A távközlĂ©si szolgáltatĂł cĂ©geket sĂşjtĂł, tavaly oktĂłberben bevezetett kĂĽlönadĂł eltörlĂ©sĂ©re szĂłlĂtotta fel Magyarországot csĂĽtörtökön az EurĂłpai Bizottság. A szektorbĂłl Ă©ves szinten mintegy hatvanmilliárd forint folyik be a költsĂ©gvetĂ©sbe ezen a cĂmen, Ăgy a testĂĽlet döntĂ©se ekkora lyukat ĂĽthet akár már az idei bĂĽdzsĂ©n is. EmlĂ©keztetĹ‘ĂĽl: az adĂł az ötmilliárd forint Ă©ves árbevĂ©telt meghaladĂł cĂ©geket kötelezte fizetĂ©sre, a kulcs az ötmilliárd feletti rĂ©sz 6,5 százalĂ©ka.
Amint az elĹ‘re borĂtĂ©kolhatĂł volt: az uniĂłs vĂ©grehajtĂł testĂĽlet megĂtĂ©lĂ©se szerint ez az adĂł ellentĂ©tes a távközlĂ©si szektorra vonatkozĂł EU-jogszabályokkal, mert a szĂłban forgĂł adĂłbĂłl származĂł bevĂ©teleket a központi költsĂ©gvetĂ©s használja fel, tehát nem arra fordĂtják, hogy azokbĂłl a távközlĂ©si szektor szabályozásának kĂĽlön költsĂ©geit fedezzĂ©k. Korábban már Franciaországban Ă©s Spanyolországban is vetettek ki hasonlĂł adĂłterhet, s azokat is az EU jogszabályaival ellentĂ©tesnek tartotta a bizottság.
A jogszabálysĂ©rtĂ©si eljárás idĂ©n márciusban indult el azzal, hogy a bizottság nyilvánosságra hozta annak megindĂtását. Ezt követĹ‘en a magyar kormány több alkalommal vĂ©dte álláspontját. Igaz, már az eljárást megelĹ‘zĹ‘en kifejtette álláspontját az adĂłrĂłl a kabinet, szinte minden alkalommal, amikor a válságadĂł e verziĂłjának törvĂ©nyessĂ©gĂ©t felvetettĂ©k.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztĂ©si miniszter már tavaly oktĂłberben egy háttĂ©rbeszĂ©lgetĂ©sen kifejtette ĂşjságĂrĂłk elĹ‘tt: állsápontjuk szerint azĂ©rt nem ĂĽtközik a magyar adĂł az EU-s szabályokba, mert nem a távközlĂ©si tevĂ©kenysĂ©gre közvetlenĂĽl vetettĂ©k ki az adĂłt. Tehát nem a hĂvások vagy más szolgáltatások kĂ©pezik annak alapját. Egy pĂ©nzĂĽgyi jellegű teherrĹ‘l van szĂł, amit árbevĂ©tel-arányosan szabtak ki egyszeri alkalommal, három Ă©vre. AzĂłta Fellegi több helyĂĽtt elmondta: a bĂrálĂłk logikája alapján akkor a szektorra semmilyen adĂłt nem lehetne kivetni.
A döntĂ©s kapcsán az Equilor által kiadott gyors árfolyam-elemzĂ©s megemlĂti: a Magyar Telekom 2010-ben 27 milliárd forint válságadĂłt fizetett 2010-ben Ă©s idĂ©nre, valamint jövĹ‘re is ugyanekkora terhet jelent a tĹ‘zsdei cĂ©gnek ez az adĂłnem. 2013-ban Ă©s 2014-ben az eredeti kormányzati szándĂ©kok szerint kivezettĂ©k volna az adĂłt, kĂ©sĹ‘bb azonban mĂłdosĂtották a terveket, tehát e kĂ©t Ă©vre a mai informáciĂłk szerint a jelenlegi adĂłteher felĂ©t kalkulálhatja be a Telekom.Â
A válságadĂł jelentĹ‘sen rontotta a rĂ©szvĂ©nyek megĂtĂ©lĂ©sĂ©t, hiszen emiatt a korábbi 70 forintot meghaladĂł osztalĂ©k 50 forintra csökkent. Amennyiben az EB eljárását követĹ‘en valĂłban elbĂşcsĂşznánk ettĹ‘l az adĂłnemtĹ‘l, az bizonyosan többletet jelentene az árfolyamban. A bĂşcsĂşnak azonban nincs mĂ©g itt az ideje: SzijjártĂł PĂ©ter miniszterelnöki szĂłvivĹ‘ ugyanis kijelentette: nem szĂĽntetik meg az adĂłt. Vagyis, az ĂĽgy az EurĂłpai BĂrĂłságon folytatĂłdik.
A Nol.hu-n megjelent Ărás ide klikkelve Ă©rhetĹ‘ el.
Szabálytalan átszervezĂ©sek miatt veszĂ©lyben vannak a magyarországi uniĂłs pĂ©nzek. Ăšgy tudjuk, hogy közlekedĂ©sfejlesztĂ©sre a magyar állam nem tud most lehĂvni pĂ©nzt BrĂĽsszelbĹ‘l, Ă©s más terĂĽleteken is blokkolhatja az EU a kifizetĂ©seket.
Továbbiak ide kattintva az Index.hu-n olvashatóak! (Lehet, hogy mindez nem a véletlen műve csupán?) |