És valĂłban: a választmányban többen rendkĂvĂĽl Ă©lesen bĂrálták, a párt szĂ©tverĂ©sĂ©nek szándĂ©kával vádolták Gyurcsány Ferencet, aki egyĂ©bkĂ©nt nem vett rĂ©szt az ĂĽlĂ©sen. Simon Gábor választmányi elnök mindezt kĂ©sĹ‘bb megerĹ‘sĂtette, sĹ‘t elmondta, hogy a vĂ©gĂĽl elfogadott határozatnál radikálisabb ötletek is elĹ‘kerĂĽltek, GyurcsányĂ©k kizárásának lehetĹ‘sĂ©gĂ©rĹ‘l viszont nem szavaztak. Ugyanakkor az uralkodĂł álláspont az volt, „ha Ăşgy döntenek, hogy kilĂ©pnek az MSZP-bĹ‘l, tegyĂ©k meg minĂ©l gyorsabban”.
Ezt követĹ‘en a választmány kiadott egy figyelemre mĂ©ltĂł Ă©s szerintem önleleplezĹ‘ határozatot, amely pontokba szedi, mit tartanak a párt számára irányadĂł Ă©s követendĹ‘ normának. Az alábbiakban, a határozat egyes pontjaihoz fűzött megjegyzĂ©seimben elmondom, hogyan Ă©rtelmezem Ă©n a szocialista pártnak ezt a dokumentumát. Â
„1. A Választmány egyet Ă©rt az Országos ElnöksĂ©ggel abban, hogy az MSZP elsĹ‘ Ă©s legfontosabb feladata az Orbán-kormány leváltása, a demokratikus Ă©s igazságos Magyarország megteremtĂ©se. FelszĂłlĂtja az MSZP OrszággyűlĂ©si FrakciĂłjának tagjait, hogy – ahogy a többsĂ©g tette eddig is – minden energiájukat ennek a cĂ©lnak az elĂ©rĂ©sĂ©re összpontosĂtsák.” (BetűhĂv idĂ©zet)
Szerintem is csak egyet Ă©rt (azaz egy dolgot Ă©rt) az MSZP országos elnöksĂ©ge Ă©s választmánya: hogy Orbán annyira bűnrossz, hogy ilyen kormányzásnál mĂ©g nekik is lehet esĂ©lyĂĽk. Az utolsĂł, hogy mĂ©g nĂ©hány Ă©vre változatlan állapotban meghosszabbĂtsák a lĂ©tezĂ©sĂĽket. Szerintem tĂ©vednek, szerintĂĽk nem. Ez hitvita. MĂ©g akkor is, ha a közvĂ©lemĂ©nykutatások mást mutatnak, mint amire az MSZP számĂt (lásd a Medián szeptemberi adatait), hiszen kĂ©t Ă©s fĂ©l Ă©vvel a választások elĹ‘tt az adatok nem mondanak sokat a választási idĹ‘szak felfokozott döntĂ©skĂ©nyszerĂ©rĹ‘l. De kĂ©t adat igenis sokat mond. Az egyik, hogy a „választások után mĂ©rt 50 százalĂ©knyi kormánypárti [a Fideszre szavazĂł] tömeg mostanra 31 százalĂ©kosra apadt”, de az MSZP támogatottsága nem nĹ‘tt, szemben a JobbikĂ©val: mindkĂ©t párt „a választĂłkorĂş nĂ©pessĂ©g 12-12 százalĂ©kát, a választani tudĂł biztos szavazĂłk 20-20 százalĂ©kát tudhatja maga mögött. Azaz a Jobbik profitált a növekvĹ‘ elĂ©gedetlensĂ©gbĹ‘l, az MSZP-nĂ©l pedig tovább tart a bĂ©nultság” – Ărja a Medián. A másik, hogy a választási „rĂ©szvĂ©teli hajlandĂłság már lassan egy Ă©ve 50 százalĂ©k alatt alakul”, s „a mostanihoz foghatĂł passzivitást 1991 vĂ©ge Ăłta nem mĂ©rt a Medián”. Vagyis ma a választásra jogosultaknak csak negyven százalĂ©ka menne el szavazni. MindkĂ©t adat arrĂłl szĂłl, hogy ez az MSZP nem kell. MĂ©g Orbánnal szemben sem. Ma legalábbis semmikĂ©pp. És persze, harmadik adatkĂ©nt, meg kell nĂ©zni a „Politikusok ismertsĂ©gĂ©nek Ă©s nĂ©pszerűsĂ©gĂ©nek változása” cĂmű táblázatot: a 38 (!) százalĂ©kos nĂ©pszerűsĂ©ggel rendelkezĹ‘ Orbán Viktor vezeti a mezĹ‘nyt, Ă©s kĂ©t LMP-s, de mĂ©g egy jobbikos politikus is messze megelĹ‘zi az MSZP legnĂ©pszerűbb emberĂ©t, a 23 (!) százalĂ©kos Mesterházy Attilát. Ezt nem lehet „a” politikábĂłl Ă©s „a” politikusokbĂłl valĂł totális össznĂ©pi kiábrándultság számlájára Ărni. Ilyen kormányzás mellett, ilyen ellenzĂ©ki konkurencia mellett ez több mint csĂşf eredmĂ©ny: leleplezĹ‘ eredmĂ©ny. És a fĂ©lreĂ©rtĂ©sek elkerĂĽlĂ©se vĂ©gett: nem Gyurcsány FerencrĹ‘l szĂłl. Nem a Gyurcsány hatĂ©ves kormányzása által tönkretett pártrĂłl, amilyennek az MSZP szĂvesen látja Ă©s láttatja magát. MásfĂ©l Ă©vĂĽk volt rá, kormányzati abszurdumokkal, nemzetközi botrányokkal Ă©s hazai tiltakozások sorával teli másfĂ©l Ă©vĂĽk, hogy megmutassák magukat abban a választhatĂł állapotukban, amelyet Gyurcsány állĂtĂłlag tönkretett. Csak hát ez az állapot, ezzel a szemĂ©lyi állománnyal, ennyire elĂ©g. Egy olyan párt, amelyikre szerintem a választĂłk szavaznának, ezt kĂ©pes lenne tudomásul venni, Ă©s ennek megfelelĹ‘en változtatni. Radikálisan.
„2. Az ország jelenlegi helyzetĂ©ben a Választmány károsnak tart minden olyan kezdemĂ©nyezĂ©st, amely eltereli a figyelmet az emberek problĂ©máinak megoldásárĂłl, az orbáni rendszer parlamenti diktatĂşrájának leváltásárĂłl, a baloldali alternatĂvaállĂtásrĂłl.”
Aki ma Magyarországon ezt a rettenetesen ostoba Ă©s elkoptatott fedĹ‘kifejezĂ©st használja –„eltereli a figyelmet” –, egy dolgot biztosan elárul magárĂłl: hogy neki magának is jĂłcskán van takargatnivalĂłja. A takargatnivalĂł mindaz, amit az elĹ‘zĹ‘ekben leĂrtam. Hogy az emberek nem kĂ©rik az MSZP megoldásait, mĂ©g az orbáni parlamenti diktatĂşra közepette sem, hogy nem az MSZP-vel kĂ©pzelik el a diktatĂşra leváltását, Ă©s hogy az a „baloldali” alternatĂva, amelyet az MSZP állĂtani tud, nem az Ĺ‘ alternatĂvájuk (Ă©rtsd: nem találtak semmi olyan hihetĹ‘, hiteles Ă©s vonzĂł mondandĂłt a párt nagy számĂş parlamenti felszĂłlalásában, sajtĂłtájĂ©koztatĂłjában, közlemĂ©nyĂ©ben, politikusainak megnyilatkozásaiban, amelytĹ‘l ne csak mĂ©lyebbre kĂłkadt volna a fejĂĽk). Tehát ha az MSZP „az emberekre” hivatkozva utasĂtja el Gyurcsány pártreform-kezdemĂ©nyezĂ©seit, nem mond igazat. Legfeljebb saját akarnok mĂłdján mond igazat: a legkevĂ©sbĂ© sem Ă©rdeklik a választĂłi visszaigazolások, igazábĂłl az sem Ă©rdekli, hogy Orbán valĂłdi, tartalmi alternatĂvájává fejlessze önmagát, kĂ©t dolog Ă©rdekli: saját lĂ©tĂ©nek meghosszabbĂtása Ă©s önmaga megnyugtatása, hogy ez is elĂ©g lesz (Ă©s persze az önmagára vonatkozĂł nemkĂvánatos elkĂ©pzelĂ©sek kilövĂ©se).
„3. A pártot, annak tagjait, vezetĹ‘it, kĂ©pviselĹ‘it Ă©rt fenyegetĂ©sekre válaszul az MSZP tagsága, vezetĹ‘i, platformjainak Ă©s egyĂ©b szervezetĂ©nek tagjai megerĹ‘sĂtik egymás iránti szolidaritásukat. TartĂłzkodunk attĂłl is, hogy bármely párttársunkat olyan szĂnben tĂĽntessĂĽk fel mint aki jogilag vagy erkölcsileg kifogásolhatĂł gyakorlatot folytat. De, ha valaki vĂ©t a törvĂ©ny, vagy az általunk elfogadott etikai normák ellen, akkor azzal nem vállalunk közössĂ©get Ă©s nem leszĂĽnk szolidárisak.”
Tiszta sor. EnnĂ©l meggyĹ‘zĹ‘bben nem is igazolhatták volna mindazt, amit eddig leĂrtam rĂłluk. Jöhet itt politikai leszámolás, koncepciĂłs per, Orbán fideszes gĂ©pezete levadászhatja egyenkĂ©nt a neki nem tetszĹ‘ politikusokat, szolidaritás csak addig van, amĂg működik a párt-alattvalĂłság. MĂ©g egyszerűbben szĂłlva: a demokrácia, a jogállam csak addig fontos, amĂg a mi kutyánk kölykĂ©t vĂ©djĂĽk vele. A szolidaritás is engedelmessĂ©ghez kötött, hoci-nesze alapon jár. A „pártárulĂłkra” nem terjed ki sem a jogállamrĂłl szĂłlĂł szocialista elkĂ©pzelĂ©s, sem a politikai ĂĽldözöttel valĂł szolidaritás. SĹ‘t, mĂ©g az is megeshet, hogy most hirtelen törvĂ©nysĂ©rtĹ‘nek fogjuk látni azt az embert, akirĹ‘l eddig azt mondtuk, ártatlanul ĂĽldözi Orbán bosszĂşja – persze csak akkor, ha „az általunk elfogadott etikai normák ellen” is vĂ©t. SĹ‘t, akkor mĂ©g egyenesen jĂłl is jöhet, ha ezt a mi nagy belsĹ‘ problĂ©mánkat Orbán meg Polt segĂt megoldani.
Azok, akik ezt a passzust leĂrták Ă©s megszavazták, már azt sem Ă©rzik, milyen mĂ©lysĂ©gesen önleleplezĹ‘ mĂłdon beszĂ©lnek. Hogy Ĺ‘k maguk teszik nyilvánvalĂłvá, mennyire ĂĽresek fennen hangoztatott elveik, Ă©s mennyire beszűkĂĽlt a látĂłterĂĽk: már rĂ©gen nem látnak ki az Ă©ppĂgylĂ©tĂĽkĂ©rt folytatott harcbĂłl.
„4. Az MSZP demokratikus párt, melyben a többségi döntések mindenkire kötelezőek. Aki a többségi döntések megvalósulását akadályozza, vagy a párt működésével, megújulásával kapcsolatos kritikát nem a párton belüli fórumokon fogalmazza meg, az nem méltó a Szocialista Párt szolidaritására, anyagi, erkölcsi és infrastrukturális támogatására. A párt azon platformjaival és tagozataival szemben, amelyek nem tartják be határozatainkat, etikai normáinkat és az alapszabály rendelkezéseit, a Választmány az alapszabály 35. § 1., 4. és 36. § 4. bekezdése alapján fog eljárni.”
ErrĹ‘l a szakaszrĂłl nem tudok mást mondani, mint amit a 3-rĂłl elmondtam Ă©s az 5-rĹ‘l mindjárt elmondok. Legfeljebb egy dolgot fűznĂ©k hozzá. A NĂ©pszabadság tudĂłsĂtása szerint az MSZP szombati választmányi ĂĽlĂ©sĂ©n „Mesterházy Attila pártelnök a felszĂłlalásában hosszan Ă©s pontosan dokumentálta, hogy mikĂ©nt változik az MSZP támogatottsága a közvĂ©lemĂ©nykutatĂłknál, amikor saját belsĹ‘ ĂĽgyeivel van elfoglalva, Ă©s mennyiben ’jönnek át’ a szocialisták egyĂ©b tĂ©mákban tett nyilatkozatai akkor, amikor ’pártĂĽgyekben aktĂv a Gyurcsány-fĂ©le szárny’. Ăšgy tudjuk, Mesterházy azt kĂvánta bizonyĂtani… hogy GyurcsányĂ©k pártvitái inkább ártanak, mint segĂtenek az MSZP-nek.”* Én is Ăşgy gondolom, hogy alkalmatlan a politizálásra az a párt, amelyben van egy rakás, egymástĂłl gyökeresen eltĂ©rĹ‘ elkĂ©pzelĂ©sekkel rendelkezĹ‘, ráadásul fegyelmezetlen ember Ă©s irányzat. Szerintem az SZDSZ megsemmisĂĽlĂ©sĂ©ben is nagy szerepe volt a hangos Ă©s minden lehetsĂ©ges elvi Ă©s nĂ©zetkĂĽlönbsĂ©get a nagy nyilvánosság elĹ‘tt, a pártot ostorozva megtárgyalĂł, sokszor doktriner holdudvar-Ă©rtelmisĂ©gnek. Az MSZP-t azonban nem a saját Ă©rtelmisĂ©ge, hanem a saját nagyhangĂş, akarnok vezetĹ‘i Ă©s meghatározĂł tagjai vágták haza, mĂłdszeresen Ă©s hosszĂş Ă©veken át, akik legszĂvesebben a nyilvánosság elĹ‘tt gyilkolták volna le minden párttársukat, aki nem hajolt meg az általuk vezetett irányzat, klikk, rĂ©szhatalmi piramis Ă©s egyetlen igazság elĹ‘tt. Ha nem maguk szĂłnokoltak, akkor folyamatosan kisĂşgtak, Ă©s zaftos (meg a pártbeli ellenfelekre nĂ©zve dehonesztálĂł) belsĹ‘ pletykákkal látták el az általuk preferált Ăşjságokat Ă©s a politikai elemzĂ©st a pártpletykákkal mĂłdszeresen összekeverĹ‘, önmagukat „jĂłlĂ©rtesĂĽltnek” Ă©s a hĂrversenyben nyertesnek tartĂł ĂşjságĂrĂłkat. És ezt nem Gyurcsány Ferenc művelte. Hanem azok, akik most etikai normákat emlegetnek. Mert ma is meghatározĂł emberei az MSZP-nek. És ha a belsĹ‘ viszonyok nyĂlt kritikusait netán kizárják a pártbĂłl, azok is maradnak. (Az már csak aprĂłság, hogy az a párt beszĂ©l etikai normákrĂłl, amelyik öt Ă©ve nĂ©ma vĂ©d- Ă©s dacszövetsĂ©gben van saját legaljasabb árulĂłjával, lásd: MegjegyzĂ©sek a NiedermĂĽller-sorozathoz – III.: Az árulĂł).
„5. A Választmány deklarálja, hogy a Magyar Szocialista Párt infrastruktúrája és vagyona egy és oszthatatlan.”
Itt volt az ideje, őszintén kimondani, hogy a Magyar Szocialista Párt vagyona és infrastruktúrája fölötti rendelkezés csak a párt régi (azaz mai) vezetőit illeti meg. Akik olyan jól sáfárkodnak vele már két évtizede, hogy 2011-re elérték a 12 százalékos támogatottságot. És akik a jövőben is arra akarják felhasználni, hogy a maguk mérhetetlenül vonzó személyiségével a maguk mérhetetlenül vonzó mondandóját (lásd mint fent) eljuttassák a megmentendő „emberekhez” (még akkor is, ha ők nem akarnak megmentődni, az MSZP által semmiképp). A párthoz méltó vagyon- és infrastruktúra-felhasználás! És persze a szolidaritáshoz és az erkölcsi támogatáshoz hasonlóan az anyagi- és infrastrukturális támogatás is csak az alkalmazkodónak jár. Alkalmazkodni pedig a párt mai vezetőihez kell. Akik az összes támogatásfajtáról döntenek.
Namármost: mielőtt megkapnám a megszokott és lekezelő Gyurcsány-rajongó jelzőt számos publicista és értelmiségi kollégámtól.**
Fogalmam sincs, mint már megĂrtam (Ă–römeim a szĂ©p Ăşj világban), hogy a magyar, nem Fidesz-hű Ă©s nem náci-radikális választĂł vevĹ‘ lenne-e mĂ©g ebben az Ă©letben Gyurcsány Ferenc szemĂ©lyisĂ©gĂ©re, világlátására Ă©s mondandĂłjára.
Fogalmam sincs, hogy Orbán szerintem szükségszerű hiteltelenedésének lesz-e, lehet-e egyáltalán következménye az, hogy a hosszú éveken át folytatott, sikeres amortizációs politika is megfordul (istenem, milyen jó, hogy Semjén Zsolt nem szégyellte bevallani a Magyar Narancsnak, hogy négy évig Gyurcsány amortizálása volt az egyetlen politikai feladatuk – hányszor és hányan hivatkoztunk már rá!), és Orbán hiteltelenedésével párhuzamosan Gyurcsánynak is módja lesz levakarni magáról mindazt, amit ez a félelmetesen hatékony amortizációs politika vastagon rárakott. Hiszen ha a magyar választó végre rájön, hogy Orbán gyakorlatilag végighazudta politikusi életének legalábbis utolsó évtizedét (amit ma már nap mint nap megtapasztal, ha a Wikileaks-iratok tartalmáról nem is értesül), még arra is rájöhet, hogy Gyurcsányról hazudott a legtöményebben.
Fogalmam sincs, mint már szintĂ©n elmondtam, hogy Gyurcsány tanult-e bármit is, önmagára Ă©s politikusi minĹ‘sĂ©gĂ©re nĂ©zve, kormányzása Ă©s pártelnöksĂ©ge baklövĂ©seibĹ‘l Ă©s kudarcaibĂłl. Fogalmam sincs, milyen ez a mai Gyurcsány Ferenc, akinek a facebookos bejegyzĂ©seit nem szĂvesen olvasom, mert a kardcsörtetĹ‘, jelzĹ‘s szerkezetekkel teletűzdelt indulatgerjesztĂ©s (meg a privatizálás is) idegen tĹ‘lem, de aki a mentelmi joga ĂĽgyĂ©ben tartott parlamenti felszĂłlalásában ugyanaz a gondolkodĂł, okosan Ă©rvelĹ‘, meggyĹ‘zĹ‘ politikus volt, aki elmondta az Ĺ‘szödi beszĂ©deket, Ă©s aki annak idejĂ©n oda tudta rakni a modern, eurĂłpai, polgári Magyarország kĂ©pĂ©t a reformjairĂłl szĂłlĂł elkĂ©pzelĂ©sei mögĂ©.
Mivel mindezt nem tudom, azt se tudom, mĂ©g csak megtippelni sem, hogy lehet-e akár a legcsekĂ©lyebb hitele is annak a pártnak, amelyet állĂtĂłlag szervezni kĂ©szĂĽl. De mivel Ăşgy gondolom, az MSZP nem lesz váltĂłpárt (tehát Gyurcsány a „baloldal” esĂ©lyeit nem rontja), Ă©s nyomát sem látom olyan kĂ©pzĹ‘dmĂ©nynek, amelyik az lehet, azt hiszem, mi, választĂłk, biztosan nem veszĂtĂĽnk semmit, ha Gyurcsány Ăşgy dönt, kiválik az MSZP-bĹ‘l (szerintem rĂ©g ezt kellett volna tennie), Ă©s kiderĂĽl, mit Ă©r akkor, ha nem kell alkalmazkodnia az MSZP rĂ©msĂ©ges működĂ©si mĂłdjához, elkĂ©pzelĂ©seihez Ă©s szemĂ©lyi állományához. Lehet, hogy nem többet, mint amennyit a pártjával egyĂĽtt Ă©rt. De lehet, hogy a választásokig hátralĂ©vĹ‘ kĂ©t Ă©s fĂ©l Ă©vben mĂ©giscsak tud csinálni egy választhatĂł pártot. Nem tudom, csak egy Ăşjabbal gyarapĂthatom a „fogalmam sincs” kezdetű mondatokat. Azzal a nem lĂ©nyegtelen kiegĂ©szĂtĂ©ssel, hogy Gyurcsány döntĂ©sĂ©nek csak számunkra, a választĂłk számára lehet hozadĂ©ka. Akár Ăgy sĂĽl el, akár Ăşgy.
Mihancsik ZsĂłfia Ărása ide klikkelve Ă©rhetĹ‘ el a Galamus.hu-n. |