Felér egy tarkólövéssel |
2013-01-10 20:33:07 |
|
Az ELTE gyakorlója jó eredményei ellenére most azért kerül a hírek szerint „lapátra”, mert az állam nem vette át, az önkormányzat arra hivatkozik, hogy nincs pénze az önkormányzatok forrásainak elvétele miatt a működtetésére, az ELTE pedig a durva mértékű forráskivonás miatt mutatja mára teljesen kiforgatott, azaz üres „zsebeit”. A környező iskolák az egyes tanulócsoportokat még valahogyan csak-csak átveszik majd, de a kiváló tanárkollektívát egészen biztosan szétszedik, szétverik, s egy részüket akár munkanélkülivé is tehetik. Az a „sikertörténet”, ami mellett Hoffmann Rózsa az ATV „Egyenes beszéd” című műsorában ma is harcos amazonként állt ki, félő, hogy hamarosan sok iskola számára válik rémtörténetté. Ki tudja min fáradozik a K(l)IK vezetője és a sok frissiben "felkent" tankerületi igazgató. A gyereklétszám csökkenésekre hivatkozva vélhetően azon, hogy munkáltatói jogaikat gyakorolva gondolják végig és hamarosan hajtsák is végre az állam kezébe került intézményrendszer „racionalizálását”. Ehhez ad majd keretet az a kerettantervi rendelet, ami mozgásteret szinte egyáltalán nem tartalmaz. Tartalmaz annál inkább olyan konkrét utasításokat az óraszámok átalakítására, amelyet esély sincs kikerülni. Rafinált módon 2012 karácsonya előtti napokban jelentették meg. Abszolút módon figyelmen kívül hagyva a véleményt küldő szakmai szervezetek és tanári közösségek óva intő javaslatait. Most a végrehajtást úgy írják elő, hogy már azokra a diákokra is érvényesíteni kell, akik lassan egy éve a rendszerben vannak. 2004-ben vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken hagyományosan jól képző iskolák sorra hozták létre azokat a nyelvi előkészítő évfolyamokat, amelyek a négy évfolyamos gimnáziumi képzéseket egy ötödik évfolyammal egészítették ki. Ez a képzési forma -az elmúlt évek példája mutatja, -rendkívül jól vizsgázott. Az itt tanuló gyerekek nagy része egy-két idegen nyelvből eljutott az emelt szintű nyelvvizsgákig, kurrens felsőoktatási képzési formákra kerültek be az érettségi letétele után a diákok. Az állam és a működtető önkormányzatok a családok költségeihez jelentős módon járultak hozzá azzal, hogy ezekben a képzési formákban sikeresen segítették az oda járó diákok nyelvtanulását. Ezek a tanulók persze nem csak a nyelvi készségek fejlesztése terén jutottak sikeresen előre, hanem mivel a nyelvi előkészítő évet egyéb képzési formák mellé is problémamentesen lehetett illeszteni, jól teljesítettek reál és humán terülteken is egyaránt.
Reménytelennek tűnik az új kerettantervek alapján olyan nyelvi előkészítő éveket megtervezni, ahol az egy-vagy két idegen nyelvre előírt kötelező heti, összesen 18 óra és a napi egy testnevelés óra és a még fennmaradó rész 50%-ra előírt informatika oktatás mellett marad némi órakeret a természettudományos és a humán műveltségi területek megfelelő szintű fejlesztésére is. Akik nyelvi előkészítőre járnak, azok egy évig a nyelven, informatikán és a testedzésen kívül szinte semmivel sem foglalkozhatnak az iskolában eltölthető időkeret terhére. Ez az elképzelés a nyelvtanárok egy jó része szerint is teljesen életidegen. A két -tanítási nyelvű oktatás első éve és a nyelvi előkészítők között eddig volt különbség és ezután is lesz, csak nem a nyelvi óraszámban. Minden év október 31-ig az iskoláknak jogszabály alapján kell meghirdetni, milyen képzési formákat terveznek a következő tanévtől intézményeikben. A december vége felé megjelent rendelet ezt az elvárást figyelmen kívül hagyta. Nehéz helyzetbe kerülhetnek az óvatlanabb intézményvezetők. Mi lesz, ha a szülők rajtuk és nem a közoktatás átszervezőin kérik majd számon, hogy a tavaly ilyenkor felvételiző diákok a nyelvi előkészítő évek után már ezeknek a bevezetésre kerülő kerettantervi rendeleteknek a következményeként nem úgy haladhatnak esetleg tovább, ahogyan ezt eddig ígérték nekik? S a most felvételizők sem biztos, hogy azt kapják az ország számos pontján, amit a novemberben megtartott, iskolaigazgatók által elmondott tájékoztatókon hallottak és az iskolák honlapjain nemrég nyilvánosságra hoztak. Honnan is tudhatták volna azt a vezetők, hogy mit fogadnak el rendeletként decemberben. Magyarországon immár szokásossá vált a visszamenőleges hatályú törvényalkotás. A java még csak most következik. Szétverik a jól működő iskolák egy jó részét, ha tovább erőltetik ezt a nyilvánvalóan elhibázott és szakmai vitákon egyáltalán nem kiérlelt, de már el is fogadott jogszabályt. Kiváló szakmai műhelyek tucatjait fogják ugyanúgy szétszedni, ahogyan ezt most az ELTE gyakorló iskolájával teszik. Minden előzetes számítást mellőznek azoknak a változásoknak a bevezetése során, amit most kierőszakoltak. Úgy látszik a ma döntéshozóinak végleg elment az esze. Egyáltalán nem érdekli őket, hogy a kikényszerített változáshoz a jelenlegi szakos ellátottság és a tanárképzés képes-e megfelelően igazodni. S az sem, mi lesz azokkal a kiváló és még nem nyugdíjas korú szaktanárokkal, akiknek százai válnak feleslegessé a közeljövőben a közoktatás számára. Nem véletlenül mondom, ez az intézkedéscsomag felér egy tarkólövéssel. |
Sokan nem hiszik, hogy a rossz „példának” hamarosan lesznek követői, de én tartok attól, hogy nem egyedi eset lesz csupán, ami most az
Most ennek vége.