Valami bűzlik...

2012-08-12 15:21:02

Írtam még július 26-án egy levelet „szeretett” polgármesterünknek. Azért, mert július 31-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, s azon - gondolom legnagyobb örömére - egy épp akkorra tervezett külföldi utam miatt nem tudtam jelen lenni.

Ha már Veszprém polgármestere képtelen úgy irányítani a várost, hogy tervszerűen dolgozzon a testület, azért én még „részt akartam venni” a munkában. Elolvastam-amint lehetett- a város honlapján fellelhető és rendkívüli ülésre bevinni tervezett anyagokat és mivel volt kérdésem és észrevételem, azokat megírtam. Kértem a levélben, kapjak ezekre választ, annak ellenére, hogy nem tudok ott lenni önhibámon kívül a testületi ülésen.

Polgármester úr a július 31-i ülés előtti napon összeült az ellenzékkel és jól megbeszélte velük, hogy nekem miért nem ad választ. Már miért is adna, ha egyszer nem vagyok jelen. Megjegyzem a június végi testületi ülésen a Jobbik képviselője hiányzott és neki -napirend előtt feltett kérdéseire-reagált a polgármester úr. Pontosabban elmondta, mivel fordultak hozzá és 15 napon belül, ahogy az elő van írva a szervezeti és működési szabályzatunkban, meg is válaszolt. Az én esetemben úgy látszik ez nagyon nem volt fontos. A kérdések és a levél tartalma miatt nagyon is értem, hogy miért akart ezzel is időt nyerni. Azt már kevésbé, hogy ellenzéki képviselőtársaim miért nem tiltakoztak helyettem is. Remélem nem azért, mert a talán nélkülem is eszükbe ötlő és nemcsak az én levelemből megismert problémákra részben így ők irányíthatták rá a testület és sokkal inkább a közgyűlés témái és az ott tárgyaltak iránt érdeklődők figyelmét.

Nos, azt a szervezeti és működési szabályzat nem tiltja, hogy kérdezhet úgy is a képviselő, ha nincs fizikai valójában jelen. S ha én egyszer ezt írásban megtettem, igencsak etikátlanul viselkedett a polgármester azzal, hogy ezt elhallgatta. Persze próbálhat kibújni azzal a felelősség alól, hogy nem rendelkezik ilyen esetekről egyértelműen a szabályzat, de ha nem tiltja és csupán azért nem rendelkezik róla, mert ez eddig nem volt napi gyakorlat, akkor a polgármesternek- ha lenne némi emberi tartása- nem lehetne képviselőkként máshogyan, az egyikkel így, a másik felvetésére meg úgy reagálni.

Ha meg már úgy adódott, hogy kérdezett egy képviselő, márpedig én írásban tettem ezt meg- s a polgármester elmulasztotta a választ megad(at)ni rá, (előírja azt is a szabályzatunk, hogy a feltett kérdésre az előterjesztőnek kötelessége válaszolni,) legalább válaszolnának rá szintén a szabályzat szerint (írásban és) 15 napon belül!

Július 26-hoz képest már eltelt a 15 nap. No, de ha a július 31-i üléshez számítják, akkor sem sok idő van már a válaszadásra. Szerdáig akkor is jönni kellene a válaszlevélnek. No és igencsak érdekes az is, hogy miért a közgyűlés időpontjához számolják a15 napot, ha egyszer ott hallgattak a levelemről, mint a sír. Tudom, jön majd az elhárításnak szánt másik magyarázat: tulajdonképpen nem is azt a napirendet tárgyalták már, amivel kapcsolatosan én kérdéseket tettem fel. Ez is őket minősíti csupán. Hisz az előterjesztés valóban jelentősen megváltozott. Amikor még összehívták az ülést, azt gondolták, sikeresen eladják a Kossuth utca 7. szám alatti városi tulajdont. Aztán a közgyűlés előtti napokon -ahogy az már csak lenni szokott, a hihetetlen nagy kavarodásban-  4 bizottság, ugyan összevont ülésen, de háromféle „állapotban” kapta meg az előterjesztést, háromféle határozati javaslati elképzeléssel. S az is az igazsághoz tartozik, hogy valójában az előterjesztés ugyanarról a problémáról szólt, a leírt kérdéseim ugyanúgy ülnek és ugyanúgy meg kell válaszolni rá, hisz ha most mégsem sikerült eladni, ettől még meghirdették újra az értékesítést és újra el akarják adni és újra napirenden lesz mindaz, amit most nagy hirtelenjében levettek a napirendről.

A nyilvánosan közölt adatokból összerakva a történetet azt gyanítom, a kavarodás pusztán abból fakadt, hogy aki meg akarta venni 85 millióért az ingatlant, per és tehermentességet kérve akart tulajdonossá válni és ezt az önkormányzat sajnos képtelen volt garantálni. Vélhetően az egyik vevőjelölt, aki lényegesen olcsóbban szeretett volna ehhez a vagyontárgyhoz hozzájutni, fenyegetőzött perrel, az önkormányzat pedig megijedt. Mert olyan „remek” munkát végeztek ezúttal is. S most kénytelen-kelletlen, újra kiírják az értékesítési eljárást, pedig a pénz már nagyon kellene. Kérdés, nem szúrják-e el a „boltot”, s nem fog-e megtörténni, hogy ezúttal az üzlet majd kevesebbért kel el. Például „egészen véletlenül” pont annak, aki perrel fenyegetőzött. Valami bűzlik, s nemcsak Dániában.

Íme a július 26-án írt és a polgármester-no meg az ellenzéki képviselőtársaim által is ismert levél.

Porga Gyula

Polgármester úr részére

Veszprém MJV Önkormányzata

Tisztelt Polgármester Úr!

Tekintettel arra, hogy a 2012. július 31-i (kedd) önkormányzati rendkívüli közgyűlésen nem tudok részt venni, ugyanakkor áttekintettem a városi honlapon megtalálható és a napirendi pontok közt szereplő előterjesztést illetve a szerződéstervezetet a Veszprém 22/A/11 hrsz-ú ingatlan (Kossuth u. 7.) értékesítéséről, így felmerült kérdéseimet írásban fogalmaztam meg, s kérem, hogy azokra a válasz a közgyűlésen hangozzék el.

1. A szerződés 3. pontja rögzíti, hogy a vételár 85 millió forint, amely a „felek megállapítása szerint” a felkért igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye figyelembe vételével került kialakításra.

Ugyanakkor az előterjesztés harmadik mondata azt rögzíti, a felkért szakértő az üzlethelyiség értékét 47,8 millió forintban állapította meg.

Nincs itt ellentmondás? Hogy lehet hivatkozni olyan szakvéleményre, amely a vevő által nyilván végiggondoltan tett ajánlatnak alig több, mint fele?

Mi van azokkal a Kossuth utcai ingatlanoknál, ahol nem érkezik be ilyen ajánlat? Ott sosem fog kiderülni, hogy mi lett volna az ingatlan valós forgalmi értéke?

Legalább a szerződésben ne hivatkozzunk olyan adatra, amely nem válik dicsőségünkre.

2. Fizetünk-e – fizettünk-e a már eladottak után, s ha igen mennyi – ingatlanközvetítői jutalékot bárkinek is, ugyanis ezek az eladási ajánlatok hirdetési formában is megjelentek, ugyanakkor egyáltalán nincs „tolakodás” a vevőjelöltek között.

3. A 13. pont rögzíti, hogy a szerződési okiratot az Önkormányzat képviseletét ellátó ügyvédi iroda készíti és ellenjegyzi. Miután a vevő nyilván nem fizet az eladó ügyvédjének így az a kérdés, hogy ez jelent e az Önkormányzatnak többletköltséget, vagy „belefér az átalányba”.

Veszprém, 2012. július 26.

Tisztelettel: Katanics Sándor (önkormányzati képviselő)

Vissza...