Ha az 5200 milliárd forintnyi devizahitel-állománynak csak a negyedét, 1400 milliárd forint értékűt végtörlesztenek az érintettek, akkor a bankrendszernek ezen azonnal 20-25 százalékos vesztesége keletkezik, ami legalább 250 milliárd forintot jelent – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Természetesen, ha ennél többen élnek a lehetőséggel, akkor a pénzintézetek vesztesége felmehet 500 milliárd forintra is. Mindez egy olyan ágazatot terhel, amelynek tavaly mindössze 10-12 milliárd forint volt a nyeresége, s annak is nagy része az OTP Bankhoz köthető – tette hozzá.Amennyiben az anyabankok nem pótolják a kieső forrásokat, a magyar leányaiknak tovább romlik a hitelezési képességük, amely már most is komoly fékekkel működik: 2010-2011 nyara között 700 milliárd forinttal csökkent a vállalatok hitelállománya, és 450 milliárddal a lakosságé.
A bankokkal szemben a vállalkozások nettĂł megtakarĂtĂłk, azaz több pĂ©nzt fizetnek be, mint amennyi kölcsönt felvesznek – tette hozzá a PĂ©nzĂĽgykutatĂł 2011-2012-es Ă©vre vonatkozĂł prognĂłzisának bemutatĂłján Petschnig Mária Zita. „Ez a vĂ©g. TĂ©rdre, imára!”- jegyezte meg. Az egĂ©szsĂ©ges gazdaságok ugyanis attĂłl működnek, a felĂvelĹ‘ konjunktĂşra akkor indul be, amikor a hitelfelvĂ©tel meghaladja a betĂ©tkĂ©pzĂ©st, amikor a cĂ©gek beruházásaihoz a bankok hitelek formájában hozzáteszik a maguk rĂ©szĂ©t, Ă©s ezzel közösen járulnak hozzá a növekedĂ©shez, a munkahelyteremtĂ©shez.
De nem csak a bankszektort Ă©s a cĂ©geket Ă©rintĹ‘ kĂ©rdĂ©sekben fest borĂşs jövĹ‘t a PĂ©nzĂĽgykutatĂł prognĂłzisa. Korábban, Ăşgy gondolták, hogy a kĂĽlsĹ‘ feltĂ©telek romlását ellensĂşlyozza a beruházások 2-3 százalĂ©kos növekedĂ©se. Mára azonban kiderĂĽlt, hogy ez koránt sincs Ăgy, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal 6,9 százalĂ©kos zuhanást mutatott ki ezen a terĂĽleten.
- Magyarország beruházási szakadékban van, ami azért nagy baj, mert a válságból kilábalás egyik fontos feltétele a beruházások javulása – mondta Petschnig Mária Zita. Hozzátette, 2009. harmadik negyedévétől gyakorlatilag világszerte mélypontra kerültek a beruházások, s onnan indultak növekedésnek. Magyarország a kormányváltásig együtt mozgott a nemzetközi trenddel, amelytől 2010. második negyedévében elszakadt, s miközben a szomszédos országokban 4-8 százalékos növekedést mérnek, Magyarország ennek ellenkező előjelű mutatóját produkálja. Mint Petschnig Mária Zita mondta, csak azokban az államokban zuhannak a beruházások, amelyekben mély válság van, mint például Görögországban, vagy Spanyolországban.
Az idei Ă©vre 1,5 százalĂ©kos GDP növekedĂ©st prognosztizál a PĂ©nzĂĽgykutatĂł, de hangsĂşlyozzák, ez kizárĂłlag a nettĂł exportnak tulajdonĂthatĂł, a belsĹ‘ piacon ugyanis nem mĂşlt el a válság. A kormány intĂ©zkedĂ©sei nem igazán segĂtettĂ©k a kilábalást. Ott engedtĂ©k ki az adĂłt – szja- , ahol a legkisebb növekedĂ©st segĂtĹ‘ hatása van. A fogyasztás Ă©lĂ©nkĂtĂ©sĂ©re alapozott gazdaságpolitikában nem vettĂ©k figyelembe a munkaerĹ‘-piaci Ă©s a devizahitelezĂ©sbĹ‘l eredĹ‘ korlátokat. A közmunka program, bármennyire is rossz, 1-1,5 Ă©ves kĂ©sĂ©ssel indult be. LeállĂtották Ă©s felĂĽlvizsgálták a PPP-beruházásokat, ezzel lefĂ©keztĂ©k a válságbĂłl kijutást. A válságadĂłk visszamenĹ‘leges bevezetĂ©sĂ©vel csorbĂtották a jogbiztonságot, az ötletszerű intĂ©zkedĂ©seikkel kiszámĂthatatlanná tettĂ©k a gazdasági környezetet, a bankadĂłval rontották a bankok hitelezĹ‘i kĂ©pessĂ©gĂ©t. A befektetĹ‘k bizalmát csak pillanatokra tudták megszerezni, s Magyarország kockázati felárát mĂ©g a Bajnai-kormány által átadott 170 pontra sem tudták levinni, sĹ‘t, ellenkezĹ‘ törtĂ©nt, több száz ponttal feltornázták azt.
A 2012-es Ă©v mindezek fĂ©nyĂ©ben, nem Ă©pĂĽl igazán stabil alapokra. A háztartások helyzete minden bizonnyal tovább romlik, s mĂ©g a bĂ©rkompenzáciĂł ellenĂ©re is legalább három százalĂ©kos reálbĂ©r csökkenĂ©s várhatĂł. A reáljövedelmek ennĂ©l is nagyobb mĂ©rtĂ©kben esnek, a minimálbĂ©rnĂ©l jĂłval alacsonyabb közmunkadĂj tömegeknek jelent alacsony keresetet. Ráadásul, mivel a cĂ©gek is foglalkoztatnak közmunkásokat, vĂ©lhetĹ‘en lesznek olyan vállalkozĂłk, akik elbocsátják a jelenleg minimálbĂ©ren foglalkoztatott emberĂĽket, majd visszaveszik az alacsonyabb közmunkadĂjĂ©rt. Ugyancsak a reáljövedelmi pozĂciĂłk romlását hozza magával a rokkantnyugdĂjasok egy rĂ©szĂ©nek kisöprĂ©se a nyugdĂjrendszerbĹ‘l. A foglalkoztatottak száma legfeljebb egy százalĂ©kkal, 40 ezer fĹ‘vel bĹ‘vĂĽlhet, ami a kikĂ©nyszerĂtett foglalkoztatásbĂłl ered, Ă©s nem a cĂ©gek munkahelyteremtĹ‘ kedvĂ©vel fĂĽgg össze.
- A kormányzat permanens költsĂ©gvetĂ©si kiigazĂtásban lesz jövĹ‘re, máskĂĽlönben nehĂ©z tartani a meghirdetett gazdaságpolitikát, ami mellett elkötelezte magát – mondta Petschnig Mária Zita. Amennyiben ugyanis nem ragaszkodik a deficit Ă©s az adĂłsságráta csökkentĂ©sĂ©hez, azzal az uniĂłs pĂ©nzek elvesztĂ©sĂ©t Ă©s az államcsĹ‘d közeli helyzetet kockáztatja – tette hozzá. A PĂ©nzĂĽgykutatĂł arra is számĂt, hogy a kormány egyre kĂ©ptelenebb eszközĂĽket vet be a politikai hitelessĂ©g megĹ‘rzĂ©sĂ©nek bizonyĂtására hivatott „egykulcsos, arányos Ă©s igazságos” szja rendszer látszatának fenntartása Ă©rdekĂ©ben.
NehezĂti a helyzetet, hogy már a 2011-es költsĂ©gvetĂ©si bevĂ©tel is tĂşl van tervezve 130-140 milliárd forinttal. De nem igazán indult el a SzĂ©ll Kálmán terv megvalĂłsĂtása sem, s a benne megfogalmazott 550 milliárd forintos stabilizáciĂł maradĂ©ktalan vĂ©grehajtása is egyre kĂ©tsĂ©gesebb. A bejelentett további 200 milliárd forintos kiigazĂtás sem lesz elĂ©g, hiszen az államháztartás tervezĂ©sekor a reálisnál magasabb bevĂ©tellel számoltak. A PĂ©nzĂĽgykutatĂł szerint 240 milliárd forint többlet kiigazĂtás szĂĽksĂ©ges a jövĹ‘ Ă©vi 2,5 százalĂ©kos államháztartási hiány tartásához. Az infláciĂł elleni kĂĽzdelem a rezsiköltsĂ©gek befagyasztásában merĂĽl ki, ami valĂłjában nem mást, mint elfojtott infláciĂł termelĂ©s.
Mindezek fényében a Pénzügykutató jövőre egy százalékos GDP növekedést vár, de nem tartja kizártnak azt sem, hogy ismét recesszióba fordul az ország. Csökken a háztartások fogyasztása, azaz még az idei szintet sem éri el. Ezzel párhuzamosan esnek a kiskereskedelmi eladások is. A beruházások 3 százalékkal növekedhetnek az idei zuhanás után, ám ez kizárólag annak köszönhető, hogy muszáj felpörgetni az uniós fejlesztéseket, hiszen közeleg a hét éves ciklus vége. A munkanélküliségi ráta jövőre 11 százalékos lehet, miközben a foglalkoztatottak száma egy százalékkal növekedhet, amit alapvetően az eredményez, hogy a versenyszférában kevesebben dolgoznak majd, a közszférában viszont nő a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.
S mit tehet a kormány az országĂ©rt, azon kĂvĂĽl, hogy lemond? IgazábĂłl radikálisan változtatnia kell, de minimum el kellene vetnie a 35 százalĂ©kos luxusadĂł ötletĂ©t, az egykulcsos szja-t, fel kellene hagynia a visszamenĹ‘leges törvĂ©nykezĂ©ssel, amely egyre kedveltebb eszköze, befektetĹ‘barátkĂ©nt kellene fellĂ©pnie - sorolták a PĂ©nzĂĽgykutatĂł munkatársai. Ahogyan Petschnig Mária Zita megjegyezte Ĺ‘ egy olyan idĂ©zetet talál idevalĂłnak, amely Ăşgy szĂłl: Zsákutcában ne fokozd a sebessĂ©get!
Ide kattintva érheti el a cikk forrását a Nol.hu-n. |