2. ElutasĂtjuk a Fidesz keleties, önkĂ©nyre Ă©pĂĽlĹ‘, fĂ©ljogállami, a piacgazdaság eszmĂ©jĂ©t megkĂ©rdĹ‘jelezĹ‘ politikai rendszerĂ©t. Ăšgy látjuk, hogy a rendszerváltás ’89-es programját ma egyik politikai párt sem kĂ©pviseli következetesen a Magyar OrszággyűlĂ©sben.
3. ElkötelezzĂĽk magunkat a nyugati világ szellemi hagyományának Ă©rvĂ©nyessĂ©ge mellett; a zsidĂł-keresztĂ©ny tradĂciĂłt, a görög-rĂłmai antikvitás öröksĂ©gĂ©t Ă©s a felvilágosodás szellemisĂ©gĂ©t tekintjĂĽk az eurĂłpai kultĂşra közös alapjának. A hatalom által elfojtott szabadság-, fĂĽggetlensĂ©g- Ă©s szeretetvágy kifejezĂ©sĂ©nek nagy közössĂ©gi megnyilvánulásakĂ©nt tekintĂĽnk 1848-ra, 1918-ra, 1945-re, 1956-ra, 1968-ra Ă©s 1989-re.
4. ÉrtĂ©keink, cĂ©ljaink EurĂłpához kötnek bennĂĽnket; hisszĂĽk hogy a XXI. századi Magyarország csak az EurĂłpai UniĂł Ă©s a transzatlanti biztonsági egyĂĽttműködĂ©s megbecsĂĽlt tagjakĂ©nt lehet sikeres. Tudjuk, hogy az eurĂłpai integráciĂł elmĂ©lyĂtĂ©se, a tagállamok szorosabb gazdasági egyĂĽttműködĂ©se hazánknak is Ă©rdeke.
5. Azt valljuk, hogy a jog uralma, a jogbiztonság, az alkotmányos garanciákkal védett egyéni és közösségi szabadság, az egymásért viselt felelősség és szolidaritás, az igazságosságra törekvés, a kisebbségek jogainak tisztelete, valamint a köztársasági eszme képezik alkotmányos rendünk alapjait.
6. Az eurĂłpai hagyományok szellemĂ©ben elismerjĂĽk Ă©s vĂ©djĂĽk az egyĂ©nek Ă©s közössĂ©gek polgári Ă©s politikai, valamint gazdasági, szociális Ă©s kulturális jogait. HirdetjĂĽk, hogy a politikai szabadság elsĹ‘sorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyĂĽlekezĂ©s, egyesĂĽlĂ©s, szĂłlás Ă©s vĂ©lemĂ©nynyilvánĂtás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, vĂ©geredmĂ©nyben a szabad választáson Ă©s versengĹ‘ többpártrendszeren alapulĂł parlamentarizmusban nyilvánul meg. A gazdasági Ă©letben a szabadság teremti meg a garanciákkal vĂ©dett tulajdont, a szabadság szĂĽli a versenyt Ă©s a piacot.
7. HisszĂĽk, hogy a polgári, politikai, gazdasági szabadság bátorĂtja az egyĂ©ni kezdemĂ©nyezĂ©st, ami pedig forrása a gyarapodásnak, az innováciĂłnak, a fejlĹ‘dĂ©snek, az emberi Ă©letminĹ‘sĂ©g jobbra fordĂtásának.
8. Tudjuk, hogy a magántulajdon, a piac Ă©s a verseny hatĂ©konyan mĂ©ri össze az egyĂ©ni erĹ‘feszĂtĂ©seket, osztja el az erĹ‘forrásokat, azaz szolgálja a magánĂ©rdek Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©t. De azt is látjuk, hogy a piac Ă©s a verseny önmagában nem kĂ©pes harmonizálni sem az eltĂ©rĹ‘ magánĂ©rdekeket, sem a magánĂ©rdeket a közĂ©rdekkel.
9. Megtanultuk, hogy a piac és a verseny szükséges a gazdaság hatékony működtetéséhez, de nem tudja kordában tartani a társadalmi egyenlőtlenségeket, létrehozni és fenntartani a társadalmi szolidaritás intézményeit és szabályait.
10. Valljuk, hogy modern balközĂ©p politika minden társadalmi konfliktus során következetesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lĂ©vĹ‘ fĂ©l mellĂ© áll, vĂ©di a gyengĂ©bbek jogait Ă©s jogos Ă©rdekeit. Társadalompolitikánk a társadalmi szolidaritást megvalĂłsĂtĂł „Több felelĹ‘sĂ©get fent, több lehetĹ‘sĂ©get lent!” elvĂ©n nyugszik.
11. ElismerjĂĽk, hogy a munkavállalĂłi akarat kifejezĂ©sĂ©nek legitim mĂłdja a kollektĂv Ă©rdekkĂ©pviseletek, szakszervezetek működĂ©se. A társadalmi párbeszĂ©d rĂ©szekĂ©nt szĂĽksĂ©gesnek tartjuk a demokratikus Ă©rdekegyeztetĂ©si mechanizmus működtetĂ©sĂ©t.
12. HisszĂĽk, hogy a közĂ©rdek megfelelĹ‘ kĂ©pviseletĂ©hez, Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©hez hatĂ©kony államra, jĂł kormányzásra van szĂĽksĂ©g. Az állam cĂ©lkitűzĂ©se a közjĂł megvalĂłsĂtása. A piac magánĂ©rdeket követĹ‘ szabad működĂ©sĂ©nek Ă©s a közjĂł Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©t cĂ©lzĂł állami szabályozásnak olyan összekapcsolása szĂĽksĂ©ges, amely a társadalmi mĂ©ltányosság, igazságosság Ă©s a környezeti szempontok Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©se mellett teret enged a gyors gazdasági fejlĹ‘dĂ©snek.
13. Valljuk, hogy a társadalmi igazságosság megvalĂłsĂtásához mĂ©ltányos közteherviselĂ©s, mindenki számára elĂ©rhetĹ‘ modern köz- Ă©s felsĹ‘oktatás, kiváltságoktĂłl mentes, magas szĂnvonalĂş egĂ©szsĂ©gĂĽgyi rendszer, valamint a hátrányos helyzetű polgárok Ă©s tĂ©rsĂ©gek számára egyenlĹ‘ esĂ©lyeket teremtĹ‘ politika szĂĽksĂ©ges.
14. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon ma az államhatalom lezĂĽllött Ă©s erĹ‘szakos. Bár a Fidesz törvĂ©nyes Ăşton kerĂĽlt hatalomra, az önkĂ©nyuralmi rendszer kiĂ©pĂtĂ©se illegitim: a demokratikus rendszer felszámolására demokratikus Ăşton sem szerezhetĹ‘ felhatalmazás, az államhatalom korlátozottsága parlamenti választásokra, nĂ©pakaratra hivatkozva sem oldhatĂł fel. HisszĂĽk, hogy a jog a hatalom korlátját Ă©s nem az uralom eszközĂ©t jelenti. Az állam korlátlan szabadsága megöli a Köztársaságot.
15. Valljuk, hogy a szabad, demokratikus politikai közösség a Köztársaságban formálja meg önmagát. A Köztársaság a szabadságra, a jog uralmára, a polgárok egyenlőségére és egymás iránt érzett felelősségére, az emberi méltóság megóvására, a többség felhatalmazásával működő kormányzásra, a kisebbség védelmére épül. A köztársasági hatalom alkotmányosan korlátozott, a kormányzás a hatalommegosztáson, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerén alapul. A Köztársaságban egyedül a nép szuverén.
16. Kimondjuk: Magyarországon a regnálĂł hatalom megbecstelenĂtette a Köztársaság ĂĽgyĂ©t. Korlátozza a polgárok szabadságát, a felelĹ‘ssĂ©g helyett az önzĂ©sre, a bűnbakkĂ©pzĂ©sre Ă©pĂt, hamis nacionalizmust keltve elzárkĂłzik EurĂłpátĂłl, abszolutizálja a pillanatnyi többsĂ©g jogát Ă©s felhatalmazását. A mai hatalom fĹ‘ politikai cĂ©lja – illegitim alaptörvĂ©nyĂ©be foglalt – rendszerĂ©nek hosszĂş távĂş fenntartása.
17. Óvjuk a Köztársaság polgárait, hogy a XX. századi magyar történelem tragédiáiért remélt kárpótlásban, a „történelmi idő helyrebillentésében”, az erős kéz politikájában, a piacgazdaság jelentős korlátozásában, az állam széleskörű gondoskodásában lássák az ország felemelkedésének zálogát. A fennálló hatalom a múlt század magyar történelméből jól ismert hazug „kompromisszumot” ajánlja polgárainak: az állam a polgári és politikai jogokról való lemondásért cserébe megvéd a piactól, a versenytől, a „külföld ármányától”. Történelmünk világosan üzen: ha a pillanatnyi boldogulásért lemondunk a szabadságról, előbb-utóbb a boldogulásunk is veszélybe kerül.
18. Tudjuk, hogy hazánk ma már nem demokrácia Ă©s mĂ©g nem diktatĂşra. Magyarországon az állam korlátlan szabadságát Ă©pĂtĹ‘, a polgárok szabadságát korlátozĂł „fĂ©ljogállam” működik. A hatalom fenntartásának alapját nem a polgárok többsĂ©gĂ©nek demokratikus akarata, hanem a mindennapi Ă©letet átszövĹ‘ fĂ©lelem Ă©s fĂ©lelemkeltĂ©s jelenti.
19. Valljuk, hogy a szĂ©les körű jog- Ă©s lĂ©tbizonytalanság ellen a jog uralmának, a törvĂ©ny elĹ‘tti egyenlĹ‘sĂ©gnek, a mĂ©ltányos jog kiszámĂthatĂłságának Ă©s betarthatĂłságának biztosĂtásával, a saját teljesĂtmĂ©nyre Ă©s öngondoskodásra ösztönzĂ©ssel, a változásokhoz valĂł alkalmazkodás kĂ©pessĂ©gĂ©nek elsajátĂtásával, a szolidáris közössĂ©g által fenntartott szĂ©leskörű szociális rendszerrel, a kiszolgáltatottak vĂ©delmĂ©vel, Ăşj munkahelyek teremtĂ©sĂ©vel kell Ă©s lehet kĂĽzdeni.
20. Tapasztaljuk, hogy mind a hĂ©tköznapok világa, mind a politikai Ă©let mĂ©lyen átitatott a törvĂ©nytelen „szĂvessĂ©gek” fĂ©lig rejtett, fĂ©lig nyĂlt normaszegĹ‘ hálĂłzatával, korrupciĂłval. KĂĽzdĂĽnk az egĂ©szsĂ©gĂĽgy működĂ©sĂ©t aláásĂł, mindenkit megszĂ©gyenĂtĹ‘ hálapĂ©nz, a közös költsĂ©gvetĂ©st szĂ©tzilálĂł sokfĂ©le adĂłelkerĂĽlĂ©s Ă©s a politikai intĂ©zmĂ©nyek legitimitását megkĂ©rdĹ‘jelezĹ‘ fekete pártfinanszĂrozás ellen.
21. A XX. század tragédiáiból okulva nem hiszünk a nemzet és az állam hamis összemosásában. Egyetértünk a határon túli magyarság legjelentősebb politikai erőinek vezetőivel abban, hogy az általuk képviselt magyarok érdekeit jobban szolgálja a szülőföldön való boldogulás, valamint a kulturális és területi autonómia anyaországi támogatása, mint a magyar állampolgárság kiterjesztése.
22. CĂ©lunk az 1918-ban, 1946-ban Ă©s 1989-ben megalapĂtott Köztársaság negyedik ĂşjraalapĂtása, a jĂłzan, mĂ©rsĂ©kelt politizálás hitelĂ©nek Ă©s becsĂĽletĂ©nek helyreállĂtása. Mindehhez Orbán rendszerĂ©nek – a demokraták szĂ©leskörű összefogásán alapulĂł Ă©s az országot sĂşjtĂł hideg polgárháborĂşnak vĂ©get vetĹ‘ – leváltásán keresztĂĽl vezet az Ăşt.
A Demokratikus KoalĂciĂł ElnöksĂ©ge |