n szakĂtani kell. Nincs ma olyan liberális, aki szĂvesen szavazna egy pártra, melynek Szanyi Tibor az elnöksĂ©gi tagja. Nem a sokszĂnűsĂ©ggel van a gond, hanem azzal, ha ez csak formailag, nem pedig tartalmilag nyilvánul meg.
Az MSZP minden problĂ©mát önnön körein belĂĽl akar megoldani, beszĂ©ljĂĽnk a politikai utánpĂłtlás kĂ©rdĂ©sĂ©rĹ‘l vagy Ă©ppen a programĂrásrĂłl. ĂŤgy akár lehet mĂ©g sikeres, de nem az ellenzĂ©k vezetĹ‘ pártjakĂ©nt, hanem az ellenzĂ©k egyik baloldali pártjakĂ©nt. Ahogyan az egykori liberális párt, az SZDSZ a modernizáciĂłs fĂ©tistĹ‘l hajtva tömegeket hagyott ott a felzárkĂłzás Ăştján, az MSZP hasonlĂłan jár el azokkal szemben, akik nem ismernekmagukra a párt ĂĽzeneteiben. Magyarországon szĂĽksĂ©g van egy olyan pártra, amely tanul az SZDSZ liberális Ă©s az MSZP baloldali hibáibĂłl, figyelembe veszi az LMP politikai osztályhoz (önnön magához is) intĂ©zett tanácsait („átláthatĂłság”), hatĂ©konyan kĂ©pes működni, Ă©s melynek szĂłvivĹ‘je – minden jogos kapitalizmuskritika ellenĂ©re – nem Ăşgy nyilatkozik, mint tette azt az MSZP-s Török Zsolt, ki szerint „alapvetĹ‘en a kapitalizmus nem reformálható”. Ha ezt komolyan gondolja, ugyan mondja már meg, miĂ©rt nem ThĂĽrmer Gyulával politizál egy pártban? Egy felelĹ‘s baloldali nem az 1960-as Ă©vek „szervezett kapitalizmusának” visszaállĂtására – ez 1968 Ă©letmĂłd- Ă©s kulturális reformjai után egyenlĹ‘ lenne az ellenforradalommal –, hanem a szuperkapitalizmus lelassĂtására törekszik.
Ha a Demokratikus KoalĂciĂł szándĂ©kaihoz Ă©s cĂ©ljaihoz hű akar maradni, távoznia kell az MSZP-bĹ‘l, credĂłját pedig pártkĂ©nt kell megvalĂłsĂtania. VezetĹ‘iben kell lennie bátorságnak, hogy mindezt „kis” pártkĂ©nt kezdjĂ©k el, majd lehetsĂ©ges, hogy Ăşgy is folytassák. A hiányolt innováciĂł szempontjábĂłl mindegy is, ki a kicsi Ă©s ki a nagyobb párt. A lĂ©nyeg, hogy minden szereplĹ‘ beszĂ©lhesse a saját nyelvĂ©t, Ă©s elkezdĹ‘djön a koherens tartalom felĂ©pĂtĂ©se Ă©s kĂ©pviselete.
A párton belüli „együttműködés” ugyanis kifulladt.
A szerzĹ‘: Böcskei Balázs az IntĂ©zet A Demokratikus AlternatĂváért (Idea) igazgatĂłja
A cikk forrrása ide kattintva érhető el a Nol.hu-n. |